Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Hútik

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hútik
Alapítva1994
SzékhelySzaada
Vezető
  • Huszejn el-Húti
  • Abdul-Malik al-Houthi
A Hútik weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hútik témájú médiaállományokat.

A hútik [1] vagy klasszikus ejtést alapul vevő átírásban húszik (arab: الحوثيون), hivatalos nevükön Anszár Alláh [2] ( arabul: أنصار الله , „Isten segítői”) síita politikai-katonai mozgalom, amely a jemeni Szaada kormányzóságban jött létre az 1990-es években. Túlnyomórészt zajdita síitákból állnak.[3]

A hútik a mozgalom külső neve, amelyet jellemzően a nyugati sajtó használ a mozgalom megnevezésére. E megnevezés félrevezető, mivel egyenlőségjelet tesz a mozgalom és a húti törzs, illetve Hút városa közé, azonban a mozgalom tagjai és támogatói nem köthetők egyetlen városhoz vagy törzsi csoporthoz. A mozgalom tagjai és vezetői az Anszár Alláh megnevezést használják.[4]

Történet

[szerkesztés]
A hútik által ellenőrzött területek 2023 őszén (világoszöld)

Huszejn el-Húti (wd) (1959–2004) zajdi vallási vezető alatt, a korábbi jemeni elnök, Ali Abdullah Száleh ellenzéki mozgalmaként jelentek meg. Őt korrupcióval vádolták és bírálták, amiért Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok támogatásával [5] a jemeni nép [6] és Jemen szuverenitásának rovására igyekezett az Egyesült Államok érdekeinek megfelelni. [7]

2004-ben Huszejn el-Hútit, a mozgalom vezetőjét a kormányerők megölték Szaadában, ami a húti (szaadai) felkelés kirobbanásához vezetett.[8] Azóta a mozgalmat egy rövid időszak kivételével az alapító testvére, Abd el-Malik el-Húti vezeti.[9]

A 2011-es ún. arab tavaszban Jemenben is forradalom tört ki. A 2011 januárjában kezdődő eseményekben tevőleges részt vállalt az Anszár Alláh is. A forradalom következményeként ugyan Ali Abdullah Száleh elnököt elűzték, de a remélt reformok elmaradtak, így a harcok kiújultak, polgárháborút okozva.

2014 végén a hútik átvették az irányítást a főváros és Jemen északnyugati része felett és bejelentették az ország addigi kormányának bukását, amelyet Abd Rabbuh Manszúr Hádi elnök vezetett.[10] [11] [12]

A jemeni polgárháborúba az Egyesült Államok támogatásával 2015-ben fegyveresen is beavatkozott egy Szaúd-Arábia vezette katonai koalíció.[13] 2015 márciusában Szaúd- Arábia mintegy tizenöt országból álló katonai koalíciót hozott létre többek között az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom részvételével, hogy legyőzze őket és visszaállítsa a száműzetésben élő Hádi elnök kormányát. A területeiket ért légitámadásokra válaszul a hútik számos szaúdi város ellen indítottak rakéta- és dróntámadásokat. A 2017 végén kirobbant újabb belharcok nyomán kivégezték a szaudi koalícióval folytatott titkos tárgyalások miatt hazaárulással vádolt Ali Abdullah Száleh volt elnököt.[14]

A polgárháború harcai, illetve az abba beavatkozó Szaúd-Arábia és Egyesült Arab Emírségek kiterjedt légicsapásai és tengeri blokádja óriási károkat és pusztítást okoztak, rengeteg halálos áldozatot követelve és súlyos humanitárius katasztrófát idézve elő a hútik ellenőrizte területeken.[15]

A konfliktus máig (2024) megoldatlan, a hútik pedig megtartották területeiket, de facto hatalmat gyakorolva a korábbi Észak-Jemen nagy része felett.[16][17] 2022 áprilisa óta tűzszünet van a felek közt, amit azok néhány kisebb összecsapástól eltekintve be is tartanak. Jelenleg béketárgyalások zajlanak a háború lezárására.[18]

A mozgalom és a 2023-as Izrael–Hamász-háború

[szerkesztés]

A húti mozgalom mindig is támogatta a palesztinok szabadságért folytatott küzdelmét.

A 2023 őszén indult Izrael-Hamász háború, a Gázai övezet ostroma nyomán a palesztinok oldalán avatkoztak be az eseményekbe, rakétákat és robotrepülőgépeket indítva izraeli célpontok ellen, az ezek kapcsán kiadott sajtóközleményeikben pedig a Gázai övezet ostromának azonnali felhagyását követelték.[19][20][21] 2023 novemberében bejelentették, hogy célpontnak tekintenek minden, a Vörös-tengeren közlekedő izraeli érdekeltségű hajót, és minden Izrael felé tartó vagy abból az irányból induló hajót. November 18-án katonai egységeik elfoglalták és a jemeni Hudajda kikötőjébe vezették a Galaxy Leader nevű teherszállító hajót, amelynek egyik tulajdonosa az izraeli Abraham Ungar és Yael Ungar.[22] November 23-án robotrepülő találta el a CMA CGM Symi konténerhajót, melynek tulajdonosa az izraeli Idan Ofer.[23] Ezeken kívül más, nem izraeli kötődésű hajókat is megtámadtak.[24]

