Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

H6-os HÉV

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
H6-os HÉV
← H5-ös HÉV
H7-es HÉV →
Ráckevei HÉV, Tököli HÉV
Térkép
Adatok
Átadás1887. augusztus 7.
Állomások száma22
JárműtelepDunaharaszti, Ráckeve
Nyomtáv1435 mm
Megengedett sebesség60 km/h
Áramellátás1000 V
ÜzemeltetőMÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt.
A Wikimédia Commons tartalmaz H6-os HÉV témájú médiaállományokat.
Útvonaldiagram
 megszűnt összekötővágány
a 2-es villamossal
0,0 Budapest, Közvágóhíd
150-es vasútvonal
0,7 Beöthy utca megszűnt mh.
1,4 Kén utca
üzemi kapcsolat a
150-es vasútvonal felé
2,3 Timót utca megszűnt mh.
(régen Lámpagyár)
egykori erzsébetfalvai hurokvágány
3,4 Pesterzsébet felső
egykori csepeli szárnyvonal
Csepeli átjáró
Nagy Sándor utca[1]
megszűnt mh.
Helsinki út
megszűnt iparvágány kiágazás
(a Fedéllemez Gyár felé)
Torontál utca
5,2 Torontál utca
(régen Atra gyár)
megszűnt iparvágány kiágazás
(a Soroksári Papírgyár felé)
150-es vasútvonal
Rézöntő utca
6,9 Soroksár felső
7,0 Tárcsás utca
Hősök tere
8,0 Soroksár, Hősök tere
Gyáli-patak
Grassalkovich út
Tájkép utca
9,2 Szent István utca
Hunyadi utca
megszűnt iparvágány kiágazás
(a Közúti Gépellátó felé)
Lórév utca
10,4 Millenniumtelep
Budapest közigazgatási határa
12,4 Dunaharaszti felső
Fő út
kocsiszín felé
13,0 Dunaharaszti külső
Ráckevei-Duna
Rév út
Dunahíd forgalmi kitérő[2]
16,9 Szigetszentmiklós
Kéktó (megszűnt mh.)
Csepeli út
18,5 József Attila-telep
19,8 Szigetszentmiklós alsó
20,9 Szigetszentmiklós-Gyártelep
egykori összekötővágányok
tököli repülőtér/Taksony felé
51 104 Mű út
21,7 Szigethalom
23,0 Szigethalom alsó
Mester utca
Kossuth Lajos utca
24,1 Tököl
51 107 Csépi út
Szigetmajor (megszűnt mh.)
29,2 Szigetcsép
Egyetemi tangazdaság
megszűnt mh.
51 111 Vasút utca
34,0 Szigetszentmárton-
Szigetújfalu
35,7 Horgásztanyák
37,6 Angyalisziget
5101 Sillingi út
40,1 Ráckeve
kocsiszín felé

A H6-os HÉV (252-es vasútvonal; 2011-ig ráckevei HÉV) Budapest egyik elővárosi vasútvonala, amelyet MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. közlekedtet a Építési és Közlekedési Minisztérium megrendelésére a Közvágóhíd és Ráckeve, illetve betétjáratként Dunaharaszti külső vagy Tököl között. A MÁV-HÉV leghosszabb viszonylata.

A vonalat a ráckevei és a dunaharaszti kocsiszín szolgálja ki.

