Kósa Lajos (politikus)
Kósa Lajos | |
Született | 1964. március 14. (60 éves) Debrecen |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Iskolái | Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (–1989) |
Politikai pályafutása | |
Párt | Fidesz[1] |
Magyarország Modern városok program lebonyolításáért felelős tárca nélküli minisztere | |
Hivatali idő 2017. október 2. – 2018. május 18. | |
Debrecen polgármestere | |
Hivatali idő 1998 – 2014 | |
Előd | Hevessy József |
Utód | Papp László |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kósa Lajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kósa Lajos (Debrecen, 1964. március 14. –) magyar politikus, országgyűlési képviselő, 2010-től 2015-ig és 2019-től a Fidesz alelnöke, 2015 és 2017 között a Fidesz frakcióvezetője, 1998–2014 között Debrecen polgármestere. 2017. szeptember 25-én Áder János október 2-i hatállyal a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszterré nevezte ki.[2][3][4] A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 47. legbefolyásosabb személye.
Tanulmányai
[szerkesztés]Általános és középiskolai tanulmányait Debrecenben végezte, 1982-ben érettségizett a KLTE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumában. Mint előfelvételis 1982 és 1983 között sorkatonai szolgálatot teljesített Szombathelyen. Az MKKE-n 1983-ban az I. évfolyam KISZ titkárának választották meg. (60 szavazóból 57-en szavaztak rá)[5] Az MKKE-n 1989-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tervgazdasági szakát elvégezte ugyan, de politikai karrierje miatt a diplomát már nem szerezte meg. 1989-től egy évig a Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet (Kopint-Datorg) tudományos segédmunkatársa volt, és ekkor óraadóként a Közgazdaságtudományi Egyetemen mikroökonómiát tanított.
Politikai pályafutása
[szerkesztés]Egyetemistaként a Rajk László Szakkollégium tagja, 1986-ban titkára volt. A kezdetektől részt vett a Fiatal Demokraták Szövetségének a szervezésében, 1988. 1989 nyarán a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon a Fidesz képviselőjeként a II/1. gazdasági albizottságban (A gazdasági válság, eladósodás, szerkezetátalakítás, infláció kezelésének stratégiai kérdései) tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának. Ugyanebben az évben Bécsben, a világkiállításról rendezett tárgyaláson a Fidesz képviselője. 1989-1990 között a Fidesz Politikai Tanácsadó Testülete, 1992-től a gazdaságpolitikai csoport, 1994 júniusától a párt elnökségének a tagja, alelnök volt 2004-ig.
Az 1990. évi országgyűlési választások első fordulójában Hajdú-Bihar megye 3. sz., Debrecen központú választókerületében ötödik lett, a Fidesz országos listáján választották képviselővé. 1990. május 3-ától az Országgyűlés gazdasági bizottságában, ezen belül az energetikai, (1992. október 13-áig, a mezőgazdasági bizottság megszervezéséig) a mezőgazdasági, a világkiállítási, a fogyasztóvédelmi és a távközlési albizottságokban dolgozott. Az 1994-es országgyűlési választásokon Hajdú-Bihar megye 1. sz., Debrecen központú választókerületében indult, az első fordulóban 10,44%-kal a negyedik helyen végzett, az Országgyűlésbe a Fidesz Hajdú-Bihar megyei listavezetőjeként jutott be (az országos listán huszonharmadik volt). Az Országgyűlésben a gazdasági bizottság tagja volt. 1996. június 25-éig részt vett a mezőgazdasági bizottság munkájában is. 1996. március 21-éig a Budapest Bank részére juttatott állami támogatás körülményeinek tisztázására létrehozott vizsgálóbizottság elnöke volt és részt vett a magyar-orosz olajszállítások kapcsán felmerült összeférhetetlenségi-korrupciós vádakat kivizsgáló, valamint az Állami Számvevőszék elnökének jelölését szolgáló ideiglenes bizottságok tevékenységében is.
Az 1998-as országgyűlési választáson egyéni mandátumot szerzett a Hajdú-Bihar megyei 3. egyéni választókerületben (Debrecen). A számvevőszéki bizottság elnökévé választották. Az ez évi önkormányzati választásokon pártja jelöltje a debreceni polgármester-választáson, amelyet megnyert. 1998 és 1999 között a Fidesz-frakció gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettese.
A 2002-es országgyűlési választáson újra egyéni mandátumot szerzett a Hajdú-Bihar megyei 3. számú egyéni választókerületben. Az önkormányzati bizottság alelnöke volt 2003-ig, ill. Fidesz frakcióvezető-helyettese 2004-ig. Az őszi önkormányzati választáson újra Debrecen polgármesterévé választották. 2005-ben a Fidesz országos választmányának alelnökévé választották.
