Hszining
Hszining (西宁市 (pinjin: Hszining)) | |
Óramutató járásával megegyező irányban fentről: Ma Bufang-ház, Tuoba mecset, Tong-kuan mecset, Taer templom. | |
Közigazgatás | |
Ország | Kína |
Tartomány | Csinghaj |
Rang | Prefektúra szintű város |
Irányítószám | 810000 |
Körzethívószám | 971 |
Rendszámok betűjelei | 青A |
Testvérvárosok | Lista |
Népesség | |
Teljes népesség | 2 467 965 fő (2020)[1] |
Népsűrűség | 343 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 2275 m |
Terület | 7372 km² |
Időzóna | UTC+8 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 36° 37′ 26″, k. h. 101° 46′ 43″36.623860°N 101.778660°EKoordináták: é. sz. 36° 37′ 26″, k. h. 101° 46′ 43″36.623860°N 101.778660°E | |
Hszining weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hszining témájú médiaállományokat. |
Hszining ( ) (kínai: 西宁; tibeti: ཟི་ལིང་།, mongol: ᠰᠢᠨᠢᠩ) Kína Csinghaj ( ) tartományának fővárosa[2] és egyben a Csinghaj-tibeti-fennsík legnépesebb városa. A tartomány keleti részén fekvő város lakossága a 2010-es népszámlálási adatok szerint 2 208 708 fő, amelyből 1 198 304 fő él az összesen négy városi körzetben.
A település az északi selyemút Ho-hszi ( ) folyosójának egyik kereskedelmi központjának számít több mint kétezer éve és itt volt az erődítménye a Han-, a Szuj-, a Tang- és a Szung-dinasztiáknak a nyugati nomád népek támadásaival szemben. Jóllehet Hszining ( ) sokáig Kanszu ( ) tartományhoz tartozott, 1928-ban azonban Csinghaj ( ) részévé vált. A térségben több jelentős muszlim és buddhista vallási helyszín található, köztük a Tongkuan mecset és a Taer kolostor. A város a Huang-sui ( )-folyó völgyében fekszik és a tengerszint feletti magasságának köszönhetően az éghajlata hideg mérsékelt. A várost összeköti a Csinghaj–Tibet-vasútvonal a tibeti Lhászával és Kanszu ( ) tartomány székhelyével, Lancsou ( ) várossal.
Története
[szerkesztés]Hszining a Tibet felé vezető selyemút egyik fontos állomása volt, ahol főleg fával, gyapjúval és sóval kereskedtek az ókorban. Ez a kereskedelmi útvonal a selyemút északi vonalhálózatának a részét képezte, amelyen jelentősen megnőtt a forgalom az i.e. 1. században, miután a Han-dinasztia kiterjesztette a hatalmát ezen a területen.[3]
A Han-dinasztia idején (206 BC – 220 AD) egy Lin-csiang ( ) nevű települést hoztak létre, hogy felügyelje a helyi csiang ( ) törzs tagjait. tribesmen. Szintén a Szui- (581–618) és a Tang-dinasztia (618–907) korában a település határvidékének és rendre kiújuló csatározások helyszínének számított. 763-ban a területet megszállták a tibetiek, akik átkeresztelték a helyet Csing-tang-cseng ( ) névre. 1104-ben a Szung-dinasztia visszahódította a települést, amely ekkor kapta a jelenlegi Hszining ( ) (jelentése: "béke a nyugaton") nevet és a prefektusi vagy szuper prefektusi rangot. A 16. század végén alapították a várostól mintegy 16km-re a Taer kolostort, amelynek révén a sárga kalapos buddhista szekta, a tibeti buddhizmus egyik iskolájának, a Gelugpának a fontos vallási központjává vált.
1927. május 22-én egy Richter-skála szerint 8,6-os erősségű földrengés rázta meg a területet, amelynek következtében mintegy 200 000 ember vesztette életét.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Tabulation on 2020 China Population Census by County
- ↑ Illuminating China's Provinces, Municipalities and Autonomous Regions. PRC Central Government Official Website. (Hozzáférés: 2014. május 17.)
- ↑ Silk Road, North China [Northern Silk Road, North Silk Road] Ancient Trackway : The Megalithic Portal and Megalith Map:. Megalithic.co.uk. (Hozzáférés: 2014. február 7.)
További információk
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Tendzin Gyaco - a 14. dalai láma