Jaroszláv tveri fejedelem
Jaroszláv | |
Tveri fejedelem | |
Uralkodási ideje | |
1247 – 1272 | |
Elődje | - |
Utódja | Szvjatoszláv Jaroszlavics |
Novgorodi fejedelem | |
Uralkodási ideje | |
1255 – 1256 1266 - 1267 | |
Elődje | Vaszilij Alekszandrovics |
Utódja | Jurij Andrejevics |
Vlagyimiri nagyfejedelem | |
Uralkodási ideje | |
1263 – 1272 | |
Elődje | Alekszandr Nyevszkij |
Utódja | Vaszilij Jaroszlavics |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Rurik-dinasztia |
Született | 1230 |
Elhunyt | 1272. szeptember 16. |
Édesapja | I. Jaroszláv Vszevolodovics |
Édesanyja | Rosztyiszlava Msztyiszlavna |
Testvére(i) |
|
Házastársa | 1) Natalja 2)Kszenyija Jurjevna |
Gyermekei | Szvjatoszláv Mihail Kszenyija |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jaroszláv témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jaroszláv Jaroszlavics (oroszul Ярослав Ярославич; 1230 – 1272. szeptember 16.) Tver első önálló fejedelme 1242-től haláláig, és II. Jaroszláv néven vlagyimiri nagyfejedelem 1263-tól haláláig.
Tver fejedelme
[szerkesztés]Jaroszláv I. Jaroszláv Vszevolodovics vlagyimiri nagyfejedelem és Rosztyiszlava toropecki hercegnő hetedik fiaként született 1230-ban. Apja 1246-os halála után Jaroszláv nagybátyja, az új nagyfejedelem, a kiskorú hercegnek adományozta Tver városát és a környező földeket, amely onnantól önálló fejedelemségnek számított.
Bátyjai, Alekszandr és Andrej hamarosan örökösödési vitába keveredtek; Jaroszláv az utóbbi pártjára állt. Mikor Alekszandr 1252-ben az Arany Horda kánjának udvarába utazott, Andrejjel együtt elfoglalták annak székhelyét, Perejaszlavl-Zaleszkijt. Amikor az Alekszandrral szövetséges tatárok visszafoglalták a várost, megölték Jaroszlav feleségét, gyermekeit pedig túszul ejtették. Jaroszláv 1254-ben a győztes Alekszandr elől Ladogába menekült.
1255-ben a novgorodiak elűzték a fejedelmüket (Alekszandr Nyevszkij fiát, Vaszilijt) és helyébe Jaroszlávot hívták meg, először pszkovi (amely akkor névleges függőségben volt Novgorodtól) majd novgorodi hercegnek. Alekszandr Nyevszkij nyomására azonban rövidesen ott kellett hagynia a várost és visszatért Tverbe.
Jaroszláv 1258-ra kibékült bátyjával és ebben az évben fivéreivel és Borisz rosztovi herceggel -aki unokatestvére volt – a tatár kán udvarába utazott, ahonnan "nagy megtiszteltetéssel" tért vissza.
1262-ben Alekszandr Nyevszkij Jaroszlávot küldte a novgorodiak segítségére, akik hadjáratot indítottak a livóniai lovagok által birtokolt Dorpat ellen.
Vlagyimiri nagyfejedelem
[szerkesztés]1263-ban meghalt Alekszandr Nyevszkij. Mind Jaroszláv, mind Andrej bátyja igényt tartott a nagyfejedelmi címre, ezért vitájukat a tatár kán elé terjesztették. Berke kán Jaroszláv javára döntött, feltehetően azért, mert őt ítélte lojálisabbnak.
1266-ban a novgorodiak újból elűzték fejedelmüket, Dmitrijt és visszahívták a trónra Jaroszlávot, aki másodszor egy novgorodi bojár lányát vette feleségül. Hamarosan összekülönböztek vele azonban, egyrészt amikor a novgorodiak ki akarták végezni a Pszkovba menekült litvánokat és Jaroszláv ezt nem engedélyezte, aztán pedig Jaroszláv fia, Szvjatoszláv helyett egy litván herceget választottak pszkovi részfejedelemmé. Jaroszláv végül átadta Novgorodot Jurij unokaöccsének.
1268-ban a novgorodiak segítséget kértek tőle a Livóniai rend ellen. Jaroszláv a fiait és több lovagot küldött, akik részt vettek a wesenbergi csatában. A nagyfejedelem cserébe a vele ellenséges novgorodi városvezetők leváltását követelte, amit a város először megtagadott, de aztán, tartva a német lovagrend megerősödésétől, beleegyeztek Jaroszláv kérésébe.
1270-ben békét kötött a Livóniai lovagrenddel. Ugyanebben az évben kiújult a konfliktusa Novgoroddal, akik kitiltották őt a területükről önkényes uralkodása miatt. Jaroszláv összegyűjtötte hadait, és a perejaszlavli és szmolenszki herceg, valamint a tatárok segítségével Novgorod ellen indult. Miután találkozott a novgorodi sereggel, egy egész hétig farkasszemet néztek egymással, majd végül Kirill metropolita közbenjárására békét kötöttek.
Halála
[szerkesztés]1271-ben két unokaöccsével (Alekszandr Nyevszkij fiaival) a kán udvarába indult és a visszaúton 1272. szeptember 16-án meghalt.
Források
[szerkesztés]- Энциклопедический словарь Брокгауза и Ефрона В 86 томах (82 т. и 4 доп.). – СПб., 1890–1907
- Соловьёв С. М.:История России с древнейших времён
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Ярослав Ярославич című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Tveri fejedelmek listája
- Tveri fejedelmek családfája
- Oroszország uralkodóinak listája
- Novgorodi fejedelmek listája
- Orosz uralkodók családfája
Előző uralkodó: nem volt |
Következő uralkodó: Szvjatoszláv |
Előző uralkodó: Alekszandr Nyevszkij |
Következő uralkodó: Vaszilij |