Héjasas

Héjasas
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Telluraves;
Csoport:	Afroaves;
Rend:	Vágómadár-alakúak (Accipitriformes);
Család:	Vágómadárfélék (Accipitridae);
Alcsalád:	Sasformák (Aquilinae);
Nem:	Aquila;
Faj:	A. fasciatus;
Tudományos név
	Aquila fasciatus; Vieillot, 1822
Szinonimák
	Aquila fasciatus;
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Héjasas témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Héjasas témájú médiaállományokat és Héjasas témájú kategóriát.

A héjasas vagy Bonelli-sas (Aquila fasciatus) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Louis Pierre Vieillot francia ornitológus írta le 1822-ben. Sokáig a Hieraaetus nembe sorolták Hieraaetus fasciatus néven.^[3]

Alfajai

héjasas (Hieraaetus fasciatus fasciatus), Marokkó, Algéria, Dél-Európa, Közel-Kelet, Irán, Pakisztán, India, Nepál, Mianmar, Thaiföld, Dél-Kína, Vietnám, Laosz, Kambodzsa, Malajzia
kis-Szunda-szigeteki héjasas (Hieraaetus fasciatus renschi), Kis-Szunda-szigetek közül előfordul közül előfordul Sumbawa, Komodo, Flores és Timor területén

Előfordulása

Dél-Európában, Indonéziában, Afrika északi és Ázsia déli részén költ. Természetes élőhelyei mérsékelt övi erdők és füves puszták, sziklás környezetben, mocsarak és tavak környékén. A fiatalabb példányok kóborolnak, az idősebbek állandóan a fészkelő helyeik közelében tartózkodnak.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon három hitelesített megfigyelési adata van. Először 1907 szeptemberében, Aba-Kajtorszentivánon,^[5] majd másodszor 1943 tavaszán Kevermes környékén lőtték egy-egy példányát, harmadjára pedig 2021. július 30-án észlelték, amikor a rábapatyi kavicsbányatavaknál fotózták le egy gyűrűzött és jeladóval is felszerelt példányát. Ez utóbbi példányról a gyűrűjének és jeladójának adatai alapján gyorsan kiderült, hogy egy abban az évben Görögországban kikelt fiatal hím volt, amely öt nappal az első magyarországi megfigyelése előtt, július 25-én érkezett hazánkba, és az észlelését követő napokban sokan mások is megfigyelték az Északnyugat-Dunántúl térségében. ^[6] A 2021-es megfigyelési adatok a bőséggel készült fényképanyagok jelentőségén felül azért is igen értékesek, mert az 1907-ben és 1943-ban lőtt bizonyító példányok mára megsemmisültek.

Megjelenése

Testhossza 65–72 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 150–180 centiméteres; a testtömege 1600–2500 gramm.^[5]

Életmódja

Madarakat rigó nagyságútól a fajd méretűig, az emlősöket az egerektől, a nyulakig zsákmányolja.^[5] Élettartama 18 év.

Szaporodása

Az ivarérettséget 4-5 éves korban éri el. A költési időszak február–május között van. Csésze alakú fészkét ágakból, gallyakból maga építi, sziklafalakra vagy ritkábban fára. Fészekalja 2 tojásból áll, de általában csak az erősebb nő fel. A tojásokon csak a tojó kotlik 42-43 napig. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző. A fiókák 60-65 nap múlva válnak röpképessé.^[5]

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma 20 000-49 999 példány közötti és csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.^[5]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. november 15.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 15.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. november 15.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. november 15.)
↑ Héjasas Magyarorszagon. (Hozzáférés: 2020. november 15.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. november 15.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. november 15.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 15.)

[E-3] Avibase. (Hozzáférés: 2020. november 15.)

[C-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)

[F-5] Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. november 15.)

[G-6] Héjasas Magyarorszagon. (Hozzáférés: 2020. november 15.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]