Története

[szerkesztés]
Lásd még: Pesterzsébet–Csepel HÉV

A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (röviden BKVT) első helyiérdekű vasútvonala a közvágóhíd épülete mellől indult, Erzsébetfalván (ma Pesterzsébet) áthaladva, Soroksárig épült ki. A vasútvonal egykori soroksári végállomása a MÁV Budapest–Kelebia-vasútvonalának soroksári vasútállomása közelében létesült, a fővonalig egy összekötővágány is épült. A 10 km hosszú, gőzvontatásra berendezett vasútvonalat 1887. augusztus 7-én nyitották meg.[3] A társaságnak még abban az évben engedélyezték a vonal meghosszabbítását Harasztiig (ma Dunaharaszti), a mintegy 5 km hosszú vonalszakaszt 1887. november 24-én adták át a forgalomnak. A vasútvonal felépítménye 18,0 kg/fm tömegű sínekből épült és 8,6 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta. A vasútvonal folytatását Harasztitól Ráckevéig külön társaság építette, amely később egyesült a BKVT-vel. A vonal utolsó, 27,4 km hosszú szakaszát 1892. november 6-án nyitották meg.[4] Itt már 20,0 kg/fm tömegű sínekből épült a felépítmény, az engedélyezett tengelyterhelés azonban nem különbözött a régebben épült szakaszokétól. 1897-ig kiépült Soroksárig a növekvő forgalom miatt szükségessé vált második vágány. Az újonnan épült vonalszakaszok felépítményénél már 30,0 kg/fm tömegű síneket alkalmaztak.

A konkurens közlekedési társaságok fokozódó nyomásának hatására a BKVT 1905-ben megszerezte a jogot helyiérdekű vasutainak villamosítására. A társaság a Baross tértől a Közvágóhídig tartó villamosvonalát 1906-ban a mai Hentes utcában vezetve, egészen az egykori Sertésvágóhídig hosszabbította meg. A meghosszabbított viszonylat igénybe vette a ráckevei vonal egy részét, amely fölé így 500 V feszültségű, közúti vasúti felsővezeték épült ki. A társaság leányvállalata kísérleti jelleggel 1906. áprilisáig továbbépítette az 500 V feszültségű, egyenáramú felsővezetékrendszert egészen Erzsébetfalváig.[5] A kedvező tapasztalatok után a társaság a következő években létesített vonalszakaszait eleve villamosított üzemre építette meg, úgymint az 1907. június 7-én megnyitott erzsébetfalvai hurokvágányt, amelyet 1914-ben kibővítettek egészen a pesterzsébeti Előd utcáig.[6] Az egyvágányú hurokvágányon kezdetektől fogva villamosjellegű forgalom zajlott, így a vonal viszonylag hamar a pesterzsébeti villamoshálózat része lett.

A BKVT a villamosítás költségeinek csökkentése érdekében – a németországi fejlesztések alapján – a továbbiakban 1000 V üzemi feszültségű rendszert alkalmazott. A magasabb feszültség biztonságosabb üzemeltetésére a felsővezetéket Fischer–Jellinek-féle rendszerben alakították ki, így a villamosvonalakhoz képest nagyobb pályasebesség is alkalmazható volt. A villamosítást megelőzően nagyarányú pályafelújítást végeztek, a régi felépítményt 30,0 kg/fm sínrendszerűre cserélték, több szintbeni kereszteződést felszámoltak. Az akkoriban még Soroksár település külterületén fekvő helyiérdekű vasutat a belterületen átvezetve, a mai Hősök tere és Millenniumtelep megállóhelyek között, a zimonyi országút (a mai Grassalkovich út és Haraszti út) mentén lerövidítették. Az 1900-as évek végén történt nyomvonalváltoztatás során mintegy 1,5 km-rel rövidült a két végállomás közötti távolság.[6] (Az egykori nyomvonalon ma a Zsellér dűlő nevű utca húzódik.) A gyors ütemű villamosítási munkák révén a villamosüzemű forgalom 1910. augusztus 3-tól indult meg Dunaharaszti állomásig.

A vasút fővárosi szakaszaival ellentétben a villamosítás Dunaharasztitól lassabban haladt, a Dunaharaszti–Szigetszentmiklós vonalszakaszt 1938-ban, a Szigetszentmiklós–Szigetszentmiklós Gyártelep vonalszakaszt 1943-ban állították villamos üzeműre.[7] Ebben az időszakban, 1942-ben épült ki a második vágány a Duna-ági hídtól Szigetszentmiklósig.

