Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

MÁV BCamot 310

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MÁV BCamot 310
BCamot 310
Pályaszám
MÁV BCamot 310
Általános adatok
GyártóDWK Kiel
Gyártásban1926
Selejtezés1973
Műszaki adatok
Hajtókerék-átmérő850 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség60 km/h
Hossz18 400 mm
Szolgálati tömeg34,8 t
Tapadási tömeg10,4 t
Hajtáskardánhajtású, kúpkerekes
Gőzvontatás
SzerkezetszámV
Jelleg1'A A1’
Teljesítmény2x75 LE (2x55 kW)
Erőátvitelmechanikus, 4 fokozatú
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
TípusaDWK L6
Kocsi / Motorkocsi
Ülőhelyek számaII/III o. 24/54 db
SablonWikidataSegítség

A MÁV BCamot 310 psz. 1A' Al' tengelyelrendezésű benzol-mechanikus motorkocsi volt a MÁV-nál.

A Deutsche Werke Kiel (DWK) gyártotta 1926-ban. Ez volt a gyár V típusjelű motorkocsija. A motorkocsit az 1925-ös Müncheni Járműkiállításon mutatták be, és ezt tartják a DWK sorozatgyártásra alkalmas motorkocsi-fejlesztés utolsó lépésének. Erőforrása hathengeres négyütemű Otto-motor volt. A MÁV egy db-ot vásárolt belőle.

A MÁV 1932-ben a BCamot 310-be a 10275 gy.sz-ú, VIII JmR 150 típusú nyolchengeres motort építtetett be.

1946 és 1947 között Dunakeszi és az Északi főműhely a járművet teljesen átalakította. A kocsin új oldal- és homlokajtókat alakítottak ki és 220 LE (162 kW) teljesítményű VI JaR 170/240 típusú dízelmotort, valamint egy 3950 mm tengelytávú hajtott- és egy 2500 mm-es futó forgóvázat építettek bele. A jármű új pályaszámot kapott: Camot 317 lett. A végsebességét 90 km/h-ban állapították meg.

Ezután Budapest-Pécs, illetve Budapest-Szeged vonalon járt két négytengelyes kocsival, sokszor egy csehszlovák eredetű, középajtós pótkocsival. Keleti pályaudvarra volt állomásítva.

1956 őszén a pályaszáma ABamot 317 lett, majd 1957 végén az Északi főműhely újból átalakította, a pályaszáma Mot 317 lett, és a MÁV Központi Felépítmény Vizsgáló Főnökség mérővonatának vontató motorkocsija lett.

A csaknem fél évszázados járművet 15 éves szakszolgálat után 1973-ban selejtezték

További információk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György.szerk.: Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Múzeum (1985.). ISBN 963-552-161-8 
  • Szécsey István. Ganz mellékvonali motorkocsik és pótkocsik. Budapest: MÁV Rt. (2001) 
  • Vasúti járművek Kielből. [2014. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 9.)