Klastromfalva

Klastromfalva (Гандеровиця)
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Munkácsi járás (2020–) Munkácsi járás (–2020)
Község	Felsőkerepec község
Rang	falu
Irányítószám	89666
Népesség
Teljes népesség	284 fő (2001)
Népsűrűség	483,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	189 m
Terület	0,587 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 24′ 01″, k. h. 22° 52′ 43″48.400277777778, 22.878611111111
Klastromfalva Pozíció Kárpátalja térképén

Klastromfalva (ukránul: Гандеровиця falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Fekvése

Munkácstól keletre, Dávidfalvától északnyugatra fekvő település.

Nevének eredete

A Klastromfalva helységnév magyar eredetű, a magyar klastrom ’kolostor’ és a birtokos személyjellel ellátott falu főnévnek az összetételével keletkezett.

A helység egykori birtokosa valószínűleg a munkácsi Szent Miklós kolostor volt. „Nevét a néphagyomány szerint a 13. (!) században onnan vette, hogy e helység, valamint a szomszédos Papfalva papi birtok volt”.

Története

Klastromfalva nevét 1645-ben említette először oklevél Klastrom Falwa néven (Makkai 354).

Későbbi névváltozatai: 1773-ban Klastromfalva, Handerovicza, 1808-ban Klastromfalva, Handerowica), 1851-ben Klastromfalva (Handerovicza), 1877-ben Klastromfalva, Handerovica, 1944-ben Klastromfalva, Гандеровицa (Hnt.), 1983-ban Гандеровиця, Гандеровицa.

A 17. században a falu Handera János kenéz kezébe került, aki a kenézséget Vanfalusi Kozmától vette meg.

Vályi András Magyar Országnak leírása című munkájában 1796-ban így írt a településről:

Klastromfalva orosz falu Bereg Vármegyében. földes Ura gróf Schönborn Uraság, Klastromallyán a’ Banditáknak Klastromjok is van, lakosai leginkább ó hitűek, fekszik Zavidfalvához nem messze, és annak filiája, határja szorgalmatos trágyázással sem terem egyebet zabnál, fája mind a’ két féle van, piatzozása közel, a’ szőlő hegyekben kereshetnek kézi munkával.

Később, 1851-ben Fényes Elek írta a faluról:

Klastromfalva, (Handerovicza), Bereg vármegyei orosz falu, Munkácshoz keletre 1 1/2 mérföldnyire: 7 református, 144 görög katholikus, 8 zsidó lakossal. Hegyes sovány határa van. Földesura gróf Schönborn.

1891-ben pedig a Pallas nagy lexikon Podmanistirj néven Bereg vármegye munkácsi járásában fekvő kisközségként említette. Ekkor 31 rutén lakosa volt. A lexikon megemlítette még, hogy felette emelkedik a Csernek-hegyi orosz kolostor is.

Források

• Pallas nagy lexikona
• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Vályi András: Magyar Országnak leírása 2. kötet
• Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára [1]