A támadásokra hivatkozva az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia több szövetségesük támogatásával 2024 január 11-én légicsapást mért húti célpontokra.[25] A támadásra válaszul ők bejelentették, hogy ezután minden amerikai és brit érdekeltséget jogszerű célpontnak tekintenek.[26]

2024. január 15-én Ádentől 95 tengeri mérföldre délkeletre találat érte az M/V Gibraltar Eagle ömlesztettáru-szállítót. A hajó a Marshall-szigetek zászlaja alatt hajózik, de tulajdonosa és üzemeltetője az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett Eagle Bulk Shipping. A nyilvánosan elérhető adatok alapján a hajó Dél-Korea Pohang városának kikötőjéből indult, acélárut szállított, és a Földközi-tengerre tartott. A támadás után a hajó irányt váltott, elhagyva a Vörös-tenger térségét.[27]

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a tengerhajózás biztonságának fenntartására hivatkozva 2024 januárjában számos újabb támadást intézett az Anszár Alláh által ellenőrzött területek ellen. A hútik sem hagytak fel az izraeli, amerikai és brit érintettségű hajók elleni támadásaikkal; 2023 novemberétől 2024 januárjának végéig közelítőleg három tucatnyi támadást hajtottak végre. 2024. január 26-án találat érte a Marshall-szigetek zászlaja alatt hajózó, brit tulajdonú MT Marlin Luanda tankhajót, amely ettől kigyulladt, de a tüzet sikerült eloltani.[28]

2024 februárjának első napjaiban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia újabb támadásokat hajtott végre jemeni célpontok ellen.[29] A csapásokra válaszul az Anszár Alláh közölte, hogy mindaddig folytatják támadásaikat az izraeli érdekeltségű vagy érintettségű hajók, valamint az amerikai és brit érdekeltségek ellen, amíg Izrael fel nem hagy a Gáza elleni háborúval, illetve az amerikaiak és britek fel nem hagynak a Jemen elleni támadásokkal. Február hatodikán találat érte a Barbados zászlaja alatt hajózó, brit tulajdonú Morning Tide teherhajót, és a Marshall-szigetek zászlaja alatt hajózó, amerikai és görög tulajdonban álló Star Nasia ömlesztettáru-szállítót. Mindkét hajó kisebb sérüléseket szenvedett.[30] 2024. február 15-én támadás érte a Barbados zászlaja alatt hajózó, brit tulajdonú Lycavitos ömlesztettáru-szállítót, ami kisebb sérüléseket szenvedett.[31]

A hútik elleni amerikai és brit támadások rendszeressé váltak, amire válaszul a húti támadások száma is megnőtt. 2024. Február 19-én lelőttek egy amerikai MQ–9 Reaper pilóta nélküli repülőgépet.[32] Ezzel egy napon támadás érte a Belize zászlaja alatt hajózó, brit tulajdonú Rubymar teherhajót, amely mozgásképtelenné vált, a legénység pedig elhagyta a hajót. Akárcsak a többi eddigi húti támadás, ez sem követelt emberéletet.[33][34]

Jelmondatuk

[szerkesztés]
A húti szlogen egy ház falán: "Isten a legnagyobb (Allah akbár),
halál Amerikára,
halál Izraelre,
átok a zsidókra,
győzelem az iszlámnak."[35]

2003 óta (valószínűleg Irán és a libanoni síita Hezbollah mozgalom hatására) a hivatalos jelmondatuk: [36]

"Isten a legnagyobb (Alláh akbar),
halál Amerikára,
halál Izraelre,
átok a zsidókra,
győzelem az iszlámnak."

