Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Lorenzini-ampullák

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy átlagos cápa fején elhelyezkedő Lorenzini ampullák és az oldalvonal végződések
A bőr felszínén az ampulla végződések sötét pettyezettségnek látszanak, mint például ennél a tigriscápánál

A Lorenzini-ampullák olyan érzékszervek, melyek segítségével egyes halak, főleg a cápák és ráják más élőlények által kibocsátott elektromos mezőket érzékelik.[1][2]

Tudnivalók

[szerkesztés]

Ezeknek az érzékszerveknek azért „Lorenzini ampullák” a nevük, mert 1678-ban Stefano Lorenzini olasz orvos és ichthyológus írta le először.[3]

Ezek az ampullák főleg a porcos halakra (cápák, ráják és tömörfejűek) jellemzők, azonban más halcsoportoknál is előfordulhatnak, mint például a kígyófejű halnál[4] és a valódi tokféléknél.[5] A tüdőshalaknál is észrevették ezeket az érzékszerveket.[4] A sugarasúszójú halak csoporttól függően kisebb-nagyobb mértékben kifejlesztették a saját ampulláikat.[5]

A Lorenzini ampulla egy zselatinos, kocsonyás anyaggal teli csatornából áll, melynek egyik vége a bőr felszínén egy kis póruson nyílik a szabadba, míg a másik vége egy kis zselatinos halmazba fut bele. Az ampulla legnagyobb része a bőr alatt van. Mindegyik ilyen halmaz több bőrfelszínnel is összeköttetésben áll. A jobb és bal oldali testrészeken egyforma az ampullák száma. A csatornák hossza példánytól függően változó, azonban mindegyik fajnak megvan a saját „ampulla térképe”, azaz a fajon belül mindegyik egyednél ugyanott helyezkednek el ezek az érzékszervek. A bőr felszínén ezek a különleges pórusok, sötét pontozásnak néznek ki. Az elektromos mezők érzékelése mellett ezek az ampullák a hőmérsékletet is érzékelik.[6][7]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Murray RW (1960). „The Response of the Ampullae of Lorenzini of Elasmobranchs to Mechanical Stimulation”. J Exp Biol 37, 417–424. o. 
  2. Murray RW (1960). „Electrical sensitivity of the ampullae of Lorenzini”. Nature 187 (4741), 957. o. DOI:10.1038/187957a0. 
  3. Stefano Lorenzini Firenze 1652ca - ? (olasz nyelven). Ministero dell'Università e della Ricerca Scientifica e Tecnologica. (Hozzáférés: 2012. január 2.)
  4. a b (1976. október 1.) „Ultrastructure of the ampullary electroreceptors in lungfish and Brachiopterygii” 173 (1), 95–108. o. PMID 991235. 
  5. a b Gibbs MA, Northcutt RG. (2004). Development of the lateral line system in the shovelnose sturgeon. Brain Behav Evol. ;64(2):70–84. doi:10.1159/000079117 PMID 15205543
  6. Fields, R. Douglas (2007. augusztus 1.). „The Shark's Electric Sense”. Scientific American. (Hozzáférés: 2013. december 2.) 
  7. Meyer, Carl G. (2005). „Sharks can detect changes in the geomagnetic field”. Journal of the Royal Society Interface 2 (2), 129–130. o. DOI:10.1098/rsif.2004.0021. PMID 16849172. PMC 1578252. 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ampullae of Lorenzini című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]