Jing Fu-szu
| Jing Fu-szu () 贏扶蘇 | |
| Született | ? |
| Elhunyt | i. e. 210. |
| Nemzetisége | Csin ()-dinasztiabeli 秦 kínai |
| Gyermekei | Jing Ce-jing |
| Szülei | Csin Si Huang-ti |
| Foglalkozása | politikus |
| Halál oka | öngyilkosság |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Átírási segédlet | |
| Jing Fu-szu | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 嬴扶蘇 |
| Egyszerűsített kínai | 嬴扶苏 |
| Mandarin pinjin | Yíng Fúsū |
| Wade–Giles | Ying2 Fu2-su1 |
Jing Fu-szu () a Kína első első császárának, Csin Si Huang-ti ()nak legidősebb fia, a Csin ()-dinasztia trónjának jogos örököse, aki apja halálát követően mégsem léphetett trónra, mert i. e. 210-ben a főminiszter, Li Sze () és Csao Kao () öngyilkosságra kényszerítették.
Élete
[szerkesztés]A nagy történetíró, Szi-ma Csien () művében, A történetíró feljegyzéseiben csak keveset árul el a Csin ()-dinasztia trónörökösének (kung-ce () 公子), Fu-szu ()nak az életéről. Személye az apja, Csin Si Huang-ti () életrajzában bukkan fel. Innen lehet tudni, hogy amikor az első császár elrendelte a nagy könyvégetést és élve eltemettette a 460 tudóst, csak legidősebb fia, Fu-szu () volt az egyetlen, aki ezért a tettéért figyelmeztetni merte:
„天下初定，遠方黔首未集，諸生皆誦法孔子，今上皆重法繩之，臣恐天下不安。唯上察之。
Az égalatti még éppen csak megbékíttetett, ám a távol lakó fekete fejűek (t. i. kínai alattvalók) még nem sereglettek (köréd). A mesterek mindegyikének példaképe Konfuciusz, s az ő igéit kántálják. Ám felség, ha te szigorú büntetésekkel sújtod őket most (emiatt), félek, hogy az égalatti sem marad békés tovább. Felség, vedd fontolóra szavaimat!”
Az első császár felháborodott Fu-szu () kritikus hangvételű szavai miatt, és büntetésképpen a határvidékre, katonai szolgálatra vezényeltette. Így került Fu-szu () a Sárga-folyó kanyarulatában, Ordosz vidékén található Sacsiu ()ba 沙丘, az ott állomásozó Meng Tien () 蒙恬 tábornok seregébe. Meng Tien () tábornok - akivel Fu-szu () - szoros barátságba került - volt az, aki százezer fős seregével sikeresen visszaszorította északra a hunokat, majd pedig megszervezte és levezényelte a Nagy fal több mint 4 000 km-es szakaszának építési munkálatait.
Csin Si Huang-ti () i. e. 210. szeptember 10-én bekövetkezett halálakor Li Sze () és Fu-szu () öccsének Hu-haj () nevelője, Csao Kao () 趙高 főeunuch mintegy hat héten át titokban tartva a császár halálát, meghamisították a végrendeletét, amely szerint legidősebb fia követte volna őt a trónon, majd a császár nevében és pecsétjével egy levelet hamisítottak, amelyben arról tájékoztatták Fu-szu () és a császárt végtelen hűséggel szolgáló Meng Tien () tábornokot, hogy bűneik miatt halált érdemelnek, s kegyesen megengedik a számukra, hogy önkezükkel vessenek véget életüknek (ce sze () 賜死). A császár parancsának engedelmeskedve Fu-szu () azonnal végrehajtotta az öngyilkosságot. Ezt követően pedig Li Sze () és Csao Kao () „Csin () második nemzedékéből való császár”, vagyis Csin Er Si Huang-ti () néven trónra ültették öccsét, Hu-haj ()t.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Paludan 2009 27. o.
Források
[szerkesztés]- ↑ Bodde 2008: Derk Bodde. "The State and Empire of Ch'in". In The Camdridge History of China. Denis C. Twitchett és John K. Fairbank (szek.) Vol. I. The Ch'in and Han Empres, 221 B.C.-A.D. 220. Cambridge University Press 2008, pp. 20-102.
- ↑ Ciarla 2005: Roberto Ciarla (szerk.). A terrakotta hadsereg. Az első kínai császár agyaghadserege. Budapest, Alexandra Kiadó 2005. ISBN 963 369 273 3
- ↑ Paludan 2009: Ann Paludan. Kínai császárok krónikája. Budapest, Móra Könyvkiadó 2009. ISBN 978 963 11 8551 5
