Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Haag

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Haag
A városháza
A városháza
Haag címere
Haag címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásAmstetteni járás
Irányítószám3350
Körzethívószám07434
Forgalmi rendszámAM
Népesség
Teljes népesség5548 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság346 m
Terület54,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 06′ 44″, k. h. 14° 33′ 56″48.112222°N 14.565556°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 44″, k. h. 14° 33′ 56″48.112222°N 14.565556°E
Haag weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Haag témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Haag osztrák város Alsó-Ausztria Amstetteni járásában. 2023 januárjában 5753 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Haag az Amstetteni járásban
A Szt. Mihály-plébániatemplom
A salabergi kastély

Haag a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Haager Bach folyó mentén, az Enns és Duna folyók közelében. Területének 15,9%-a erdő, 72,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz 12 katasztrális község tartozik: Edelhof, Gstetten, Haag Stadt, Heimberg, Holzleiten, Knillhof, Krottendorf, Porstenberg, Radhof, Reichhub, Salaberg és Schudutz.

A környező önkormányzatok: északkeletre Strengberg, keletre Wolfsbach, délkeletre Sankt Peter in der Au, délre Weistrach, délnyugatra Haidershofen, nyugatra Ernsthofen, északnyugatra Sankt Valentin.

Története

[szerkesztés]

A város területe az újkőkorban is lakott volt. A település közelében halomsírokat, római kori hamvasztásos temetkezési helyet tártak fel a régészek.

Haagot 1032-ben említik először, amikor Berengár passaui püspök felszentelte templomát. Neve a tüskebokor, bozót jelentésű középfelnémet hac szóból származik. A falu a püspök birtoka volt, határait 1178-ban rögzítették. A 12-13. században miniszteriális és lovagi rangú nemesi családoké volt; egyikük, a Hagwalde nemzetség hűbérbirtokából alakult ki a salabergi uradalom. Hűbéruraik előbb a Babenbergek, később (1348-tól) a Wallseek voltak.

Haagot 1414-ben már mezővárosként említik, de biztosan csak 1464-től rendelkezett vásártartási jogokkal, amikor korábbi kiváltságait III. Frigyes császár megerősítette. Hamarosan virágzó kereskedelmi és kézműipari központtá fejlődött, főleg takácsairól és fazekasairól volt ismert. Takácsainak céhe 1544-ben alakult meg.

A reformáció után akkori birtokosai, a Kölnpeckek is protestáns hitre tértek. 1576-ban elűzték a katolikus papot és helyére protestáns prédikátort hívtak. 1619-ben Heinrich von Salburg szerezte meg a salabergi uradalmat, ő azonban az ellenreformáció híve volt és hatására 1660-ra már csak néhány protestáns maradt Haagban.

Az 1848-as forradalom után megszűnt a feudális birtokrendszer és megalakulhatott Haag mezővárosi önkormányzata. 1921-ben ezt Haag-Landre és Markt Haagre osztották fel. Markt Haag ot 1932-ben városi rangra emelték, majd 1938-ban a két önkormányzat ismét egyesült.

Lakosság

[szerkesztés]

A haagi önkormányzat területén 2023 januárjában 5753 fő élt. A lakosságszám 1890 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 93,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1% a régi (2004 előtti), 3,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 1% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 92,4%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 1,1% mohamedánnak, 3,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 5 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németeken kívül (97,3%) a törökök alkották 0,8%-kal.

A népesség változása:

2016
5 499
2018
5 548

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a salabergi kastély
  • a későgótikus Szt. Mihály-plébániatemplom
  • az idősotthon neogótikus kápolnája
  • a skanzen
  • az állatkert

Híres haagiak

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Haag (Niederösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.