Lannach
Lannach | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Stájerország | ||
Járás | Deutschlandsbergi járás | ||
Irányítószám | 8502 | ||
Körzethívószám | 03136 | ||
Forgalmi rendszám | DL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3459 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 349 m | ||
Terület | 19,87 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 56′ 36″, k. h. 15° 19′ 59″46.943333°N 15.333056°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 36″, k. h. 15° 19′ 59″46.943333°N 15.333056°E | |||
Lannach weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lannach témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lannach osztrák mezőváros Stájerország Deutschlandsbergi járásában. 2017 januárjában 3398 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Lannach a tartomány déli részén fekszik a (megtévesztő nevű) Nyugat-Stájerország régióban, a Deutschlandsbergi járás északkeleti határán. Legjelentősebb folyóvize a Laan, amely a Kainachba (a Mura mellékfolyójába) ömlik. Az önkormányzat 4 katasztrális községben (Blumegg, Breitenbach, Lannach, Teipl) 20 kisebb-nagyobb településrészt és falut fog össze: Blumegg, Lannachberg, Oberblumegg, Pottachberg, Rohrbachberg, Schoberberg, Teiplberg, Breitenbach in der Weststeiermark, Oberblumegg, Heuholz, Hötschdorf, Lannach, Neuwiese, Sajach, Teipl, Frauengraben, Launegg, Oberteipl, Schlieb, Unterteipl.
A környező települések: délkeletre Sankt Josef, délnyugatra Stainz, nyugatra Sankt Stefan ob Stainz, északnyugatra Mooskirchen, északkeletre Lieboch, keletre Dobl-Zwaring.
Története
[szerkesztés]Nevét először 1172-ben említik Lunach formában.
A lannachi kastélyt 1590 és 1610 között építtette Christof von Galler, akinek családja a 15. század első felétől fogva birtokolta a falut és a környező vidéket. Az épület 1714-ben megrongálódott egy tűzvészben, de utána helyreállították.
1934 nyarán a nemzetiszocialisták megpróbálták fegyverrel átvenni a hatalmat Ausztriában (ún. júliusi puccs). A fegyveres nácik a mindössze két rendőr által védett lannachi csendőrőrsöt is elfoglalták. A puccs bukása után hét főt tartóztattak le a településen. Ugyanezen év őszén a gazdasági válság miatt csődbe ment a község egyik legnagyobb foglalkoztatója, a tetőcserép- és edénygyár és kb. 90 ember vált munkanélkülivé.
A második világháborúban a lannachi kastélyban működött az SS örökségkutató intézetének növénygenetikai részlege. A mauthauseni koncentrációs táborból kilenc Jehova tanúját küldték kényszermunkásként az intézetbe.
1969-ben a szomszédos Blumegg, Teipl, és Breitenbach csatlakoztak Lannach önkormányzatához, amely 1995-ben mezővárosi státuszt kapott. Ma a település - főleg az iparűzési adóknak köszönhetően - a negyedik leggazdagabb stájerországi önkormányzat.
Lakosság
[szerkesztés]A lannachi önkormányzat területén 2017 januárjában 3398 fő élt, ami gyarapodást jelent a 2014-es 3333 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 95,3%-a volt osztrák állampolgár. A nem osztrákok között 1,4% származott régi (2004 előtti), 2,4% új EU-tagállamból.
Látnivalók
[szerkesztés]- a lannachi kastély
- a Kettischgründe természetvédelmi terület, amely egy volt téglagyár agyaggödrében kialakult vízi ökoszisztémát óv.
Testvértelepülések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- Alfred Seebacher-Mesaritsch: Lannach. Tor zum Paradies. Hrsg. Marktgemeinde Lannach, Lannach 1987.
- A település honlapja
- 60318 – Lannach Statistik Austria
- A Wikimédia Commons tartalmaz Lannach témájú kategóriát.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Lannach című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.