I. Harald dán király
I. Harald | |
Harald megkeresztelkedése, 960 körül | |
Dánia királya | |
Uralkodási ideje | |
958 – 986 | |
Elődje | III. Gorm |
Utódja | I. Svend |
Norvégia királya | |
Uralkodási ideje | |
976 – 986 | |
Elődje | II. Harald |
Utódja | Haakon Jarl |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Jelling-ház |
Született | 908/911 Jelling |
Elhunyt | 986. november 1. (78 évesen) Jumne[1]/Jomsburg[2]/Wollin szigete,[3] Pomeránia[4] |
Nyughelye | Roskildei székesegyház[4] |
Édesapja | III. Gorm |
Édesanyja | Thyra[5] |
Testvére(i) |
|
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Harald témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
I. Harald Gormsson vagy Kékfogú Harald (dánul: Harald Blåtand óészakiul: Haraldr blátönn norvégül: Harald Blåtann angolul: Harald Bluetooth), (911[6][7] – 986. november 1.[8][9]) dán király 958-tól és norvég király 976-tól, az ő nevéhez fűződik a dánok megtérítése[5] és egyben a Jelling-dinasztia megalapítása.[10]
Uralkodása
[szerkesztés]Édesapja Öreg Gorm, akitől a jyllandi királyságot örökölte,[11] anyja Thyra [vagy Thyrin[2]] (feltehetőleg Harald Klak, Jylland jarljának leánya), "Dánia megújítójának",[2] a Jylland déli részén emelt földsánc, a Danevirke megalkotóinak a fia.[2] 936 óta egy részterületen uralkodott.[12] Befejezte Dánia egyesítését, amit még az édesapja kezdett el.[1] Elismerte I. Ottó német-római császár fennhatóságát 947-ben[12] és az adófizetője[13] lett; létrehozta a dán egyházszervezeten belül a ripeni, aarhusi, schleswigi püspökségeket,[10] melyeket 948 körül a brémai érsekség alá rendelt.[13] Az országos térítést a hamburgi érsek fennhatósága alá tartozó, újonnan kinevezett két jütlandi püspök szervezte meg.[1] Feudális előjogokat adott az egyháznak,[14] és egyben ő tette át a királyi székhelyet Jellingből Roskildébe. Nagy kör alakú földvárakat (trelleborg) építtetett országszerte, és apjától eltérően, aki a törzsfőkön keresztül kormányzott, a saját kezébe vette az ország és a hadsereg irányítását. Valószínűleg ő emeltette a 760 méter hosszú ravningi tölgyfahidat is az egyik fontos hadiút vonalában.
Testvére, Gunnhild, Széphajú Harald fiának, Véresbárdú Erik norvég királynak volt a felesége.[2] Erik halála után háború tört ki a norvég trónért, amelyben 960 körül végül a dánok győztek, és Harald a trónra segítette Szürkeköpenyes Haraldot, Véresbárdú Erik fiát.[12] 965-ben újra megtámadta Norvégiát Haakon Sigurdson, Harald Gudrodson és más norvég száműzöttek támogatásával. Az országot 976-ban meghódítva visszatért Dániába és Haakon Jarlt tette meg kormányzónak. I. Ottó német-római császár azonban betört Jütlandba és legyőzte Haraldot, aki Marsey szigetére menekült. Itt térítette keresztény hitre Poppo püspök 965[11] körül, miután a hittérítő alávetette magát egy tűzpróbának,[2] így a kereszténységnek már eddig is kedvező uralkodó[12] végleg felvette azt és elkötelezett hívévé vált az új vallásnak. Megkeresztelkedése után Gorm sírhelyét keresztény vallási központtá alakíttatta át, és két magas sírdomb közé templomot építtetett.[1]
I. Ottó német-római császár halála után (973) megkísérelte Schleswiget elfoglalni,[12] de 974-ben vereséget szenvedett II. Ottó német-római császártól,[15] aki békére kényszerítette,[15] s ezért fia, Sven[12] (aki még a régi isteneket tisztelte) megfosztotta a tróntól[11] és száműzte[10] a keresztény papokkal együtt.[13] Harald Jomsburgba (az Odera torkolatánál) menekült,[12] ahol egy pomerániai viking erődben halt meg,[2] míg a Gesta Danorum azt állítja, hogy egy Toko nevű íjász ölte meg, akit korábban arra kényszerített, hogy fia fejéről lője le az almát. Erről mintázta később egy ismeretlen Tell Vilmos történetét. A roskildei székesegyházban temették el.
