Kinorány
Kinorány (Chynorany) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Simonyi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1387 | ||
Polgármester | Mária Lachkovičová | ||
Irányítószám | 956 33 | ||
Körzethívószám | 038 | ||
Forgalmi rendszám | PE | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2725 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 266 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 175 m | ||
Terület | 10,35 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 36′ 30″, k. h. 18° 16′ 25″48.608333°N 18.273611°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 30″, k. h. 18° 16′ 25″48.608333°N 18.273611°E | |||
Kinorány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kinorány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kinorány (szlovákul Chynorany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Simonytól 8 km-re nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már az i. e. 6000 körüli időben is éltek emberek. Az i. e. 2900-ig terjedő időből számos cserépmaradvány került elő.
A 11. században szláv település állt ezen a helyen, mely a nyitrai várhoz tartozott. 1243-ban a településen lévő birtokaikat 4 személy elcseréli.[2]
1387-ben Luxemburgi Zsigmond adománylevelében még "Heren" alakban említik. 1395-ben "Hynyeren", "Henyeren" alakban szerepel a király oklevelében. 1396-ban "Hemerien" néven említik. Mai nevén csak 1773-ban bukkan fel az írott forrásokban "Chinoran" alakban. 1395-től az esztergomi érsekség birtoka. 1446-ban és 1447-ben, a huszita háborúk során többször kirabolták. 1531-ben 33 adózó porta állt a községben, 6 ház lakatlan volt. 1553-ban malma és 35 portája létezett. 1598-ban az összeírás szerint 62 háza állt. 1640-ben feldúlta a török, két temploma ekkor pusztult el. 1663-ban a töröknek adózott Érsekújvárra. 1715-ben 73, 1720-ban 61 háztartása volt. 1787-ben az első népszámlálás szerint 107 lakóház található Kinorányban, melyben 205 család élt, a lakosok száma 1117 volt. A 18. században sóraktár, malom és sörfőzde működött a területén. Több kézműves is élt a településen, 3 szabó, 3 bognár, 3 csizmadia, 2 szűcs, 2 mészáros és egy kovács. 1828-ban 181 házában 1272 lakos élt, akik földművesek, fuvarosok voltak. 1840-ben és 1863-ban az egész falu leégett. 1894-ben alapították takarékszövetkezetét, 1905-ben pedig gazdaszövetkezete alakult meg. 1906-ban lengyár kezdte meg működését. Téglagyár is üzemelt a településen.
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 2147, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2720 lakosából 2684 szlovák volt.
2011-ben 2754 lakosából 2580 szlovák.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1708-ban Terlanday János rozsonai választott püspök, pécsi Szent Ágostonnak prépostja, a nyitrai káptalan tagja és főesperes, püspöki vikárius.
- Itt született 1851-ben Séda Ernő római katolikus pap, író.
- Itt született 1862-ben Molnár Vince tanár. A vakok oktatásában folytatott jeles tevékenységet.
- Itt született 1894-ben Valentín Beniak szlovák költő, műfordító.
- Itt született 1921-ben František Púchovský szlovák matematikus.
- Itt született 1938-ban Vojtech Masný olimpiai ezüstérmes csehszlovák válogatott szlovák labdarúgó, csatár.
- Itt született 1943-ban Ivan Korec szlovák matematikus, pedagógus.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1789-ben épült.
- A Kármelhegyi Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1936-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Mária Ďurková 2008: Vznik a vývoj najstaršej zvolenskej šľachty. Historický časopis 56/1, 7.
Források
[szerkesztés]- Martin Bóna – Ján Lukačka 2015: Kultúrno - historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany. ISBN 978-80-89173-45-7
- Lukačka, Rudolf - Lukačka, Ján - Kováčik, Miroslav 1993: Chynorany 1243-1993. Chynorany
- Alexander Ruttkay 1978: Stredoveký kostol v Chynoranoch. AVANS 1977, 209-211.