Híres nagyváradiak listája

Ez a lista a Nagyváradon született vagy a városhoz tevékenységük kapcsán kötődő híres embereket tartalmazza.

Itt születtek

• Abet Ádám (1867–1949) költő
• András László (1910–1981) festőművész
• Antal Ferenc (1933–2019) nyomdász, újságíró
• Ádám György (1922–2013) Széchenyi-díjas orvos, pszichofiziológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
• Árvay Zsolt (1935–) kutató vegyészmérnök
• Bajor Andor (1927–1991) író
• Bakonyi Károly (1873–1926) író, színműíró, a Bob herceg, a János vitéz, a Tatárjárás, valamint a Mágnás Miska című operettek szövegkönyvének írója
• Balogh „Joe” József (1954–) jazzgitáros, zeneszerző, író, koncertszervező
• Baróthy Károly (1846–1944), az amerikai polgárháború katonája
• Baróthy László (1821–1885) honvéd őrnagy, ügyvéd, köztisztviselő
• Bartovics József (1935–2005) festő, mozaikművész
• Bálint Péter (1950-) színművész
• Báthory Gábor (1589–1613) erdélyi fejedelem; itt ölték meg saját hajdúi
• Báthory Zsigmond (1572–1613) erdélyi fejedelem
• Bencze Ferenc (1924–1990) Balázs Béla-díjas (1985) színész
• Benda Kálmán (1913–1994) történész, az MTA tagja
• Benedek Ferenc (1900–1944) orvos és író
• Beöthy Ödön (1796–1854), Erdély 1848-as kormánybiztosa, Bihar vármegye alispánja, országgyűlési követ (utcát is neveztek el róla)
• Berkesy László (1897–1967) orvos, belgyógyász, röntgenológus, egyetemi tanár
• Boér Antal (1950–) informatikus
• Boross Vilmos (1859–1904) hírlapíró, MÁV-tisztviselő
• Bozóky László (1911–1995) sugárfizikus, mérnökfizikus, az MTA rendes tagja
• Böhm Pál (1839–1905) festőművész
• Csanda Endre (1923–2015) neurológus, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója, professzor emeritus
• Csatlós Attila Zsolt (1988–) labdarúgó-játékvezető
• Cseke Péter (1953–) Jászai Mari-díjas színész, rendező, színházigazgató, egyetemi tanár
• Cseke Sándor (1924–2006) színész
• Csengery Antal (1822–1880) történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, a Magyar Földhitelintézet igazgatója, országgyűlési képviselő, a Kisfaludy Társaság tagja (utcát is neveztek el róla)
• Csengery Imre (1819–1875) országgyűlési képviselő, Csengery Antal bátyja
• Csire József (1926–2011) zeneszerző, egyetemi tanár
• Dajka Margit (1907–1986) Kossuth-díjas színművésznő
• Dutka Ákos (1881–1972) költő, író, szerkesztő, újságíró, a Holnaposok egyike
• Diósy Ödönné sz. Brüll Adél (1872–1934), Ady múzsája, "Léda"
• Edelmann Menyhért (1862–1943), Ady kezelőorvosa
• Fehérvári Attila (1956–) matematikus, közgazdász
• Fényes Alice (1918–2007) színművésznő
• Fényes Szabolcs (1912–1986) Erkel Ferenc-díjas zeneszerző
• Flór Ferenc (1809–1871), a „legmagyarabb magyar orvos”
• Galántai Tibor (1920–2015) memoáríró
• Grosschmid Lajos (1886–1940) matematikus, egyetemi tanár MTA tag
• Grósz Albert (1819–1901) királyi tanszéki orvos, a nagyváradi Szemkórház igazgatója, 1852 és 1867 között Nagyvárad főorvosa
• Grósz Emil (1865–1941) szemorvos
• Grósz Frigyes (1798–1858) orvos, a szemkórház alapítója 1830-ban szegény vakok számára