A második világháború alatt Szigethalom határában épült fel a Dunai Repülőgépgyár, amelyhez a MÁV Budapest–Kelebia-vasútvonalának Taksony állomásától 7,8 km hosszú összekötővágányt építettek a ráckevei vasútvonalig. Az elsősorban teherforgalmi célokra használt összekötővágányt 1944. január 21-én helyezték üzembe.[8] A repülőgépgyárhoz rövidesen megindult a személyszállítás is, a Józsefvárosi pályaudvartól Taksonyon át közlekedő személyvonatokon a HÉV tarifák voltak érvényesek.[7]

A második világháború végén a harci cselekmények a vonalon komoly károkat okoztak, felrobbantották többek között a dunaharaszti Duna-hidat. Ideiglenes helyreállítása után, 1945. december 8-án indulhatott meg újra a közvetlen forgalom Ráckevére. Végleges helyreállítására, új vasbeton híddal 1949-ben került sor. 1946. május 27-ére elkészült a Szigetszentmiklós Gyártelep-Tököl szakasz villamosítása.[9]

A Közvágóhíd végállomás 1973-ban költözött át az 1995-ben bezárt és 2000-ben lebontott Vágóhíd kocsiszín elől (amelynek helyén 2012 óta nyaranta a Budapest Park szórakozóhely üzemel) a Soroksári út Duna felőli oldalára.[10] A Kvassay Jenő út torkolatának déli oldalán a HÉV, az északi oldalán a Boráros tértől a 24-es villamos pályáján idáig meghosszabbított 2-es villamosjárat kapott egymáshoz közeli végállomást. A régi HÉV végállomás felhagyott felvételi épületét 1998-ban bontották le.[11] 2006-ig a volt kocsiszín helyén a Kvassay út Mester utcáig történő meghosszabbításáig (ezzel valósult meg a "Kvassay áttörés" a Könyves Kálmán körút felé)[12] a két végállomást egy korábban felhagyott rövid összekötővágány mellett egy keskenyre méretezett gyalogos-aluljáró kötötte össze. A kereszteződés átalakításakor a forgalmas aluljárót felszíni gyalogátkelőhellyel váltották ki. (A HÉV végállomás jelenlegi helyét eredetileg ideiglenes megoldásnak tervezték három vágány kapacitással, amelyet 2000-ben szűkítettek le kettőre.)

Pesterzsébet és Soroksár között a Budapest–Kelebia-vasútvonal felett az új vasbeton HÉV felüljáró 1971-1973 között készült el.

A taksonyi szárnyvonal személyforgalmát 1976-ban megszüntették, az utasszállítást előbb a BKV, majd 1980-tól a Volánbusz járatai vették át. (Az egykori nyomvonalán ma a Kakukkfű utca húzódik.) Ezt megelőzően, 1975-1976 között villamosították a Tököl–Ráckeve szakaszt.[9] A vonal második kocsiszínje 1994-ben készült el Ráckevén. Az ezredforduló környékén számottevő forgalomcsökkenést okozott a ritkuló karbantartások következtében a pályán elszaporodó lassújelek miatt megnövekedett menetidő mellett, a Volánbusz taksonyi és délegyházi helyközi járatainak Dunaharasztitól a Népliget autóbusz-pályaudvarig történő meghosszabbítása.

2016. február 8-án Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Gyálon ismertette, hogy az állam által átvett HÉV vonalakat elővárosi vasúttá alakítanák.[13]

2016. november 1-jén megalakult a Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV), ami a budapesti HÉV-vonalakon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megrendelésére végezte a személyszállítási szolgáltatást. 2017. február 22-étől ezt a feladatot a MÁV Csoport teljes jogú leányvállalataként a BHÉV-ből létrehozott MÁV-HÉV Zrt. végzi.[14]

2017. június 16-ától megszűnt a csekély utasforgalmú Beöthy utca és Timót utca megállóhely. A Kén utca megállóhelyet pedig délelőtt a Közvágóhíd felé, délután Ráckeve felé érinti néhány menet.[15]

HÉV szerelvény Dunaharaszti-Külsőn 1943-ban.

