Körösgyéres
Körösgyéres (Girișu de Criș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Körösgyéres |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 417270 |
SIRUTA-kód | 29476 |
Népesség | |
Népesség | 1471 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 46 [1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 04′ 07″, k. h. 21° 45′ 48″47.068611°N 21.763333°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 07″, k. h. 21° 45′ 48″47.068611°N 21.763333°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Körösgyéres (Girișu de Criș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Sebes-Körös mellett, Nagyváradtól nyugatra, Köröstarján és Vizesgyán között fekvő település.
Története
[szerkesztés]Körösgyéres nevét a Bécsi Kódex említette először a 13. században, Győrlaka néven.
1326 előtt az Ákos nemzetségbeli Elleus birtoka volt, fiai ez évben eladták Mikeh bánnak.
1330-ban a Czibak család birtoka volt, akiknek ez az ága azután Gyéresinek írta magát. Czibak Mihály fia utód nélkül halt meg, ezért 1563-ban I. Miksa király adománylevele alapján Mágocsy Gáspár tornai főispán, majd pedig ennek örököse; sövényházi Móricz Lőrincz birtoka lett.
A 16. században ismét a Czibak család és a Nadányiak voltak a birtokosai. Később a nagyváradi 1. sz. püspök lett a földesura.
Ide tartoztak Álcsi, Mácsa, Veres és Erzsébet puszták is.
Mácsa-puszta már a 13. század elején a váradi püspök és káptalan birtokaként szerepelt, ősi templomának helye a majortól északra volt.
Gyires határában állt egykor Kecset falu is.
1910-ben 1932 lakosából 280 magyar, 1641 román volt. Ebből 521 görögkatolikus, 133 református, 1133 görögkeleti ortodox volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.