• Gyalókay Jenő (1874–1945) katonatiszt, hadtörténész, az MTA tagja
• Gyomlay Gyula (1861–1942) klasszika-filológus, bizantinológus, az MTA tagja
• Halmos László (1909–1997) zeneszerző, karnagy
• Hlatky Endre (1895–1957) rádióigazgató, sajtófőnök, szerkesztő
• Horváth Károly (zeneszerző) (1950–2015) előadóművész, zeneszerző
• Hubay Miklós (1918–2011) drámaíró
• Illés József (1934–) újságíró
• Implon Irén (1927–2011) újságíró, szerkesztő
• Iványi Ödön (1854–1893) újságíró, 1891-től a Nagyvárad szerkesztője
• Jakobovits Elemér (1897–1979) újságíró, sportíró
• Juhász Anikó, asszonynevén Schwartz Anikó (1950–), kutató vegyész
• Kabos Endre (1906–1944) háromszoros olimpiai bajnok vívó
• Kemény György (1925–1973) orvos, hisztológus, egyetemi tanár
• Káli László (1946) költő, földrajzi szakíró, közíró.
• Király Ernő (1945–) jogász, jogszociológus
• Kiss Ida (1902–1936) prózaíró.
• Knézy Jenő (1944–2003) sportriporter, sportújságíró, sportkommentátor
• Komzsik István (1936–) költő, színműíró
• Kozma Miklós (1884–1941) belügyminiszter
• Kőrösi Csaba (1959–) színész
• Lantos-Léderer Ferenc (1891–1934) újságíró, szerkesztő
• Lázár Kati (eredeti neve: Lazarovits Katalin) (1948–) színésznő, rendező
• Levente Péter (1943) Jászai Mari-díjas (1984–) színész, rendező, tanár
• Lőrincz Mátyás (1921–1944) vadászpilóta, őrmester.
• Lőrinczy Jolán (1903–1991) háztartási szakíró
• Lőrinczy Lajos (1902–1977) erdélyi magyar újságíró, író, színi szerző
• Lukács György (1865–1950) jogász, 1895-ben az állami anyakönyvvezetés megszervezője, vallás- és közoktatásügyi miniszter (1905–06), utcát neveztek el róla
• Makai Zsuzsa (1945–1987) sakkozó, újságíró
• Máté Imre (1894–1983) magyar földbirtokos, közgazdász, szakíró, országgyűlési képviselő
• Máté Ottilia világhírű magyarnóta- és operetténekes
• Mátray Erzsébet, álnevén D. Mátray (1936–), újságíró, szerkesztő
• Mertz Károly (1903–1976) piarista szerzetes, pedagógus, pedagógiai szakíró
• Mezey Lajos (1820–1880) festőművész és fotográfus
• Mihalotzy Géza (1825–1864) magyar és amerikai szabadságharcos katonatiszt
• Mihelffy Elvira (1880–) újságíró, költő
• Mikusay József (1873–1947) pedagógus, író, közíró.
• Molnár Lídia (1951–) ornitológus
• Mottl Román (1921–1991) grafikus, festőművész
• Mráz Lajos (1911–?) újságíró, szerkesztő.
• Munkácsi Bernát (1860–1937) nyelvész, finnugrista, turkológus, orientalista, néprajztudós
• Muráti Lili (1914–2003) színművésznő
• Nagy Ilona (1919–2007) írónő
• Nagy Lajos (1897–1946) régész, művészettörténész, muzeológus, az MTA tagja
• Nagy Béla (1943–) dramaturg
• Nagysándor József (1804–1849) honvéd tábornok, aradi vértanú, utcát neveztek el róla
• Nánási Zoltán (1934–2012) helytörténész, régész
• Novák Anna (1929–2010) színműíró
• Osvát Ernő (1876–1929), a Nyugat folyóirat alapító szerkesztője
• Csengerújfalusi Osváth Tibor (1897–) író, újságíró
• Pálóczy László (1907–?) színművész
• Palotai Boris (1904–1983) József Attila-díjas író
• Pázmány Péter (1570–1637) esztergomi érsek