Járművek

[szerkesztés]

A vasútvonal első mozdonyai kéttengelyes, lemezekkel teljesen burkolt, úgynevezett gőztramwayok voltak. A BHÉV 5 sorozatú, kis teljesítményű gőzmozdonyokat az ÁVT Gépgyára, illetve a MÁV Gépgyára gyártotta.[16] A gyors ütemben növekvő forgalom hamarosan nagyobb teljesítményű gőzmozdonyokat kívánt, ezért a BKVT 1894–1906 között a MÁV 377 sorozatú gőzmozdonyaihoz hasonló kialakítású mozdonyokat rendelt a MÁV Gépgyártól.

1906-ban a Közvágóhídtól Erzsébetfalváig villamosított vonalszakaszon a próbaüzemhez hat motorkocsit vásárolt a társaság a győri Magyar Vagon- és Gépgyártól. A 2×50 LE-s motorkocsik villamos berendezéseit a Ganz Villamossági Rt. szállította.[5]

A vonalon napjainkban az egykori Kelet-Németországban gyártott MX és MXA motorkocsikból és a közéjük sorolt PXXVIII, PXXVIIIa típusú pótkocsikból összeállított szerelvények közlekednek. 2018. június 4-étől két hétig[17] egy Siemens Desiro dízel motorvonat is közlekedett a vonalon.[18]

Fejlesztések

[szerkesztés]
 Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeli vasúti beruházással kapcsolatos információkat tartalmaz.
Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak.    
Legutóbbi módosítás: 2024. április 30.

2018-ban bejelentették, hogy összekötik a ráckevei és a csepeli vonalakat, és meghosszabbítják őket a Kálvin térig. Ez lenne az 5-ös metró első üteme. A távlati tervek között van a szentendrei vonallal való összeköttetés is.[19][20]