2006-ban már az első fordulóban országgyűlési képviselővé választották. Pártjának frakcióvezető-helyettese. Az őszi önkormányzati választásokon újból Debrecen polgármestere lett. 2007-ben, a Fidesz tisztújító kongresszusán a párt egyik alelnökévé választották Pelczné Gáll Ildikó, Pokorni Zoltán és Varga Mihály mellett. A 2010-es országgyűlési választásokon megvédte egyéni mandátumát, illetve megőrizhette tagságát az önkormányzati és területfejlesztési bizottságban.
A Fidesz országgyűlési győzelmét követően 2010. május 14-étől a párt ügyvezető alelnöke lett.
A 2014-es Befolyás-barométer szerint ő volt Magyarország 14. legbefolyásosabb embere.
2015. október 1-jén átvette Rogán Antaltól a frakcióvezetést.[6]
2017. szeptember 25-én október 2-i hatállyal tárca nélküli miniszter lett.[7] Kormánytagként feladata a megyei jogú városok fejlesztése, a Modern Városok Program végrehajtása. A Fidesz-frakció élén utóda Gulyás Gergely lett.[8]
Családja
[szerkesztés]Családja régi szamosszegi földművescsalád, az 1950-es évek elején költöztek Debrecenbe. Édesapja, Kósa Lajos matematika-statisztika szakos tanár Debrecenben, nyugdíjazása előtt a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskolában tanított. Édesanyja, Bacskó Katalin először védőnőként, majd nyugdíjazásáig bölcsődevezetőként dolgozott, jelenleg mezőgazdasági befektetésekkel foglalkozik. Nős, felesége Porkoláb Gyöngyi. Gyermekeik: Anna (1996), Eszter (1998), Lilla (2003), Levente (2011).
Kósa különböző családtagjainak, köztük felesége és egykori óvónő édesanyja cégvásárlásai is médiafigyelmet keltettek.[9][10][11][12]
Konfliktusok személye körül
[szerkesztés]Kósa Lajos 2016 márciusában az MNB újonnan létrehozott alapítványai gazdálkodásának titkosításáról szóló törvényt azzal indokolta, hogy az alapítványi pénzek elvesztik közpénz jellegüket.[13] Az Alkotmánybíróság azonban hamarosan az ő álláspontjával ellentétesen döntött.[14]
Kósa számos vicces vagy épp kínos magyarázkodása többször is idézetek tárgyaivá váltak.[15][16]
2018 júniusában a pedagógusnap alkalmával a Nemzedékek jövőjéért díjjal tüntette ki a Debreceni Tankerület. A kitüntetés híre számos bírálatot váltott ki.[17][18][19]
2018 decemberében ő terjesztette be Szatmáry Kristóf fideszes képviselőtársával együtt egyéni képviselői indítványként az országgyűlésben az ellenzék által "rabszolgatörvénynek" nevezett törvényjavaslatot, amely a 'dolgozó hozzájárulásával', legfeljebb évi 400 órára terjeszti ki a túlóra keretet, amely túlórákkal pénzben a tárgyhó végén, szabadidő biztosítása mellett pedig három éven belül kell elszámolni. Az egyéni képviselői indítvány formája nem tette szükségessé a szakszervezetekkel való egyeztetést. A túlórakeret olyan munkahelyeken, ahol létezik kollektív szerződés, csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben a helyi szakszervezet és a munkáltató a hatályos kollektív szerződést ezen lehetőségeknek megfelelően módosítja. Minden más esetben a dolgozó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges alkalmazásához. A törvényjavaslatot a parlament az ellenzék obstrukciós kísérlete, folyamatos, hangos tiltakozása, valamint általuk vitatott körülmények között elfogadta, és ez csekély mozgósító erejű de kétségtelenül az ország több pontjára egyidejűleg szervezett tiltakozásokat váltott ki.[20][21][22]
2019. augusztus 26-án egy rádióinterjúban úgy fogalmazott az akkor Dél-Amerikában tomboló erdőtüzekről, hogy „nem az őserdő ég, mint láthatjuk a képeken, hanem az a bozótos, ami nem őserdő”. Azután nyilatkozott erről, hogy ellenzéki politikusok emiatt is többször kritizálták Orbán Viktor miniszterelnököt közösségi oldalakon.[23]
2021 őszén az NSO group által szállított PEGASUS nevű okostelefonokon futó megfigyelő program belügyminisztérium általi beszerzését újságírói kérdésre megerősítette.[24]
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Az év polgármestere (2001)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ k325, 2022. május 4., Parlamenti Információs Rendszer
- ↑ 379/2017. (IX. 25.) KE határozat Tárca nélküli miniszter kinevezéséről
- ↑ http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/uj_minisztere_van_az_orban-kormanynak.647996.html
- ↑ http://24.hu/belfold/2017/09/25/hivatalos-miniszter-lett-kosa-lajos/
- ↑ Közgazdász. 1983. 18. sz.