• Perger János (1791–1838) jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja
• Polgár Lilla (1982–) színművész
• Putnik Bálint (1901–1995) színművész, rendező, igazgató
• Rappaport Ottó (1921–1993) újságíró, színházi rendező, szerkesztő
• gr. Rhédey Ferenc (1610–1667) erdélyi fejedelem, parkot neveztek el róla (Rhédey-kert)
• ifj. Rimanóczy Kálmán (1870–1912) építész
• Ritoók Zsigmond (1870–1938) orvos, belgyógyász, utcát neveztek el róla
• Rózsa György (1922–2005) könyvtáros, az MTA Könyvtárának főigazgatója és az ENSZ genfi könyvtárának igazgatója
• Rozsos István (1922–1963) színész
• Ruffy Péter (1914–1993) Pulitzer-emlékdíjas újságíró
• Sándor István (1927–) kutatóorvos, szakíró, közíró
• Sándor János (1888–1976) orvos és orvosi szakíró
• Simon Zsuzsa (1910–1996) színművésznő
• Sipos Iván (1897–1937) költő, író, újságíró
• Starkné Szilágyi Erzsébet (1935–) középiskolai tanár és könyvszerkesztő
• Straub F. Brunó (1914–1996), az MTA tagja, 1988–89-ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke
• Szabó Anikó (1965–) színésznő
• Szabó Béla (1957–) szülész-nőgyógyász szakorvos, egyetemi tanár
• Szabó Lajos (1937–) bábművész, színész
• Szántay János (1922–2007) biokémikus, biokémiai szakíró
• Szász András (1951–) író, újságíró
• Szegő Katalin (1933–2005) filozófus, egyetemi tanár
• Széchenyi Zsigmond (1898–1967) Afrika-utazó
• Széles Anna (1942–) színművésznő
• Szigligeti Ede (1814–1878) színműíró, 1840-től a Magyar Tudományos Akadémia, 1845-től a Kisfaludy Társaság tagja, utcát neveztek el róla
• Szilágyi Dezső (1840–1901) jogász, politikus, igazságügy-miniszter, a képviselőház elnöke, utcát neveztek el róla
• Szilágyi Zsolt (1968–) politikus
• Színi Sebő Zoltán (1907–1961) szobrászművész
• Szirmai László (1905–) újságíró, író, költő
• Szombathelyi Blanka (1918–1999) színművésznő
• Sztojánov István (1943–) villamosmérnök, műszaki szakíró, egyetemi tanár
• Szűts Dezső (1869–1926) hírlapíró
• Tauszik Alajos H. József (1904–1992) premontrei rendi szerzetes, egyháztörténész
• Teleki Mihály (1634–1690) gróf, erdélyi kancellár
• Thurzó Sándor (1920–2009) zenetörténész, Nagyvárad egyetlen zenei kutatója.
• Tibor Ernő (1885–1945) festőművész, a holokauszt áldozata
• Tisza Kálmán (1830–1902) miniszterelnök, teret neveztek el róla
• Tolnai Tibor (1932–2009) festőművész, grafikus
• Tolvai Renáta (1991–) énekesnő
• Tóth Andrea (1999–) énekesnő
• Tóth Emese (1966–) közgazdász
• Török Miklós (1946–) író, újságíró
• Varga Gábor (1948–) vegyészmérnök, elbeszélő, drámaíró.
• Varga Lajos Károly (1947–) fizikus, fizikai szakíró
• Váradi Balogh László (1916–2014) színművész
• Váradi Péter (1450?–1501?) kalocsai érsek
• Várady Júlia (1941–) operaénekes
• Vesselényi Tibor (1929–) közgazdász, mérnök
• Virginás Andrea (1976–) irodalom- és filmesztéta, kritikus
• Wagner Nándor (1922–1997) szobrászművész, festő
• Wellmann György (1946–) Aase-díjas színész
• Wolf Rudolf (1951–2008) történész.
• Zöld Sándor (1913–1951) orvos, belügyminiszter
• Zudor János (1954–2018) költő

