Kim Gjonghi
| Kim Gjonghi | |
.jpg) | |
| Idealizált festmény, mely Kim Ir Szent és családját ábrázolja. Az első sor jobb szélén Kim Gjonghi. | |
| Született | 1946. május 30. (78 éves) Phenjan, Átmeneti Korea |
| Párt | Koreai Munkapárt |
| Szülei | Kim Ir Szen, Kim Dzsongszuk |
| Házastársa | Csang Szongthek () (1972–2013) |
| Gyermekei | Csang Gumszong () (1977–2006) |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Kim Ir Szen Egyetem, Moszkvai Állami Egyetem |
| Vallás | ateizmus |
| Díjak | Kim Dzsongil-érdemrend (2012) |
Kim Gjonghi (hangul: 김경희, handzsa: 金敬姬, RR: Kim Kyong-hui; Phenjan, 1946. május 30. –) észak-koreai politikus, Kim Dzsongil () húga, Csang Szongthek () özvegye.
Élete
[szerkesztés]Kim Gjonghi () 1946. május 30-án született a mai Észak-Korea fővárosában, Phenjanban. Ifjúkorában a Kim Ir Szen Egyetem egyetem diákja volt, ahol közeli kapcsolatba került a néhai észak-koreai tábornokkal, Csang Szongthek ()kel. A viszonyt Gjonghi () apja, Kim Ir Szen () észak-koreai elnök ellenezte, a szerelmes párt eltiltotta egymástól. Hogy biztosan távol tartsa lánya udvarlóját, Csang ()ot áthelyezte a Vonszan ()i Gazdasági Egyetemre. Később azonban újra találkoztak egymással Moszkvában, ahol a Moszkvai Állami Egyetem hallgatói voltak 1968 és 1969 között.[1]
A pár 1972-ben, visszatérésük után nem sokkal hivatalosította kapcsolatát, házasságot kötött.[2] A frigyből egyetlen leánygyermek született, Csang Gumszong (장금송, ) (1977–2006), aki Párizsban tanult cserediákként. Lányukat később visszarendelték hazájába, mikor megtudták, hogy szeretője lett odakint. A lány nem akart megválni párizsi kedvesétől ezért 2006 szeptemberében öngyilkosságot követett el.[3] (Ugyanakkor a hivatalos észak-koreai álláspont szerint drogtúladagolásban halt meg.)[1]
Férjét, Csang Szongthek ()ket 2013. december 9-ig eltávolították minden addig betöltött hivatalából, majd ezt követően elhurcolták a Munkapárt kongresszusáról, és letartóztatták. Többek közt azzal vádolták, hogy elhajlott, a kapitalista életmód befolyása alá került, rossz gazdasági döntéseket hozott, elkótyavetyélte az ország értékeit, kenőpénzt fogadott el, szeretőket tartott, kábítószert fogyasztott, tovább ellenforradalmi csoportot vezetett. A hivatalos álláspont szerint a „hazaáruló” címmel bélyegzett Csang be is ismerte bűneit, halálra ítélték és 2013. december 12-én kivégezték.[4][5]
A kivégzett Csang () több, külföldön dolgozó rokonát is hazarendelték, azonban özvegyét a kezdeti hírekkel ellentétben nem érintette, és nem is fogja érinteni férje kivégzése.[6] Az asszonyt december 15-én kinevezték Kim Gukthe (), vezető észak-koreai politikus temetésének főszervezőjévé, miután az fél évszázados munka után szívbetegségben elhunyt 2013. december 13-án.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Helen-Louise Hunter, foreword by Stephen J. Solarz. Kim Il-song's North Korea. Westport, Connecticut, London: Praeger, 3-11, 31-33. o. (1999). ISBN 0-275-96296-2
- ↑ 장성택(張成澤) (angol nyelven). Észak-koreai Információs Központ, Egyesítési Minisztérium, Koreai Köztársaság, 2007. augusztus 20. [2012. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 13.)
- ↑ I (), Jongdzsong (): 파리의 김정일 조카 장금송 비운의 러브스토리 (Pharii Kim Dzsongil csokha Csang Gumszong piuni robuszuthori (); Kim Dzsongil () párizsi unokahúgának szomorú lovestory-ja) (koreai nyelven). 중앙일보 (Csungang () Ilbo, Központi Napilap), 2006. szeptember 18. [2007. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Traitor Jang Song Thaek Executed (angol nyelven). Koreai Központi Hírügynökség, 2013. december 22. [2013. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 22.)
- ↑ North Korea Says Kim’s Uncle Executed (angol nyelven). The New York Times, 2013. december 22. (Hozzáférés: 2013. december 22.)
- ↑ North Korean leader's influential aunt remains in power after uncle Jang's execution (angol nyelven). Reuters, 2013. december 15. [2014. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 15.)
- ↑ North Korean execution 'will not alter trade goals' (angol nyelven). BBC, 2013. december 15. (Hozzáférés: 2013. december 15.)
Források
[szerkesztés]- Csoma Mózes: Korea – Egy nemzet, két ország - a közös gyökerektől, Napvilág Kiadó, 2013.
