Intel
| Intel Corporation | |
.svg){kind=logo} | |
 | |
| Típus | Nyilvánosan működő részvénytársaság (tőzsdén jegyezve – NASDAQ: INTC) |
| Alapítva | Mountain View, Kalifornia, USA (1968-07-18)[1] |
| Székhely |  Santa Clara, Kalifornia |
| Vezetők | Pat Gelsinger, CEO |
| Alapító |
|
| Iparág |
|
| Forma | Delaware corporation |
| Termékek | Mikroprocesszorok Alaplapok, Flash memóriák, SSD-k, Integrált videokártyák, videókártyák, Chipkészletek |
| Árbevétel |  54,2 milliárd dollár (2023) |
| Profit | 1,7 milliárd dollár (2023) |
| Alkalmazottak száma | 131 900 fő (2022) |
| Leányvállalatai |
|
| Tőzsde |
|
 Intel Corporation
Pozíció az Egyesült Államok térképén
| |
 é. sz. 37° 23′ 17″, ny. h. 121° 57′ 50″37.388100°N 121.964000°WKoordináták: é. sz. 37° 23′ 17″, ny. h. 121° 57′ 50″37.388100°N 121.964000°W | |
| Az Intel Corporation weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Intel Corporation témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Intel Corporation (röviden Intel) (NASDAQ: INTC) egy eredetileg amerikai vállalat, mely mára nemzetközivé nőtte ki magát. Elsősorban mikroprocesszorairól ismert, de ezenkívül gyárt még hálózati kártyákat, alaplapi chipkészleteket, videokártyákat és egyéb számítógépes eszközöket.[2] A cég részvénye egyike annak a harminc részvényből álló kosárnak, amelyből a Dow Jones Ipari Átlagot számítják.
Áttekintés
[szerkesztés]
1968-ban, miután magyar kollégájukkal, Gróf Andrással, alias Andrew Grove-val, otthagyták a Fairchild Semiconductor International vállalatot, az integrált áramkörök majdani egyik megalkotója, Robert Noyce, fizikus, valamint –a leginkább a róla később elnevezett törvényről (Moore-törvény) ismertté vált– Gordon Moore, fizikus, kémikus, megalapították az Intel Corporationt. Az alapításkor Grove a cég első, nem társtulajdonos vezetője lett. A vállalat elindításában, már Grove hívásának eleget téve, negyedikként,a korábban szintén Fairchild Semiconductoros, magyar Vadász László, Leslie L. Vadász vett még részt.[3][4][5] Az alapításkor Vadász, és az őt az új céghez magával vívő Grove lettek a cég első, nem tulajdonos dolgozói. Grove 1979-re az Intel elnöke, 1987-re az ügyvezető igazgatója, míg 1997-re és az elnök-vezérigazgatója lett. 1998 májusában lemondott vezérigazgatói tisztségéről, mivel prosztata rákot diagnosztizáltak nála néhány évvel korábban, ugyanakkor 2004 novemberéig az igazgatóság elnöke maradt.[6] Vadász, a vállalat egykor – a fentiek szerint – negyediknek belépett alkalmazottja 2003-ban, mint a cég ügyvezető alelnöke, vonult vissza.[7][8] Az ő irányítása alatt készült el 1971-ben a világ első mikroprocesszora, az Intel 4004. Mindkét, az 1956-os forradalom után az USA-ba menekült magyar mérnök azon munkálkodott – elképesztő sikerrel –, hogy az Intel nagy ,nemzetközi céggé nője ki magát.[9][10]
A legnagyobb vetélytársat az Intel számára az AMD jelenti.
Moore és Noyce eredetileg „Moore Noyce” cégnevet választottak, azonban ez nem hangzott jól elektronikai termékekre, mivel az angol nyelvben hasonlít a more noise ("több zaj")-ra, így az Intel (INTegrated ELectronics) mozaikszó mellett döntöttek. Az Intel szó azonban egy szállodalánc javára volt védjegyként bejelentve, ezért az alapítók kénytelenek voltak az INTEL védjegyet megvásárolni. A cég kezdetben memóriákat gyártott, majd később processzorokat. Andrew Grove könyvet is írt erről az átmenetről „Only the paranoid survive” címmel („Csak a paranoidok maradnak fenn”).
Az 1990-es években az Intel Architecture Labs-ban (IAL) megbízható hardver elemeket készítenek személyi számítógépekhez. Az Intel nevéhez köthető a PCI Bus, az Universal Serial Bus (USB).