Itt tevékenykedtek vagy tevékenykednek

• Ady Endre itt élt és alkotott (1877–1919) 1900 januárjától 1903 októberéig.

• Balázs Tibor Ph.D., költő, irodalomtörténész
• Baróthy Zoltán magyar és amerikai szabadságharcos, 1867 után települt vissza Nagyváradra.
• Fekete József (1903–1979) szobrász
• Michael Haydn (1732–1806) zeneszerző, Joseph Haydn fivére itt alkotottaz 1760-as évek elején.
• Gál Kinga (1970–) politikus, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Tizenhat éves koráig a városban élt családjával.
• Gittai István József Attila-díjas költő, író, újságíró
• Horváth Imre (Margitta, 1906. november 4. – Nagyvárad, 1993. április 11.) költő
• Jósa Piroska (1934) orvos és helytörténetíró
• Jakobovits Miklós (Kolozsvár, 1936. augusztus 9. – Nagyvárad, 2012. december 16.) festőművész
• Juhász Gyula itt tanított 1908 és 1911 között, 1943. március 7-én emléktáblát avattak tiszteletére a Pázmány Péter Premontrei Főgimnázium (ma Mihai Eminescu Főgimnázium) épületében.
• Kabos Gyula (Budapest, 1887. március 19. – New York, 1941. október 6.) itt vált igazán ismert színészé.
• Kalmár Pál dalénekes a Szomorú vasárnap első előadója, a Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskolában tanult.
• Károly Iréneusz József (1854. március 6. – 1929. március 13.) fizikus, tanár, városatya, premontrei kanonok, a drót nélküli távíró egyik feltalálója, Nagyvárad egyik legkiemelkedőbb tudósa A Premontrei Főgimnáziumban 33 évig tanított matematikát és fizikát.
• Kovács Apollónia népdalénekesnő, színésznő, 1949 és 1961 között a Nagyváradi Állami Színházban játszott majd pályáját Magyarországon folytatta.
• Kristófi János (1925 – 2014) festőművész
• Krúdy Gyula (1878 – 1933) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere
• Láng Ida (1889–1944) regényíró, publicista, költő
• id. Mayer Zoltán (szül. Belényes, 1909. január 5. – Buda, 1976. december 17.) ügyvéd-közgazdász, többnyelvű szakfordító, Itt töltötte ifjúságát az államosításokig, a Belga Bank alapította, a Belényes-Vaskohi MÁV-vasutat ellátó bányákat és a Váradi Villamos Vasutat tulajdonló Magyar Vasúti Forgalmi Rt. utolsó vezérigazgatója
• Mezey Lajos (1820–1880) festő és fényképész, itt élt és alkotott Szinyei Merse Pál első mestere.
• Miklós Jutka (1884–1976) költő, fényképész, az első világháború alatt fotóműtermet üzemeltetett a városban. Az első világháború alatt fotóműtermet üzemeltetett a városban.
• Mottl Román Pál grafikus (Budapest, 1892. március 25. – Nagyvárad, 1978. január 10.) itt élt, alkotott és itt is hunyt el
• Peuerbach, Georg von matematikus és csillagász (1423. május 30. – 1461. április 8.) a váradi kezdőmeridián bevezetője, alkalmazója
• Sáfrány Lajos magyar pedagógus, református nőintézeti igazgató, pedagógiai szakíró, itt élt 1905-től haláláig
• Szacsvay Imre a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója, itt végezte jogi tanulmányait az 1848-49-es szabadságharc egyik kiemelkedő alakja. A mártírhalált szenvedett nemzeti hős Körös-parti bronzszobrát - melyet Margó Ede készített - 1907. március 15-én avatták fel. A szobor felirata:' Csak egy tollvonás volt a bűne.' 1848-ban Váradolaszinak és Újvárosnak volt országgyűlési képviselője, és mint a függetlenségi nyilatkozat szövegezőjét és aláíróját 1849-ben őt is kivégezték. Érdekesség, hogy a debreceni Kossuth-szobor talapzatán szintén megtaláljuk Szacsvay Imre alakját, mely hasonlóképpen Margó Ede alkotása. Utcát is neveztek el róla.

A szobrot 1937 júniusában lebontották, mert híre ment, miszerint a román hatóságok végleg el akarják tüntetni azt. A szobor csak azért kerülte el a vandál pusztítást, mert még időben, szakszerűen bontották el, és a váradi múzeumban raktározták. A bécsi döntést követően, 1942-ben ismét az eredeti helyére állították vissza, ma is ott áll.

