Königsberg (könnyűcirkáló)

Königsberg
Hajótípus	Könnyűcirkáló
Üzemeltető	Kriegsmarine A Weimar-i Köztársaság Haditengerészete
Hajóosztály	K osztály
Pályafutása
Építő	Reichsmarinewerft (Wilhelmshaven)
Építés kezdete	1926. április 12.
Vízre bocsátás	1927. március 26.
Szolgálatba állítás	1929. április 17.
Honi kikötő	Kiel
Sorsa	1940. április 10-én elsüllyedt a norvégiai Bergen közelében.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	7700 t
Hossz	174 m
Szélesség	15,2 m
Merülés	6,28 m
Sebesség	32 csomó (59 km/h)
Hatótávolság	13 520 km 17 csomós (31 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet	9 db 150 mm-es ágyú (3 × 3) 6 db 88 mm-es ágyú 8 db 37 mm-es ágyú (4 × 2) 12 db 533 mm-es torpedóvető cső (4 × 3) 120 db akna
Repülőgépek	2 db He 60 hidroplán
Páncélzat	övpáncél: 50-70 mm fedélzet: 40 mm ágyútornyok: 20 mm parancsnoki torony: 100 mm
Legénység	514 - 850 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz Königsberg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Königsberg K osztályú német könnyűcirkáló volt, mely a Reichsmarine, majd a Kriegsmarine szolgálatában állt. Testvérhajói a Köln és a Karlsruhe voltak.

Az 1930-as évek számos külföldi látogatása után, a Königsberget Spanyolország partjaihoz vezényelték, a spanyol polgárháború miatt, 1936 novemberétől 1937 januárjáig. A hajó, felépítése miatt, alkalmatlan volt a teherhajók elleni rajtaütésekre és a partoktól távoli hadműveletekre. Mikor 1939 szeptemberében kitört a második világháború, a Königsberget a Balti-tengerre küldték, ahol kiképzőhajóként teljesített szolgálatot, de gyakran használták aknatelepítési feladatokra is az Északi-tengeren.

1940 áprilisában a Königsberg is részt vett a Norvégia elleni támadásban, avagy a Weserübung hadműveletben. A hadművelet során csapatokat szállított Wilhelmshavenből a norvégiai Bergenbe, csakúgy mint testvérhajója, a Köln, valamint a Bremse nevű tüzérségi kiképzőhajó és további két torpedónaszád, a Wolf és a Leopard. 1940. április 9-én a norvég parti lövegek megrongálták a Königsberget és a Bremsét, amelynek következtében a két hajónak a norvég kikötőkben kellett maradnia, míg a többi hajó visszatért Németországba. A következő napon, a brit Tengerészeti Légi Haderő (Fleet Air Arm) 16 Blackburn Skua típusú zuhanóbombázója megtámadta a Königsberget. A támadás során a Königsberget három találat érte. A Orkney-szigeteki Hatstonból induló brit bombázók közül 7 darab a 800. Tengerészeti Repülőszázadhoz (800 Naval Air Squadron), 9 pedig a 803. Tengerészeti Repülőszázadhoz (803 Naval Air Squadron) tartozott. A támadás következtében a hajó felborult, majd elsüllyedt a bergeni kikötőben.

1942. július 17-én a roncsot kiemelték és miután 1943 márciusában felállították, az U-Bootok mólójaként szolgált. A hajó roncsa 1944. szeptember 22-én ismét felborult. A háború után a Königsberget Bergenben szétbontották.

Parancsnokok

• Wolf von Trotha – 1929. április 17. – 1929. június 24.
• Robert Withoeft-Emden – 1929. június 24. – 1929. szeptember 2. (helyettes)
• Robert Withoeft Emden – 1929. szeptember 2. – 1930. szeptember 27.
• Hermann Densch – 1930. szeptember 27. – 1932. szeptember 25.
• Otto von Schrader – 1932. szeptember 25. – 1934. szeptember 25.
• Hubert Schmundt – 1934. szeptember 25. – 1935. szeptember 27.
• Theodor Paul – 1935. szeptember 27. – 1937. február 16.
• Robin Schall-Emden – 1937. február 16. – 1938. november 2.
• Ernst Scheurlen – 1938. november 2. – 1939. június 27.
• Kurt Caesar Hoffmann – 1939. június 27. – 1939. szeptember 14.
• Heinrich Ruhfus – 1939. szeptember 14. – 1940. április 10.

Külső hivatkozások

• Német Tengerészet Történelme – A Königsberg könnyűcirkáló (angol)