Jakubovich Emil
| Jakubovich Emil | |
| Született | Jakubovich Emil Artúr Lajos 1883. január 8. Győrasszonyfa |
| Elhunyt | 1935. december 27. (52 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Ivánka Irén |
| Foglalkozása | paleográfus, nyelvtörténész, könyvtáros |
| Tisztsége | igazgató (1931–1934, Országos Széchényi Könyvtár) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
| Az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója | |
| Hivatali idő 1930 – 1934 | |
| Előd | Lukinich Imre |
| Utód | Fitz József |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jakubovich Emil (teljes nevén Jakubovich Emil Artúr Lajos) (Győrasszonyfa, 1883. január 8. – Budapest, 1935. december 27.)[1] paleográfus, nyelvtörténész, az MTA tagja.[2]
Életpályája
[szerkesztés]Édesapja Jakubovich Sándor (1841-1912) huszárkapitány,[3] édesanyja eőzbéghi Nagy Emilia (1848-1922).[4] 1905-ben a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa lett, 1923-tól a kézirattárnak, majd 1927-től levéltárának volt a vezetője. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. 1931-ben az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója lett. 1934-ben a múzeumi levéltár és a Magyar Országos Levéltár diplomatikai osztályát igazgatta. Halálát szívhűdés okozta. Felesége Ivánka Irén volt.
Több nyelvemlék felfedezése és kiadása köthető a nevéhez. A bécsi Képes krónika írójáénak személyével is foglalkozott, ő úgy vélte, hogy Kálti Márk lehetett az. Eredményeihez tartozik még a székely rovásírás legrégibb, XV. századbeli ábécéjének megtalálása, valamint a bécsi udvari könyvtár magyar anyaga egy részének hazahozatalában. 1923-ban ő fedezte fel a bécsi Nemzeti Könyvtár egyik latin nyelvű kódexében az 1418-1422 körül íródott Rotenburgi János magyar nyelvemlékét.
Jelentősebb publikációi
[szerkesztés]- Régi magyar breviáriumi mutatótábla (Magyar Nyelv, 1908)
- XV. századi magyar fohászkodás (Magyar Nyelv, 1913)
- A Gyulafehérvári Glosszák forrásához (Magyar Nyelv, 1913)
- Nagyszombati kódex írója (Magyar Nyelv, 1917)
- Istenvette – Mennyütötte sziget (Magyar Nyelv 14: 78–80, 1918)
- Bonfini-kódex töredéke a Magyar Nemzeti Múzeumban (Magyar Könyvszemle, 1919 és 1925)
- Adalékok nyelvemlékeink sorozatához (Magyar Könyvszemle, 1919–20)
- Adalékok legrégibb okleveleink és krónikáink íróinak személyében (Magyar Nyelv, 1924–25)
- P. mester (Klebelsberg Emlékkönyv. Budapest, 1925)
- Ó-magyar olvasókönyv (Pais Dezsővel szerk., Pécs, 1929)
- A székely rovásírások legrégibb ábécéi (Budapest, 1935)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 278/1935. folyószáma alatt.
- ↑ familysearch.org jakubovich Emil gyászjelentése
- ↑ familysearch.org jakubovich Sándor gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Jakubovich Sándorné Nagy Emilia gyászjelentése
Források
[szerkesztés]- Évforduló: Jakubovich Emil
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További információk
[szerkesztés]- Kniezsa István: J. E. (Századok, 1936.)
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
- Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
- A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
- Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6
- Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
- Új magyar lexikon I–VIII. Szerk. Berei Andor. Budapest: Akadémiai. 1960–1981.
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: „Stúdium” Kiadása. 1926. → (reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7765-39-5)
Az Országos Széchényi Könyvtár őrei és (fő)igazgatói | ||
|---|---|---|
Miller Jakab Ferdinánd (1803–1815) · Horvát István (1815–1846) · Mátray Gábor (1846–1875) · Fraknói Vilmos (1875–1879) · Majláth Béla (1879–1893) · Szinnyei József (1893–1894) · Fejérpataky László (1894–1919) · Melich János (1919–1922) · Hóman Bálint (1923) · Lukinich Imre (1924–1929) · Jakubovich Emil (1930–1934) · Fitz József (1934–1945) · Györke József (1945–1946) · Tolnai Gábor (1946–1947) · Varjas Béla (1948–1957) · Jóború Magda (1958–1966) · Sebestyén Géza (1966–1968) · Jóború Magda (1968–1982) · Zircz Péter (1982) · Molnár Ferenc (1982–1984) · Havasi Zoltán (1984–1986) · Juhász Gyula (1986–1993) · Poprády Géza (1993–1999) · Monok István (1999–2009) · Sajó Andrea (2010–2013) · Szemerei Péter (2013–2014) (mb. főig.) · Káldos János (2014) (mb. főig.) · Tüske László (2014–2019) · Hammerstein Judit (2019–2020) (mb. főig.) · Rózsa Dávid (2020–) |  | |