• Tabéry Géza (1890–1958) író, újságíró, az Erdélyi Helikon egyik alapítója, az Ady Endre Emlékmúzeum első igazgatója.

Építészek

• Jakab Dezső (1864–1932)
• Komor Marcell (1868–1944)
• Löbl Ferenc
• id. Rimanóczy Kálmán (1840–1908), utcát neveztek el róla
• ifj. Rimanóczy Kálmán (1870–1912), teret neveztek el róla
• Vágó József (1877–1944)
• Vágó László (1875–1933)

Egyházi személyek

• Bémer László báró (1784–1862) itt élt néhány évig mint váradi megyés püspök. A dualizmus korában - 1887-ben - Nagyvárad központjában teret is neveztek el.
• Dászkál István (1919–2003) apostoli protonotárius, nagyprépost, székesegyházi kanonok
• Ehrenfels Gáspár Pál (? – 1792) pozsonyi kanonok és a magyarországi elemi iskolák főfelügyelője itt hunyt el.
• Hosszú László dr. (1912–1983) a nagyváradi római katolikus latin szertartású egyházmegye ordináriusa, itt élt 1968–1982 között.Sokat tett a nehéz időkben egyházmegyéje templomainak fennmaradásában, restaurálásában, Szt. László ünnepek, az impozáns, lélekfelemelő magyar ünnep megtartásában, a herma megőrzésében. P.Szőke János tiszteletbeli nagyváradi kanonok segítette külföldről a pénzforrás előteremtésében a templomok felújítására, hogy a plébániák ne omladozzanak, ne semmisüljenek meg.
• Hoványi Ferenc (1816–1871) kanonok, váradhidi prépost, pápai prelátus, Hoványi-dombot nevezték el róla
• Ipolyi Arnold (1823–1886) besztercebányai, majd nagyváradi püspök
• Janus Pannonius, itt volt kanonok és itt alkotta Búcsú Váradtól címmel az első, magyar földön született humanista remekművet.
• Nemecsek József teológiai tanár, nagyprépost, székesegyházi kanonok
• Ópalotai János (?–1996) apát, székesegyházi kanonok
• Rómer Flóris (1815–1889) nagyváradi kanonok
• Schlauch Lőrinc dr. (Laurentius Schlauch von Linden) bíboros, nagyváradi püspök. Az új-aradi születésű egyházi emberről parkot neveztek el (Schlauch-tér/Petőfi park). Temesváron van eltemetve, a Schlauch családi kápolna kriptájában.
• Tempfli József (1931–2016) nyugalmazott nagyváradi megyés püspök, szentjobbi apát
• Vitéz János (1445–1465) itt volt püspök esztergomi érsekké való kinevezéséig, utcát neveztek el róla.
• Sulyok István (1859–1944) református püspök, a Királyhágómelléki református egyházkerület első vezetője.
• Tőkés László (1952–) 1990-2009 között királyhágómelléki református püspök, volt európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
• Böcskei László (1965–), a Nagyváradi római katolikus egyházmegye jelenlegi (2008-) püspöke.

Itt vannak eltemetve

• Berkovits Zsigmond (1834 – 1896. február 9.) orvos.
• Bunyitay Vince (1837–1915) egyháztörténész, az MTA levelező tagja, parkot neveztek el róla (Bunyitay-liget)

Királyok és királynék

• I. (Szent) László (1046–1095) magyar király, a város főtere az ő nevét viselte (Szent László tér)
• II. István (1101–1131) magyar király
• Fenenna királyné (1276–1295), III. András magyar király első felesége
• Luxemburgi Beatrix (1305–1319), Károly Róbert magyar király felesége
• Erzsébet, Miklós Sándor havasalföldi fejedelem leánya, I. Basarab havasalföldi fejedelem unokája
• I. Mária (1371–1395) magyar királynő
• Luxemburgi Zsigmond (1368–1437) magyar, német és cseh király, német-római császár

Kapcsolódó szócikkek

• Nagyvárad polgármestereinek listája