Egyéb
[szerkesztés]- A feljegyzések szerint nagyon szerette az áfonyát, ezért kapta a Kékfogú (angolul bluetooth) jelzőt. Róla kapta nevét a Bluetooth vezeték nélküli adatátviteli szabvány; a logó a H. B. monogram rúnajeleiből áll össze.
- Életrajzát röviden megragadja a jellingi rúnakövek felirata: „Harald király rendelte ennek a kőnek a felállítását apja, Gorm emlékére és anyja, Thyrvé emlékére; az a Harald, aki meghódította magának egész Dániát és Norvégiát és kereszténnyé tette a dánokat”.
Családja
[szerkesztés]- Első felesége Gunhild[16] volt, akivel 965 körül[4] házasodott össze.
- Második felesége, Tove,[16] Misztivoj vend herceg lánya, 970 körül[4] vette el Harald.
- Harmadik felesége, Gyritha, Erős Styrbjörn svéd trönkövetelő testvére.
Harald gyermekei (talán az első feleségtől születtek, de ez nem bizonyított):[17]
- Awelina[18]
- Tyre Haraldsdatter[16] (947 – 1000. szeptember 18.)
- Svend Haraldsen[16] (955 k. – 1014. február 3.), I. Svend néven uralkodott
- Hakon Haraldsen[16] (961 – 987 előtt)
- Gunhild Haraldsdatter (949 – 1002. november 13.)
- Erik Hring[18] (967 – ?)
- Mop Haraldsdatter[9] (? – 1015)
- Thorgny Haraldsdatter[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. Szerk. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4 , 245. oldal
- ↑ a b c d e f g Petr Čornej, Ivana Čornejová, Pavel Hrochová, Jan P. Kučera, Jan Kumpera, Vratislav Vaníček, Vít Vlnas: Európa uralkodói. Ford. Tamáska Péter. Budapest: MÆCENAS Könyvkiadó. 1999. = Maecenas Történelem Könyvek, ISBN 9636450536, ISBN 9632030176 , 94. oldal
- ↑ http://www.mittelalter-genealogie.de/mittelalter/koenige/daenemark/harald_1_blauzahn_koenig_986.html
- ↑ a b c d https://archive.today/20120526191329/homepage.mac.com/crowns/
- ↑ a b Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 115. oldal
- ↑ [1]
- ↑ Az Európai uralkodók könyve szerint 935 körül. (115. oldal)
- ↑ Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 280. oldal
- ↑ a b c http://fmg.ac/Projects/MedLands/DENMARK.htm#_Toc196361192
- ↑ a b c Bánosi György – Veresegyházi Béla: Külföldi uralkodók. Budapest: Anno Kiadó. 2004. ISBN 963 375 143 8 , 58. oldal
- ↑ a b c Magyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1999, ISBN 963-9257-00-1, 9. kötet, 210. oldal
- ↑ a b c d e f g Harald. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- ↑ a b c Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963-17-7223-3, 115. oldal
- ↑ Világtörténelmi Enciklopédia I. (Kleine Enzyklopädie –Weltgeschichte, Leipzig, 1979); Magyar kiadás: Kossuth Könyvkiadó, 1982, ISBN 963-09-1831-5, fordították: Dalos György, Hollós Alfréd, Réthelyi Károlyné, Sarlós Mariann, Szalontai Sándorné, Széll Jenőné és Tandori Dezső Világtörténelmi Kisenciklopédia-beli (1972) fordításainak felhasználásával Máthéné Glavina Zsuzsa, Héjja Zsuzsa, Hollós Alfréd, Ólmosi Zoltán, Pártos Gyula, Szalontia Sándorné és Taraba János, 213. oldal
- ↑ a b Révai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 501. oldal
- ↑ a b c d e Denmark (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
- ↑ Az évszámokhoz l. http://www.homar.org/genealog/iv_europa_i/dnm04.htm
- ↑ a b http://fabpedigree.com/s000/f280701.htm
Források
[szerkesztés]- Denmark, kings. Harald I 950-986 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
- Harald I. Blauzahn, König von Dänemark (948-986) (német nyelven). Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
- Egy dán király aki nevet adott a bluetoothnak[halott link]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
Előző uralkodó: III. Gorm |
Következő uralkodó: I. Svend |
Előző uralkodó: II. Harald |
Következő uralkodó: Haakon Jarl |