Grosszulár
Grosszulár | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Grosszulár témájú médiaállományokat. |
A grosszulár (kalcium alumínium nezoszilikát) a gránátcsoport ásvány együttesébe a mészgránátok közé tartozik. Néhány esetben krómot és vasat is tartalmaz, mely elemek a kristály színét befolyásolják. Szabályos rendszerben kristályosodik rombokaéder és tetraéderes formában, tömeges tömött szemcsékben is előfordul. Drágakőként alkalmazott változatai: jacinat la bella sárga színű, míg a ceyloni hiacint jácintpiros, a zöld színűt gránátjadeit-nek nevezik. Zárványokat ritkán tartalmaz.
Nevének eredete és felfedezése
[szerkesztés]Neve a latin grossularia szóból kapta (melynek jelentése= egres), mellyel a színére utaltak. Első példányait 1966-ban találták ékszerkő minőségben. 1969-ben találtak sárga és barna színben 1971-ben aranysárga színűre bukkantak.
Kémiai és fizikai tulajdonságai
[szerkesztés]- Képlete: Ca3Al2(SiO4)3
- Szimmetriája: szabályos kristályrendszerben, több tengely- és lapszimmetriája létezik
- Sűrűsége: 3,5–3,7 g/cm³
- Keménysége: 7,5 nagyon kemény ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
- Hasadása: nem hasítható
- Törése: könnyen, kagylósan törik
- Fénye: gyémánt vagy üvegfényű
- Színe: sárga, aranysárga, jácintpiros, zöld, barna, ritkán színtelen is előfordul
- Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző, van opak változata is
- Fluoreszcenciája: a zöld glosszulár UV-sugarak hatására erős narancsvörös fénnyel fluoreszkál
- Kémiai összetétele:
- Változatai:
- Hessonit nevét a görög hesszon (=csekélyebb) szó alapján kapta, mert kémiai összetétele azonos a grosszuláréval, de tulajdonságai a gránátcsoport többi tagjánál kedvezőtlenebbek. Színe sárgásbarna, barnásvörös jellegzetes szemcsés zárványai vannak. Szennyezettségét a két vegyértékű vasatomok okozzák.
- Hidrogrosszulár (névváltozatai: hibschit, plazolit) változatnál az SiO4 csoportot hidroxilgyök: (OH)4 helyettesíti.
- Tsavorit . Transvalban fedezték fel 1925-ben és a külseje alapján tévesen Transval-jádénak nevezték el, de ismerik gránát-jádénak és grosszulár-jáde néven is. Átlátszatlanságát a krómszennyezés, fekete foltjait a hematit (Fe2O3) jelenléte okozza. Előfordul mangánnal szennyezve rózsaszínű és sárga kristályokban is.
Keletkezése
[szerkesztés]A kontakt pneumaltos mészkövek jellemző ásványa. Márványban gyakran keletkezik. Másodlagos előfordulásai folyók hordalékaiban is megtalálhatóak. Gránithoz kapcsolódóan is megtalálható. Hasonló ásványok: a smaragd és a demantoid.
Előfordulásai
[szerkesztés]Srí Lankán folyók hordalék homokjából mosással nyerik ki, ahová az anyakőzetek felaprózódása nyomán kerül. Ismertebb előfordulásai vannak Brazília területén, Pakisztánban, Burma, Tanzánia, Kenya és Dél-Afrika területén. Olaszországban Piemont környékén, Svájc, Románia és Norvégia területén. Oroszországban a szibériai területen. Az Amerikai Egyesült Államokban, és Kanada Quebec tartományában, ahol teljesen tiszta példányokat találtak.
Források
[szerkesztés]- Oberfrank Ferenc- Rékai Jenő: Drágakövek. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1993
- J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974
- Walter Schumann: Minerals of the World. Sterlig Publishing Co, New York. 1998
- http://webmineral.com