Az Intel sokat dolgozik audio és video anyagok feldolgozásával (versenyben a Microsoft-tal). Partnerkapcsolatokat ápol a híres videokártya-gyártó nVidiával is.
Az Intel dominanciája az x86 mikroprocesszorok terén kimerítette az úgynevezett „antitröszt-törvényt” (Amerikában elfogadott tröszt-ellenes törvény), ezért sok eljárás indult ellene, ezek részben a Federal Trade Commission (FTC) vizsgálódásai voltak, részben pedig polgári kezdeményezések (például Digital Equipment Corporation (DEC) 1997-es kezdeményezése).
Az Intel dominanciája a 32 bites mikroprocesszorok terén 85%-os is volt. Ma az Intel legnagyobb kihívója az Advanced Micro Devices (AMD), akivel 1976-óta van „kereszt-licence” (egymás processzorait másolhatják megadott keretek között). Néhány versenyző, például a Transmeta az alacsony fogyasztású mikroprocesszorok terén ért el sikereket.
Az Intel mikroprocesszorai
[szerkesztés]- 4004: Az Intel 1971. november 15-én jelentette meg első 4 bites mikroprocesszorát. Ez volt a világon elsőként forgalomba kerülő egycsipes mikroprocesszor. Eredetileg ugyan számológépekhez tervezték, de a 4004-es más alkalmazásokban is megjelent, átvéve az egyszerű logikai csipek helyét.
- 4040: Az Intel 4004 továbbfejlesztése.
- 8008: 1972-ben mutatták be az eredetileg 1201 néven futó processzort, ami a Computer Terminal Corporation megbízásából készült, a Datapoint 2200 nevű programozható terminálhoz. Ez volt az első 8 bites CPU, ami 3300 tranzisztort tartalmazott, melyeknek 0,5–0,8 MHz között volt a működési frekvenciájuk.
- 8080: 1974-ben megjelent 8 bites mikroprocesszor. Sokszor úgy emlegetik, mint az első igazán használható mikroprocesszor. Órajele 2 MHz.
- 8085: 1977 közepén jelent meg a 8085. Az elnevezésben az 5 arra utal, hogy a 8080 által igényelt +12V helyett már csak +5V-ra volt szükség.
- 8086: 1978-ban megjelent 16 bites mikroprocesszora az x86 architektúra első példánya. 20 bites címbusza volt, 1 Mb memória megcímezéséhez. 4,77–10 MHz közötti órajeleken működött.
- 8088: Ez volt az eredeti IBM PC mikroprocesszora, 4,77 MHz órajellel.
- 80186: 1982. Mikrokontroller, a 8086 beágyazott rendszerekbe szánt utódja.
- Intel iAPX 432
- 80286
- 80386
- 80486
- Pentium I
- Pentium Overdrive
- Pentium Pro
- Pentium II
- Pentium II Overdrive
- Celeron
- Pentium III
- Pentium 4
- Pentium M
- Celeron M
- Intel Core
- Intel Pentium Dual-Core
- Itanium
- Xeon
- Pentium D
- Intel Core 2
- Intel Atom
- XScale (StrongARM): Az Intel ARM architektúrájú processzora.
- Intel Core i3
- Intel Core i5
- Intel Core i7
- Intel Core M
- Intel Core i9
Az Intel kiterjesztései
[szerkesztés]Lásd még
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Company Facts. (Hozzáférés: 2011. október 26.)
- ↑ Intel 2007 Annual Report. Intel, 2007 (Hozzáférés: 2011. július 6.)
- ↑ Intel Online Museum: Corporate Timeline. Intel Museum. Intel. (Hozzáférés: 2011. július 23.)
- ↑ Silicon Genesis: Arthur Rock. Stanford University. [2012. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 23.)
- ↑ Mihály, Dr Sipos: Elektronet Online - 75 éves az Intel alapítója, Andrew Growe azaz Gróf András (hu-HU nyelven). www.elektro-net.hu. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
- ↑ Andrew S. Grove 1936 – 2016 (angol nyelven). Intel Corporation, 2016. március 21. (Hozzáférés: 2016. augusztus 25.)
- ↑ Nyugdíjba vonul Leslie Vadasz, az Intel egyik alapítója (magyar nyelven). HWSW. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
- ↑ Sg.hu - Visszavonul Leslie Vadász, az Intel úttörője. Sg.hu, 2003. április 19. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
- ↑ StackPath. www.industryweek.com. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
- ↑ A kicsivel is beérte - Andrew S. Grove (1936–2016) (magyar nyelven). magyarnarancs.hu, 2016. április 17. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
|
Ez a számítógépes intézményről, szervezetről vagy gazdasági társaságról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |