Ianus íve
| Róma történelmi központja | |
| Világörökség | |
 | |
| A Ianus-ív | |
| Adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV, VI |
| Felvétel éve | 1980 |
| Elhelyezkedése | |
 Ianus íve
Pozíció Róma belvárosa térképén
| |
 é. sz. 41° 53′ 22″, k. h. 12° 28′ 58″41.889444°N 12.482778°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 22″, k. h. 12° 28′ 58″41.889444°N 12.482778°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ianus íve témájú médiaállományokat. | |
Ianus íve (olaszul Arco di Giano) az egyetlen fennmaradt ún. tetrapülón (mind a négy irányban nyitott passzázs, átjáró) Rómában. Az egykori Forum Boariumon, a mai Piazza della Bocca della Verità tér mellett, a Palatinus domb felé leágazó Via del Velabro torkolatánál található.
A márványépületet négy masszív pillér alkotja, amelyekben összesen negyvennyolc kis kőfülkét alakítottak ki, ezekben eredetileg szobrok lehettek. A források szerint 12×12 méteres alapú, 16 méter magas, de ennek ellentmondani látszik az ív természetbeni megjelenése; a magassági adat vélhetően az attika 1827-es lebontása előtti állapotra vonatkozik.
Egyes feltételezések szerint 312-ben épült, s I. (Nagy) Constantinus diadalíve volt. Ezen vonult be a Milvius-hídi csata után, melyben legyőzte Maxentiust. Azonban áll még egy diadalív ugyanezen császár tiszteletére, melyet a senatus a Forum Romanumon, a Via Triumphalis és a Via Sacra találkozásánál emeltetett. Más írásokban az olvasható, hogy a 4. században, vélhetően 356-ban épült, II. Constantinus tiszteletére.
Amint az Ókori lexikon is rámutat, maga Ianus „Mint szó jelöl boltozatosan fedett átjárót egyik utczából a másikba, különösen pedig olyan átjárót, a minők a forumot környező oszlopcsarnokok között voltak. Ilyen főleg három nevezetes: J. summus, imus (Hor. sat. 2, 3, 18. epist. 1, 1, 54) és medius; ezek körül voltak a kereskedők, pénzváltók és könyvtárosok boltjai. Ilyen átjárókat később másutt is csináltak. Livius (41, 32) említi, hogy Flaccus censor Kr. e. 175-ben Sinuessában is épített három ilyen J.-t. A fényűzés korában ez átjárókat természetesen drága márványból építették és gazdag szobordísszel látták el.” A Forum Boarium maga a marhavásárok központja, a kereskedők egyik centruma volt a császárkori Rómában.
A középkorban a Frangepán család erőddé alakíttatta, s épségben fennmaradt 1827-ig, amikor az attikát lebontották, azt vélvén, hogy nem az eredeti diadalívhez készült. A fennmaradt felirattöredékeket a közeli San Giorgio in Velabro-templomban helyezték el.
Források
[szerkesztés]- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest: Franklin Társulat. 1904
- Ürögdi György: Róma (Panoráma Városkalauz, Budapest)
- Cathy Muscat: Róma. (Nyitott szemmel városkalauz.) Budapest: Kossuth, 2005 ISBN 963-09-4700-5
További információk
[szerkesztés]- S. B. Platner (compl. & rev. by Th. Ashby): A Topographical Dictionary of Ancient Rome, London, Oxford Univ. Press, 1929. cikk: Janus Quadrifrons (angol)
- Arch of Janus (angol vagy olasz)
- Engramma. La tradizione classica nella memoria occidentale. cikk: Materiali per lo studio dell’Arco di Giano[halott link] (olasz, részletes leírás, sok képpel)
