Ludwig von Mises
| Ludwig von Mises | |
 | |
| Született | 1881. szeptember 29. Lemberg (ma Lviv), Osztrák–Magyar Monarchia |
| Elhunyt | 1973. október 10. (92 évesen) New York |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Margit von Mises |
| Szülei | Adele Edle von Mises Arthur Edler von Mises |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Ferncliff Cemetery |
| Filozófusi pályafutása | |
| Közgazdaság XX. század | |
| Akikre hatott | Hayek, Rothbard, Kirzner, Hoppe, Schumpeter, Friedman, Buchanan, Robbins, Hülsmann, Allais, Lange, Simons, Hicks, Lachmann, Hutt, Rand, Rockwell, Hazlitt, Salerno, Reisman, Bauer, Paul, Anderson, Smith |
| Akik hatottak rá | Arisztotelész, Kant, Menger, Böhm-Bawerk, Brentano, Say, Bastiat, Turgot |
| Fontosabb művei | Human Action |
 | |
| Ludwig von Mises aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwig von Mises témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ludwig Heinrich Edler von Mises (Lemberg (ma Lviv), Osztrák–Magyar Monarchia, 1881. szeptember 29. – New York, 1973. október 10.) osztrák közgazdász, történelemfilozófus, szakíró, a klasszikus liberális irányzat meghatározó alakja. Az osztrák közgazdaságtani iskola központi alakja. Fő műve Human Action (Emberi cselekvés) címmel jelent meg 1949-ben.
Élete
[szerkesztés]Korai évek
[szerkesztés]A közgazdász Lemberg városában született, az Osztrák–Magyar Monarchiában. Tizenkét éves korában már folyékonyan beszélt németül, lengyelül és franciául, valamint tudott olvasni latinul, és megértette az ukrán nyelvet.[1] Mises öccse, a matematikus Richard von Mises, a Bécsi kör tagja volt.[2]
Pályafutása
[szerkesztés]Könyveivel és cikkeivel komoly befolyással volt a libertárius irányzatra. 1920-ban megjelent "Gazdasági számítás a szocialista nemzetközösségben" cikkében[3] a tervgazdaság éles kritikáját fogalmazta meg azzal érvelve, hogy a termékek és szolgáltatások méltányos elosztása tapasztalati úton nem ismerhető meg. Határozott álláspontja volt, hogy az árszabályozáson alapuló szocializmus nem működik. Mises a kapitalizmus mellett tör pálcát és leírja, hogy az egyéni szubjektív értékek szükségszerűen átalakulnak a társadalom erőforrásainak észszerű elosztásához szükséges objektív információkba. Mises szerint a szocialista gazdaságokban az árképzési rendszerek mindig információ-deficittel bírnak. A példák közt említi, hogy a termelőeszközök esetében nem lehet a beruházás értékét pontosan megítélni, mivel ezek csupán belső árutovábbításhoz kellenek, és nem „cseretárgyak”, ellentétben a végtermékekkel. Ezért a központi tervezők nem tudják, hogyan lehet hatékonyan elosztani a rendelkezésre álló erőforrásokat, "a racionális gazdasági tevékenység lehetetlen egy szocialista közösségben" - írja. Mises a szocializmus kritikáját 1922-ben, a „Szocializmus: gazdasági és szociológiai elemzés” című könyvében fejezte ki teljesebben, azzal érvelve, hogy a piaci árrendszer a praxeológia kifejezője és ezt a bürokrácia semmilyen formája nem tudja megismételni.
Könyvei
[szerkesztés]- The Theory of Money and Credit (1912, kibővített amerikai kiadás: 1953)
- Nation, State, and Economy (1919)
- "Economic Calculation in the Socialist Commonwealth" (1920) (article)
- Socialism: An Economic and Sociological Analysis (1922, 1932, 1951)
- Liberalismus (1927, új címen angolra fordítva: 1962 – The Free and Prosperous Commonwealth)
- A Critique of Interventionism (1929)
- Epistemological Problems of Economics (1933, 1960)
- Memoirs (1940)
- Interventionism: An Economic Analysis (1941, 1998)
- Omnipotent Government: The Rise of Total State and Total War (1944)
- Bureaucracy (1944, 1962)
- Planned Chaos (1947)
- Human Action: A Treatise on Economics (1949, 1963, 1966, 1996)
- Planning for Freedom (1952, kibővített kiadások: 1962, 1974, és 1980)
- The Anti-Capitalistic Mentality (1956)
- Theory and History: An Interpretation of Social and Economic Evolution (1957)
- The Ultimate Foundation of Economic Science (1962)
- The Historical Setting of the Austrian School of Economics (1969)
- Notes and Recollections (1978)
- Clash of Group Interests and Other Essays (1978)
- On the Manipulation of Money and Credit (1978)
- The Causes of the Economic Crisis, újrakiadás
- Economic Policy: Thoughts for Today and Tomorrow (1979, 1959-es előadások)
- Money, Method, and the Market Process (1990)
- Economic Freedom and Interventionism (1990)
- The Free Market and Its Enemies (2004, 1951-es előadások)
- Marxism Unmasked: From Delusion to Destruction (2006, 1952-es előadások)
- Ludwig von Mises on Money and Inflation (2010, 1960-as évekbeli előadások)
Magyarul megjelent írásai
[szerkesztés]- A huszadik század epilógusa
- Gazdaságpolitika: Gondolatok a jelennek és az utókornak
- Az antikapitalista mentalitás
- Bürokrácia
- A feltörekvő generáció sorsa egy bürokratikus környezetben (szemelvény az 1945-ös Bureaucracy című kötetből)
- Szabadság és tulajdon
- A középút politikája szocializmushoz vezet
- Bérek, Infláció és Munkanélküliség
- Kapitalizmus (az Economic Policy: Thoughts for Today and Tomorrow című könyvből)
- Az írástudók bigottsága (szemelvény a The Anti-Capitalistic Mentality című könyvből)
- Az árak, a bérek és a kamatráták funkciója (szemelvény az 1946-os The Trade Cycle and Credit Expansion: The Economic Consequences of Cheap Money című esszéből)
- Az árkontroll (szemelvény az Interventionism: An Economic Analysis című 1940-es kötetből)
- A profit felszámolása (szemelvény a Profit and Loss című 1951-es esszéből)
- A profit és a veszteség gazdasági természete (szemelvény a Profit and Loss című 1951-es esszéből)
- A piac szerepe és természete (szemelvény a The Causes of the Economic Crisis: An Address című 1931-esesszéből)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Erik Ritter von Kuehnelt-Leddihn, "The Cultural Background of Ludwig von Mises", The Ludwig von Mises Institute
- ↑ Richard von Mises. Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
- ↑ Von Mises, Ludwig. Economic calculation in the Socialist Commonwealth [archivált változat]. Ludwig von Mises Institute (1990). Hozzáférés ideje: 2021. május 28. [archiválás ideje: 2014. december 16.]
