Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Hszining

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hszining (西宁市 (pinjin: Hszining))
Óramutató járásával megegyező irányban fentről: Ma Bufang-ház, Tuoba mecset, Tong-kuan mecset, Taer templom.
Óramutató járásával megegyező irányban fentről: Ma Bufang-ház, Tuoba mecset, Tong-kuan mecset, Taer templom.
Közigazgatás
Ország Kína
TartományCsinghaj
RangPrefektúra szintű város
Irányítószám810000
Körzethívószám971
Rendszámok betűjelei青A
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség2 467 965 fő (2020)[1]
Népsűrűség343 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2275 m
Terület7372 km²
IdőzónaUTC+8
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 36° 37′ 26″, k. h. 101° 46′ 43″36.623860°N 101.778660°EKoordináták: é. sz. 36° 37′ 26″, k. h. 101° 46′ 43″36.623860°N 101.778660°E
Hszining weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hszining témájú médiaállományokat.

Hszining (kínai: 西宁; tibeti: ཟི་ལིང་།, mongol: ᠰᠢᠨᠢᠩ) Kína Csinghaj tartományának fővárosa[2] és egyben a Csinghaj-tibeti-fennsík legnépesebb városa. A tartomány keleti részén fekvő város lakossága a 2010-es népszámlálási adatok szerint 2 208 708 fő, amelyből 1 198 304 fő él az összesen négy városi körzetben.

A település az északi selyemút Ho-hszi folyosójának egyik kereskedelmi központjának számít több mint kétezer éve és itt volt az erődítménye a Han-, a Szuj-, a Tang- és a Szung-dinasztiáknak a nyugati nomád népek támadásaival szemben. Jóllehet Hszining sokáig Kanszu tartományhoz tartozott, 1928-ban azonban Csinghaj részévé vált. A térségben több jelentős muszlim és buddhista vallási helyszín található, köztük a Tongkuan mecset és a Taer kolostor. A város a Huang-sui-folyó völgyében fekszik és a tengerszint feletti magasságának köszönhetően az éghajlata hideg mérsékelt. A várost összeköti a Csinghaj–Tibet-vasútvonal a tibeti Lhászával és Kanszu tartomány székhelyével, Lancsou várossal.

Története

[szerkesztés]
A város központjában található Népliget Hszining legnagyobb parkja

Hszining a Tibet felé vezető selyemút egyik fontos állomása volt, ahol főleg fával, gyapjúval és sóval kereskedtek az ókorban. Ez a kereskedelmi útvonal a selyemút északi vonalhálózatának a részét képezte, amelyen jelentősen megnőtt a forgalom az i.e. 1. században, miután a Han-dinasztia kiterjesztette a hatalmát ezen a területen.[3]

A Han-dinasztia idején (206 BC – 220 AD) egy Lin-csiang nevű települést hoztak létre, hogy felügyelje a helyi csiang törzs tagjait. tribesmen. Szintén a Szui- (581–618) és a Tang-dinasztia (618–907) korában a település határvidékének és rendre kiújuló csatározások helyszínének számított. 763-ban a területet megszállták a tibetiek, akik átkeresztelték a helyet Csing-tang-cseng névre. 1104-ben a Szung-dinasztia visszahódította a települést, amely ekkor kapta a jelenlegi Hszining (jelentése: "béke a nyugaton") nevet és a prefektusi vagy szuper prefektusi rangot. A 16. század végén alapították a várostól mintegy 16km-re a Taer kolostort, amelynek révén a sárga kalapos buddhista szekta, a tibeti buddhizmus egyik iskolájának, a Gelugpának a fontos vallási központjává vált.

1927. május 22-én egy Richter-skála szerint 8,6-os erősségű földrengés rázta meg a területet, amelynek következtében mintegy 200 000 ember vesztette életét.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Tabulation on 2020 China Population Census by County
  2. Illuminating China's Provinces, Municipalities and Autonomous Regions. PRC Central Government Official Website. (Hozzáférés: 2014. május 17.)
  3. Silk Road, North China [Northern Silk Road, North Silk Road] Ancient Trackway : The Megalithic Portal and Megalith Map:. Megalithic.co.uk. (Hozzáférés: 2014. február 7.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]