Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Körösgyéres

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Körösgyéres (Girișu de Criș)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségKörösgyéres
Rangközségközpont
Irányítószám417270
SIRUTA-kód29476
Népesség
Népesség1471 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság46 [1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 04′ 07″, k. h. 21° 45′ 48″47.068611°N 21.763333°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 07″, k. h. 21° 45′ 48″47.068611°N 21.763333°E
SablonWikidataSegítség

Körösgyéres (Girișu de Criș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Sebes-Körös mellett, Nagyváradtól nyugatra, Köröstarján és Vizesgyán között fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Körösgyéres nevét a Bécsi Kódex említette először a 13. században, Győrlaka néven.

1326 előtt az Ákos nemzetségbeli Elleus birtoka volt, fiai ez évben eladták Mikeh bánnak.

1330-ban a Czibak család birtoka volt, akiknek ez az ága azután Gyéresinek írta magát. Czibak Mihály fia utód nélkül halt meg, ezért 1563-ban I. Miksa király adománylevele alapján Mágocsy Gáspár tornai főispán, majd pedig ennek örököse; sövényházi Móricz Lőrincz birtoka lett.

A 16. században ismét a Czibak család és a Nadányiak voltak a birtokosai. Később a nagyváradi 1. sz. püspök lett a földesura.

Ide tartoztak Álcsi, Mácsa, Veres és Erzsébet puszták is.

Mácsa-puszta már a 13. század elején a váradi püspök és káptalan birtokaként szerepelt, ősi templomának helye a majortól északra volt.

Gyires határában állt egykor Kecset falu is.

1910-ben 1932 lakosából 280 magyar, 1641 román volt. Ebből 521 görögkatolikus, 133 református, 1133 görögkeleti ortodox volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma - 1801-ben épült.
  • Görög keleti temploma - 1790-ben készült el.

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.