Kriva
Kriva (Krivá) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Alsókubini | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1575 | ||
Polgármester | Juraj Leginus | ||
Irányítószám | 027 55 | ||
Körzethívószám | 43 | ||
Forgalmi rendszám | DK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 808 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 42 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 550 m | ||
Terület | 18,87 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 16′ 59″, k. h. 19° 28′ 43″49.282948°N 19.478725°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 59″, k. h. 19° 28′ 43″49.282948°N 19.478725°E | |||
Kriva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kriva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kriva (szlovákul Krivá) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Alsókubintól 20 km-re északkeletre, az Árva-folyó bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1575-ben említik „Krywa” néven. A falu a 16. század középén az árvai vár majorságából fejlődött ki. A Thurzó család birtoka volt. A kuruc harcokban feldúlták, később fazekasai tették híressé a vármegyében.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Thúrdossintól 1 mértföldnyire, Árva vize mellett Dubovának filiája, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kriva, tót falu, Árva vm., 663 kath., 12 zsidó lak. Földe termékeny. Sessioja 47. Gyolcsot készit, s azzal kereskedik. F. u. az árvai urad. Ut. p. Rosenberg.”[3]
1899-ben nevét „Somliget”-re magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak. A trianoni diktátumig Árva vármegye Vári járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 622, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 775 lakosából 774 fő szlovák volt.[4]
2011-ben 801 lakosából 790 fő szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent József titulusú plébániatemploma 1926-ban épült.
- A Fatimai Szűzanya és a Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelt kápolnák 1945-ben épültek.
- Az út mentén egy 19. század eleji barokk kápolna is áll.
- Még látható néhány gerendaház és egy 1898-ban fából épített malom.
Híres szülöttei
[szerkesztés]- Itt született boldog Zdenka Schelingová (1916. december 24. – Nagyszombat, 1955. július 31.), Szent Kereszt irgalmas nővérek rendi apáca
- Itt született Alojz Habovštiak (1932. május 9. – 2000. június 11.) szlovák régész
- Itt született Anton Habovštiak (1924. szeptember 24. – 2004. április 14.) szlovák nyelvész, író, publicista
- Itt született Jozef August Mikuš (1909. július 9. – 2005. május 19.) szlovák diplomata, író, publicista, politológus
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 19.)