Innere Stadt
A Bécs történelmi központja világörökségi helyszín része |
Bécs I. kerülete | |||
Elhelyezkedése Bécsen belül | |||
| |||
Egyéb elnevezés: Innere Stadt (Belváros) | |||
Közigazgatás | |||
Település | Bécs | ||
Kerület | I. | ||
Irányítószám | 1010-1019 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Polgármester | Ursula Stenzel | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 16 047 fő (2020. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 5 571,88 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 192 m | ||
Terület | 2,88 km² | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 12′ 33″, k. h. 16° 22′ 12″48.209167°N 16.370000°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 33″, k. h. 16° 22′ 12″48.209167°N 16.370000°E | |||
Bécs I. kerülete weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bécs I. kerülete témájú médiaállományokat. |
Az Innere Stadt Bécs városmagja, más néven az I. kerület. Ez a város legrégebbi kerülete; 1850-ig ez az egy kerület volt maga Bécs városa. Több mint 100 000 ember dolgozik a belvárosban, amellyel vezető szerepet tölt be a foglalkoztatottság terén a kerületek körében. Mindemellett a város az első számú turisztikai célpontja.
A kerület lakossága 17 221 fő.
Fekvése
[szerkesztés]Az I. kerület Bécs központjában fekszik. Északkeletről a Leopoldstadt, keletről a Landstraße, délről a Wieden, délnyugatról a Mariahilf, nyugatról a Neubau és a Josefstadt, északnyugatról pedig az Alsergrund kerületek határolják. Egyetlen természetes határa van, ez pedig a Donaukanal, vagyis a Duna-csatorna. Közigazgatási határa még az Urania – Wienfluss – Lothringerstraße – Karlsplatz – Getreidemarkt – Museumsplatz – Museumstraße – Auerspergstraße – Landesgerichtsstraße – Universitätsstraße – Maria-Theresien-Straße útvonal.
Népesség
[szerkesztés]A legutolsó demográfiai felmérés a 2007-es év elején készült. Az adatok csupán megközelítő jellegűek!
Általános
[szerkesztés]A kerület lakossága 1880-ban volt a legmagasabb, ebben az időben ez volt a főváros. Ekkor lakossága 73.000 fő. Ma lakossága kicsivel több mint 17.000 fő. Ez Bécs legsűrűbben lakott kerülete.
Életkor szerinti megoszlás
[szerkesztés]- 28,1%: 60 éves vagy idősebb
- 22,2%: Középkorú
- 9,8%: 15 éves vagy fiatalabb
- A női-férfi megoszlás aránya: 53,3:46,7
Származás és nyelv szerinti megoszlás
[szerkesztés]A kerület lakosságának 25,6%-a külföldi. Megoszlás:
- 74,4% osztrák
- 2,8% más EU-s ország
- 2,7% szerb illetve montenegrói
- 2,2 német
- 17,9% egyéb ország
A kerület lakosságának anyanyelvi (illetve elsődleges nyelvi) eloszlása:
- 79% német
- 4% szerb
- 1,8% magyar
- 1,4% horvát
- 14,3% egyéb nyelv
Vallás szerinti megoszlás
[szerkesztés]A kerület lakosságának vallási megoszlása:
- 51,3% római katolikus
- 22,7% egyéb vallású
- 11% nem vallásos
- 6,6% evangélikus illetve egyéb protestáns
- 5,1% ortodox
- 3,3% jehova tanúja
Politika
[szerkesztés]A kerületet 1946 óta az Osztrák Néppárt (ÖVP) vezeti. Jelenlegi polgármestere, Ursula Stenzel 2005 óta vezeti a kerületet. A legutóbbi (2005-ös) választásokon 13,48%-kal győzött a rivális, SPÖ kormánypárttal szemben.
Címer
[szerkesztés]A kerület címere egy vörös színű pajzson található hófehér kereszt. Bécs város címere majdnem megegyezik ezzel a címerrel. Ezt egyébként már a 13. századtól használják, használatát I. Rudolf tette kötelezővé.
Látnivalók
[szerkesztés]- Stephansdom (Szent István-székesegyház)
- Hofburg
- Wiener Staatsoper (Bécsi operaház)
- Burgtheater (Várszínház)
- Wiener Rathaus (Bécsi városháza)
- Parlament
- Am Hof (A Hofburg előtere)
- Am Graben (Bevásárlóutca)
- Ring (Bécsi körút)
- Maria Theresien Platz (Mária Terézia tér)
- Heldentor (Hősök kapuja)
- Naturhistorisches Museum (Természettudományi Múzeum)
- Kunsthistorisches Museum (Szépművészeti Múzeumok)
- Universität Wien (Bécsi Egyetem)
- Börse (Tőzsde)
Képek
[szerkesztés]-
Városháza (Rathaus)
-
A Szent István-székesegyház (Stephansdom) egy 1905-ös festményen
-
A Kärntnerstraße (a Graben egyik mellékutcája) éjszaka
-
A mindig nyüzsgő Graben
-
A Parlament és a Ring 1900-ban
-
Bécsi Operabál Karl Lueger akkori polgármesterrel
-
Az Operaház (Staatsoper)
-
Várszínház (Burgtheater)
-
Mária Terézia tér
-
A Karlsplatz-i metróállomás egyik jellegzetes kijárata, az Otto Wagner Pavilon
-
Bécsi Egyetem (Universität)
-
Tőzsde (Börse)
-
A Hofburg és az Am Hof egy része
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Statistik Austria - Bevölkerung zu Jahresbeginn 2002–2020 nach Gemeinden (Gebietsstand 1.1.2020). (Hozzáférés: 2021. február 9.)
Források
[szerkesztés]- Ernst Grabovszki: Innere Stadt, Wien, 1. Bezirk. Verlag Sutton, Erfurt 2002, ISBN 3-89702-467-5
- Manfred Wehdorn: Wien. Das historische Zentrum: Weltkulturerbe der UNESCO. Springer, Wien 2004, ISBN 3-211-20157-2
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Innere_Stadt_(Wien) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.