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ WP:ARAB alapján
  2. ↑ Do not call the Ansar Allah movement "Houthi"! (amerikai angol nyelven). IWN , 2021. április 23. [2021. szeptember 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)
  3. ↑ Hoffman, Valerie J.. Making the New Middle East: Politics, Culture, and Human Rights [archivált változat]. Syracuse University Press (2019. február 28.). ISBN 9780815654575. Hozzáférés ideje: 2019. szeptember 18. [archiválás ideje: 2023. január 17.] 
  4. ↑ Do not call the Ansar Allah movement “Houthi”!, 2021
  5. ↑ Riedel. „Who are the Houthis, and why are we at war with them?”, Brookings Institution, 2017. december 18.. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. június 12.) 
  6. ↑ „Yemeni forces kill rebel cleric”, BBC News, 2004. szeptember 10.. [2006. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  7. ↑ Streuly: 5 Things to Know About the Houthis of Yemen. Wall Street Journal, 2015. február 12. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 4.)
  8. ↑ Debunking Media Myths About the Houthis in War-Torn Yemen · Global Voices. GlobalVoices.org, 2015. április 1. [2017. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  9. ↑ Yemen: The conflict in Saada Governorate – analysis. IRIN, 2008. július 24. [2014. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 29.)
  10. ↑ „Yemen”, Human Rights Watch. [2017. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. október 15.) 
  11. ↑ „Yemen's Houthis form own government in Sanaa”, 2015. február 6.. [2018. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. február 7.) 
  12. ↑ Islam Hassan (2015. március 31.). „GCC's 2014 Crisis: Causes, Issues and Solutions”. Gulf Cooperation Council's Challenges and Prospects, Kiadó: Al Jazeera Research Center. [2015. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 4.) 
  13. ↑ „International Support to Yemen's Legitimate Government”. [2018. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. október 15.) 
  14. ↑ „Ali Abdullah Saleh, Yemen's former leader, killed in Sanaa”, BBC News, 2017. december 4. 
  15. ↑ „How the Yemen conflict flare-up affects its humanitarian crisis”, Aljazeera, 2022. január 18. (Hozzáférés: 2024. január 13.) (brit angol nyelvű) 
  16. ↑ AlAhmad, Safa. „Meeting the Houthis – and their enemies”, BBC News Magazine , 2015. március 16.. [2015. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  17. ↑ „Audience Question: Did Ansar Allah Liberated 95% of al-Jawf?”, Islamic World News, 2020. április 30.. [2021. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. április 30.) (amerikai angol nyelvű) 
  18. ↑ „Yemen warring parties commit to ceasefire, UN-led peace process, says envoy”, Aljazeera, 2023. december 23. (Hozzáférés: 2024. január 13.) (brit angol nyelvű) 
  19. ↑ „US warship intercepts missiles fired from Yemen 'potentially towards Israel'”, BBC News, 2023. október 20. (Hozzáférés: 2023. október 31.) (brit angol nyelvű) 
  20. ↑ „US warship in Red Sea intercepts 3 missiles fired from Yemen, possibly at Israel”, The Times of Israel (Hozzáférés: 2023. október 31.) (amerikai angol nyelvű) 
  21. ↑ „Yemen seen as source of fire on Eilat”, Times of Israel (Hozzáférés: 2023. október 31.) (amerikai angol nyelvű) 
  22. ↑ „Houthis ‘hijack’ Israeli-owned car carrier Galaxy Leader”, Lloyd's List, 2023. november 19. (Hozzáférés: 2024. január 13.) (brit angol nyelvű) 
  23. ↑ Mannes: Companies rush to avert disruption from Red Sea attacks as shipping rates rise. Reuters, 2023. december 19. (Hozzáférés: 2023. december 20.)
  24. ↑ Gátlástalan támadás alatt a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala - Küszöbön az újabb pusztító háború? (magyar nyelven). Portfolio.hu, 2024. január 4. (Hozzáférés: 2024. január 13.)
  25. ↑ Az USA és az Egyesült Királyság légicsapást mért a húszik ellen Jemenben
  26. ↑ „US and UK launch strikes against Yemen; Houthi rebels promise to retaliate”, Aljazeera, 2024. január 12. (Hozzáférés: 2024. január 13.) (brit angol nyelvű) 
  27. ↑ „Eagle Bulk carrier 'hit from above by a missile' off Yemen”, Riviera, 2024. január 15. (Hozzáférés: 2024. január 15.) (brit angol nyelvű) 
  28. ↑ „Tanker On Fire After Houthi Missile Strike in Gulf of Aden”, gCaptain, 2024. január 26. (Hozzáférés: 2024. január 27.) (brit angol nyelvű) 
  29. ↑ „US-UK strikes on Yemen’s Houthis: What we know so far”, Aljazeera, 2024. február 4. (Hozzáférés: 2024. február 5.) (brit angol nyelvű) 
  30. ↑ „Yemen Rebels Claim Fresh Red Sea Ship Attacks”, Barron's, 2024. február 6. (Hozzáférés: 2024. február 6.) (brit angol nyelvű) 
  31. ↑ „On the USS Eisenhower, 4 months of combat at sea facing Houthi missiles and a new sea threat”, Associated Press, 2024. február 15. (Hozzáférés: 2024. február 15.) (amerikai angol nyelvű) 
  32. ↑ „US military drone shot down near Yemen, US officials say”, Reuters, 2024. február 20. (Hozzáférés: 2024. február 20.) (brit angol nyelvű) 
  33. ↑ „Houthis claim they hit British ship, downed US drone over Yemen”, Aljazeera, 2024. február 19. (Hozzáférés: 2024. február 20.) (brit angol nyelvű) 
  34. ↑ „Yemen's Houthis say Rubymar cargo ship targeted, could sink”, Reuters, 2024. február 19. (Hozzáférés: 2024. február 20.) (brit angol nyelvű) 
  35. ↑ Benjamin Wiacek: In Pictures: The scars of North Yemen's wars. aljazeera.com, 2012. július 2.
  36. ↑ „Houthi propaganda: following in Hizbullah's footsteps”, alaraby. [2016. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. október 15.) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hútik&oldid=26904736”