- ↑ Kósa Lajos lett a frakcióvezető Index, 2015. szeptember 17.
- ↑ Archivált másolat. [2017. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)
- ↑ http://24.hu/belfold/2017/09/14/megvalasztottak-gulyas-gergelyt-a-fidesz-frakcio-uj-vezetojenek/
- ↑ Kósa rokonai egyre gyarapodnak Archiválva 2017. december 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Népszava, 2017. december 27.
- ↑ Kósa Lajos 82 éves anyukája vett egy fél sertéstelepet 24.hu, 2017. december 27.
- ↑ DK: Kósa Lajos 83 éves édesanyja egy sikeres, reklámtervezéssel foglalkozó céget vásárolt Debrecenben Mérce, 2019. március 31.
- ↑ Feljelentették a szervezőket Kósa Lajos feleségének kamu eseménye miatt, a NAV pompás indokkal utasította el, hogy nyomozzon 444.hu, 2019. március 29.
- ↑ Ahogy Kósa magyarázza a közpénz-alapítvány-pénz ciklust, nem teszi úgy senki HVG, 2016. március 1.
- ↑ Döntött az AB: a közpénz közpénz marad YouTube, 2016. március 31.
- ↑ Nem a fémkupakkal kezdte - íme Kósa Lajos leghülyébb nyilatkozatai Archiválva 2017. szeptember 8-i dátummal a Wayback Machine-ben VS.hu, 2014. november 20.
- ↑ Az elmúlt két év 10 legütősebb pillanata Kósa Lajostól HVG, 2017. szeptember 7.
- ↑ Kitüntették Kósa Lajost a pedagógusnapon Hír TV, 2018. június 3.
- ↑ Pedagógusnap alkalmából kitüntették Kósa Lajost HVG, 2018. június 2.
- ↑ Kósa Lajost kitüntette az „alattvalója” Civishir, 2018. június 3.
- ↑ Jön a rabszolgatörvény, 600 millió forintot kaptak a szakszervezetek a Miniszterelnökségtől Átlátszó, 2018. november 26.
- ↑ Zöld utat kapott a rabszolgatörvény Archiválva 2018. november 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Narancs, 2018. november 26.
- ↑ Rabszolgatörvény: a dolgozók megélhetését biztosítaná a javaslat Napi.hu, 2018. november 28.
- ↑ Kósa az amazonasi tűzről: Nem az őserdő ég, hanem a bozótos 24.hu, 2019. augusztus 26.
- ↑ Itthon: Kósa Lajos elismerte, hogy a Belügyminisztérium .... (Hozzáférés: 2021. november 15.)
További információk
[szerkesztés]- Kósa Lajos életrajza a Fidesz honlapján
- Kósa Lajos országgyűlési adatlapja
- Kósa Lajos Debrecen hivatalos honlapján[halott link]
- Kósa Lajos: Nem a piszoárt kéne méricskélni! - interjú az index.hu-n, 2010. március 30.
- Orbán Viktort nem rázza meg a Kósa-ügy Archiválva 2018. március 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Dési, János, Pápai Gábor (karikatúrák). A magyar szürke 48 árnyalata. Budapest: Ab Ovo. 978-615-5353-40-6 (2014)
- Debrecen polgármesterei
- Fidesz-tagok
- Országgyűlési képviselők (Fidesz)
- Országgyűlési képviselők (1990–1994)
- Országgyűlési képviselők (1994–1998)
- Országgyűlési képviselők (1998–2002)
- Országgyűlési képviselők (2002–2006)
- Országgyűlési képviselők (2006–2010)
- Országgyűlési képviselők (2010–2014)
- Országgyűlési képviselők (2014–2018)
- Országgyűlési képviselők (2018–2022)
- Országgyűlési képviselők (2022–2026)
- Debreceniek
- 1964-ben született személyek
- Élő személyek
- Magyarország tárca nélküli miniszterei
- A harmadik Orbán-kormány tagjai