Korn (album)
| Korn Korn | ||||
| stúdióalbum | ||||
| Megjelent | 1994. október 11. | |||
| Felvételek | 1994. május - június, a malibui Indigo Ranch Studios-ban | |||
| Stílus | Heavy Groove | |||
| Nyelv | angol | |||
| Hossz | 65:51 | |||
| Kiadó | Immortal/Epic | |||
| Producer | Ross Robinson | |||
| Kritikák | ||||
| ||||
| Korn-kronológia | ||||
| ||||
| Kislemezek az albumról | ||||
| ||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | ||||
A Korn (vagy KoЯn, a cirill ábécé ja betűjével) amerikai rock együttes, a Korn saját magáról elnevezett debütáló albuma, melyet 1994. október 11-én adtak ki. Kétszeres platinalemez minősítést ért el az USA-ban a RIAA (Az amerikai hanglemezgyártók szövetsége) szerint.[1]
Stílus
[szerkesztés]Az album egyesíti az Alternatív metal, a Funk-metal és a Hiphop zenei hatásait egy új stílusban, melynek később Nu metal lett a neve. A Kornt tekintik ennek a stílusnak a megteremtőjének, habár a Korn nem szereti, ha Nu metalnak nevezik a stílusát, és a Heavy Groove megnevezést jobban szereti az együttes.[2]
Ezek az elemek más együttesektől lettek átvéve, ugyanakkor az album tartalmaz egyedi, a Kornra jellemző elemeket is, mint például a Scat-éneklés, és a Skót duda használata.
Stephen Thomas Erlewine szerint a Korn olyan elemeket is felhasznált, melyek más együttes jellemzői voltak. Ilyen előadók például a Pantera, a Jane's Addiction, a Rage Against the Machine, a Helmet, a Faith No More, a Anthrax, a Cypress Hill és az N.W.A.[3] Cheryl Lynette Keyes író szerint a Korn hangzása az Acid-rap stílusú Eshamtól származik.[4]
Fogadtatás
[szerkesztés]Az album a megjelenése óta 2×-es platin lemez lett belőle az USA-ban.
Az együttest a "Shoots And Ladders" miatt jelölték az 1997-es Grammy-díjra, Best Metal Performance (Legjobb Metál Előadás) kategóriában.
A Q (magazin) minden idők legjobb metal albumának listáján a 127. helyezést érte el. " Az ő klinikai erőjük létrehozta a legtöbb aktivitást, miközben az énekes, Jonathan Davis dalszövegei szándékosan azoknak a tinédzsernek szól, akiket már valaha félreértettek, megfélemlítettek vagy visszaéltek a bizalmukkal."[5]
A lemezt 2017-ben a Rolling Stone magazin a Minden idők 100 legjobb metalalbuma listáján a 30. helyre rangsorolta.[6]
Számok listája
[szerkesztés]- Blind – 4:19
- Ball Tongue – 4:29
- Need To – 4:01
- Clown – 4:37
- Divine – 2:51
- Faget – 5:49
- Shoots And Ladders – 5:22
- Predictable – 4:32
- Fake – 4:51
- Lies – 3:22
- Helmet In The Bush – 4:02
- Daddy – 17:31
A "Daddy" című szám véget ér 9:31-kor, és utána pár perc csend hallható. Utána egy bónusz szám hallható, melyben két ember vitája hallható (Micheal & Geri). Egy Dodge Dart motorján vitáznak. Ezt a felvételt egy elhagyott házban találta Ross Robinson, az album producere.
Listás Helyezések
[szerkesztés]| Év | Lista | Helyezés |
|---|---|---|
| 1995 | Top Heatseekers | #1 |
| 1996 | The Billboard 200 | #72 |
Érdekességek
[szerkesztés]A "Daddy" Jonathan Davis gyerekkori sérelmeiről, molesztálásáról, és a megvetéséről szól. A számban az apját állítja be a molesztálónak, de később egy interjúban azt mondta, hogy egy nő volt. A szülei nem hittek neki, ezért nem foglalkoztak vele. A szám másik érdekessége, hogy csak az első három fellépésükön volt hallható. Jonathan azt mondta, a szám túl személyes neki, és ezt élőben nem szeretné eljátszani.
A dalszerzőként a Korn van feltüntetve az összes számnál. Jonathan a Blind-ot az előző együttesében, a Sexartban írta korábbi társával, Ryan Shuck-kal ( a későbbi Orgy tagja), és nem volt feltüntetve mint szerző. Ebből később pereskedés lett.
Klipek
[szerkesztés]A Blind-hoz, a Shoots And Ladders-hez és a Clownhoz, valamint a Faget című szerzeményekhez készült videoklip.
Közreműködők
[szerkesztés]Korn:
- Jonathan Davis – ének, skót duda
- Brian "Head" Welch – gitár, háttérének
- James "Munky" Shaffer – ritmusgitár
- Reginald "Fieldy" Arvizu- basszusgitár
- David Silveria – dobok
Egyéb:
- Judith Kiener – ének az altatódalban a "Daddy" végén.
- Chuck Johnson – keverés, 'engineer'-ing
- Ross Robinson – producer, 'engineer'-ing, keverés
- Eddy Schreyer – 'mastering'
- Stephen Stickler – fénykép
- Jay Papke/Dante Ariola – Design (Art Direction)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Searchable Database - RIAA
- ↑ Archivált másolat. [2010. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 16.)
- ↑ Erlewine, Stephen Thomas: Review of Korn'. AllMusic
- ↑ Keyes, Cheryl Lynette. Blending and Shaping Styles: Rap and Other Musical Voices, Rap Music and Street Consciousness. University of Illinois Press, 108. o. (2002). ISBN 0252072014, 9780252072017
- ↑ (2000. Augusztus) „Best Metal Albums of All Time”. Q, 127. o.
- ↑ The 100 Greatest Metal Albums of All Time. Rolling Stone. (Hozzáférés: 2017. július 13.)[halott link]