Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

James P. Johnson

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
James P. Johnson
William P. Gottlieb felvétele
William P. Gottlieb felvétele
Életrajzi adatok
Születési névJames Price Johnson
BecenévJimmy Johnson
Született1894. február 1.[1][2][3][4][5]
New Brunswick[6]
Származásafroamerikai
Elhunyt1955. november 17. (61 évesen)[1][2][3][4][5]
New York
Pályafutás
Műfajokdzsessz
Hangszerzongora
Tevékenység
KiadókBlue Note
IPI-névazonosító00015416708
James P. Johnson weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz James P. Johnson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

James P. Johnson (New Brunswick, 1894. február 1. – New York, 1955. november 17.) amerikai dzsesszzongorista. James P. Johnson a stride piano[7] úttörője. A korai hangfelvételek egyik legjelentősebb zongoristája volt. Jelly Roll Mortonhoz hasonlóan az egyik kulcsfigurája a ragtimenak. Johnson nagy hatással volt Count Basie-re, Duke Ellingtonra, Art Tatumra és Fats Wallerre − aki a tanítványa volt. Olyan jelentős zongoristák közé tartozik, mint például Willie „The Lion” Smith, Fats Waller, Luckey Roberts, Mary Lou Williams.

Pályakép

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

James P. Johnson Brunswickban született. Eubie Blake tanítványa volt. Már nagyon korán fellépett klubokban, és gyorsan a harlemi éjszaka kedvelt figurájává vált, zongoristaként és zeneszerzőként egyaránt hírnevet szerzett. Piano Rolls felvételei is készültek.

Felvételeit az 1920-as években kezdte több bluesénekes, például Bessie Smith és Ethel Waters is előadni. Az 1921-ben felvette a Carolina Shout című számát, ami hamarosan referenciadarab lett az akkori fiatal zongoristák számára.

A dzsesszzongorázás úttörője volt (miképp Jelly Roll Morton is), meghatározó szerepet játszott a ragtime-tól a dzsessz felé mutató átmenetben. Technikája és találékonysága szülte a stride stílust, amely mély hatással volt a zongoristák egész generációjára, Fats Wallerre, Duke Ellingtonra és Thelonious Monkra is.

1923-ban komponálta a Charlestont, amely az 1920-as évek egyik legnépszerűbb dzsesszdarabja lett, a címéből származik a charleston elnevezése is. Más kompozíciói is a dzsessz-sztenderddé váltak: Carolina Shout (1918), Snowy Morning Blues (1927), Old Fashioned Love (1924), Porter's Love Song to a Chambermaid, If I Could Be With You (One Hour Tonight).

James P. Johnson részt vett a híres From Spirituals to Swing koncerteken, amelyeket 1938-ban és 1939-ben John Hammond szervezett − Count Basie, Benny Goodman és Big Joe Turner mellett − a Carnegie Hallban.

Lemezválogatás

[szerkesztés]
  • Harlem Strut (1921)
  • Keep Off the Grass/Carolina Shout (1921)
  • Worried and Lonesome Blues (1923)
  • Scouting Around (1923)
  • Snowy Morning Blues (1927)
  • You’ve Got to Be Modernistic (1930)
  • Mule Walk (1939)
  • Blueberry Rhyme (1939)
  • Caprice Rag (1943)
  • Liza (1945)
  • Daintiness Rag/Ain’tcha Got Music (1947)

Zenekarral

[szerkesztés]
  • Chicago Blues/Mournful Tho’ts (1928)
  • You Don’t Understand/You’ve Got to Be Modernistic (1929)
  • Go Harlem/Just a Crazy Song (1931)
  • Old Fashioned Love (1939)
  • Harlem Woogie/After Tonight (1939)
  • After You’ve Gone (1944)

Másokkal

[szerkesztés]
  • Lucy Long/I Ain’t Gonna Play No Second Fiddle (Perry Bradford, 1925)
  • Preachin’ the Blues/Backwater Blues (Bessie Smith, 1927)
  • ’Sippi/Thou Swell (Louisiana Sugar Babes, 1928)
  • Guess Who’s in Town (Ethel Waters, 1928)
  • Blue Spirit Blues (Bessie Smith, 1929)
  • Coming On with the Come On (Mezz Mezzrow, 1938)
  • Night Shift Blues/Royal Garden Blues (Edmond Hall, 1943)
  • Ballin’ the Jack/Who’s Sorry Now (Sidney De Paris, 1944)
  • September Song/Who? (Sidney Bechet, 1949)

Filmek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 18.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Biographical Dictionary of Afro-American and African Musicians
  7. ↑ A stride piano, (stride), dzsesszzongora stílus. A szó a ragtime zongoristától származik.

Források

[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=James_P._Johnson&oldid=25987583”