Megállóhelyei

[szerkesztés]
(Közvágóhíd ◄► Dunaharaszti ◄► Tököl ◄► Ráckeve)
Perc (↓) Megállóhely Perc (↑) Átszállási kapcsolatok[21]
0 Közvágóhíd
végállomás 		73 1, 2, 24
54, 55, 179, 223E, 224, 224E, 255E
901, 918, 923, 979, 979A
Időszakos megállóhely: kizárólag munkanapokon, reggel Budapest felé, délután pedig Dunaharaszti felé érinti.
(3) Kén utca (69) 54, 55, 224, 255E
7 Pesterzsébet felső 65 Pesterzsébet felső H:
66, 66B, 224, 224E
923
626, 627, 628, 629, 630, 631, 632, 635, 636, 650, 653, 654, 655, 659, 660, 661
1080, 1110
Csepeli átjáró:
66, 66B, 119, 151, 166
11 Torontál utca 62 66, 66B, 66E, 166
14 Soroksár felső 59 66, 66B, 66E, 135, 166
17 Soroksár, Hősök tere 56
66, 66B, 66E, 135, 166
966
626, 627, 628, 629, 630, 631, 632, 635, 636, 650, 653, 654, 655, 659, 660, 661
1080, 1110
19 Szent István utca 54 135
966
22 Millenniumtelep 51 135
966
24 Dunaharaszti felső 48
27 Dunaharaszti külső
végállomás 		46 650, 653, 654, 655, 659, 660, 661, 679
1110
33 Szigetszentmiklós 40 238, 280, 280B
673, 674, 678
36 József Attila-telep 37 38, 238, 279, 279B, 280, 280B
673, 674, 675, 676, 682, 683, 684, 689, 691
Időszakos megállóhely, egyes menetek nem érintik.
(38) Szigetszentmiklós alsó (35)
41 Szigetszentmiklós-Gyártelep 33 660, 661, 663, 664, 665, 667, 668, 672, 673, 674, 675, 676, 684, 689, 690, 691, 692, 693, 694, 695, 696
43 Szigethalom 31 692, 693, 694, 695, 696
46 Szigethalom alsó 28
48 Tököl
végállomás 		26 673
55 Szigetcsép 19
62 Szigetszentmárton-Szigetújfalu 10 676
Időszakos megállóhely, egyes menetek nem érintik.
(65) Horgásztanyák (7)
(68) Angyalisziget (4)
72 Ráckeve
végállomás 		0 665, 669, 670, 671, 675, 676, 697, 698
MX típusú HÉV szerelvény Dunaharasztinál.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A BKV 1977-es menetrendi tájékoztatója, 240. oldal
  2. ↑ http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=dhif
  3. ↑ Tisza István.szerk.: Kovács László: A magyar állami, magán- és helyiérdekű vasúttársaságok fejlődése 1876–1900 között, Magyar Vasúttörténet 2. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft., 83–84. o. (1996). ISBN 9635523130 
  4. ↑ szerk.: Csárádi János: Vasúti lexikon A-tól Z-ig 2. kötet. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 186. o. (1994) 
  5. ↑ a b Keller László: Hetven éve villamosították a BHÉV vonalhálózatát (magyar nyelven) (pdf). (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  6. ↑ a b Horváth Ferenc.szerk.: Kovács László: Magyarországi vasútépítések 1900–1914 között, Magyar Vasúttörténet 4. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft., 94, 173–174. o. (1996). ISBN 9635523149 
  7. ↑ a b Horváth Ferenc.szerk.: Kovács László: Magyarországi vasútépítések 1915–1944 között, Magyar Vasúttörténet 5. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft., 135–136. o. (1996). ISBN 9635523149 
  8. ↑ Horváth János: A Taksony-Szigetszentmiklós HÉV-vonal (magyar nyelven) (html). [2010. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.)
  9. ↑ a b Várnagy Zoltán, Lovász István: A budapesti helyiérdekű vasutak története 1887–1987. Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987.  
  10. ↑ https://hamster.blog.hu/2020/04/14/tujazas_a_korteren_uj_kocsi_a_regi_kisfoldalatti_palyan_es_aramszedos_hev_dizelmozdony
  11. ↑ K. Juhász Erzsébet, Keller László - Soroksári füzetek 2. szám, Helyiérdekű vasútunk (Budapesti Városvédő Egyesület Soroksári Grassalkovich Köre, 1998) ISBN 963-7537-09-0
  12. ↑ https://index.hu/belfold/budapest/hirek/290799/
  13. ↑ Dull Szabolcs: Elővárosi vasúttá alakítják át a HÉV-et. index.hu. (Hozzáférés: 2016. február 8.)
  14. ↑ MÁV-HÉV Zrt. Történelem. MÁV-HÉV Zrt.. [2018. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 6.)
  15. ↑ Változik a H6-os, a H8-as és a H9-es HÉV menetrendje – több vonat, jobb csatlakozások. MÁV-HÉV Zrt.. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 15.)
  16. ↑ Németh Zoltán Ádám: A BHÉV járművei (magyar nyelven) (html). [2010. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)
  17. ↑ Gábor, Tenczer: Elhúztak a ráckevei Desirók a Balatonra (magyar nyelven). index.hu, 2022. február 28. (Hozzáférés: 2022. február 28.)
  18. ↑ MÁV Magyar Államvasutak Zrt.: Június 4-től Desiro motorvonatok segítik a HÉV-közlekedést a H6-os (ráckevei) vonalon (html). [2020. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 2.)
  19. ↑ 5-ös metró, 98 új HÉV, vasúti alagút - mindent leokézott a kormány. (Hozzáférés: 2019. január 17.)
  20. ↑ Fejlesztések állapota: https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2022/08/tetszhalotti-allapotban-mutat-eletjelet-az-5-os-metro-fejlesztese 2022.08.15, Hecker Flórián
  21. ↑ Az éjszakai járatokkal csak péntekről szombatra és szombatról vasárnapra virradóan van kapcsolat.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=H6-os_HÉV&oldid=27096378”