Jerdon-csuk
Jerdon-csuk | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Saxicola jerdoni (Blyth, 1867) | ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Jerdon-csuk témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Jerdon-csuk témájú kategóriát. |
A Jerdon-csuk (Saxicola jerdoni) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Edward Blyth angol zoológus írta le 1867-ben, az Oreicola nembe Oreicola jerdoni néven.[3] Tudományos faji és magyar nevét Thomas C. Jerdon angol zoológus tiszteletére kapta.
Előfordulása
[szerkesztés]Banglades, India, Kína, Laosz, Mianmar, Nepál, Thaiföld és Vietnám területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi gyepek és cserjések, valamint szántóföldek és öntözőcsatornák. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 15 centiméter.[5]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
- ↑ a b Avibase. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. október 17.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. október 17.)