Magyar Labdarúgó-szövetség
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Magyar Labdarúgó-szövetség | |
Az MLSZ logója Hidegkuti Nándor sírján (Mihály Gábor alkotása) | |
Adatok | |
Alapítva | 1901 |
FIFA-tagság kezdete | 1907 |
UEFA | 1954 |
Elnök Csányi Sándor | |
Szövetségi kapitány Marco Rossi | |
A Magyar Labdarúgó-szövetség weboldala |
A Magyar Labdarúgó-szövetség[1] (MLSZ) Magyarországon működő, labdarúgással foglalkozó sportszervezet, amely a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a sportágat önkormányzatiság elvén irányító, kiemelkedően közhasznú szervezetként működő sportági országos szakszövetség.
A magyar labdarúgás első száz éve
[szerkesztés]A magyar labdarúgás első irodalmi emlékeit 1879-től őrizzük. 1882-ben a pesti református főgimnáziumban már szabadtéri játszó társaság alakult, mely iránt néhány esztendő múlva több nagyvárosunk is élénk érdeklődést mutatott.
A BBTE-ben 1893-tól rendszeresen hódoltak az új játéknak, két esztendő múltán már több híradás jelent meg a futballjátékról. 1897. május 9-én, nyilvánosan is bemutatkozott a BTC két csapata, egy év múlva megmérkőztek a Műegyetem együttesével is. 1899. május 3-án, megalakult a Ferencvárosi Torna Club.
A századfordulóig 56 nemzetközi, 63 fővárosi és 20 vidéki mérkőzést rendeztek együtteseink. És utána...
1901. január 19-én megalakult a Magyar Labdarúgók Szövetsége.[2] Február 17-én a BTC és a BSC csapatai – kizárólag fővárosi csapatok – játszották az első elsőosztályú bajnoki mérkőzést.
1902. október 12-én Bécsben rendezték Ausztria-Magyarország – mindkét ország – első hivatalos válogatott mérkőzését.
1907-ben a FIFA elismerte a szövetség önállóságát és felvette Magyarországot tagjai sorába.
1909-ben Budapesten rendezték a FIFA kongresszusát. A Margitszigeti Ezüstlabda, ötszöri elnyerése után végleg a Ferencváros birtokába került.
Az 1909-10-ben először kiírt Magyar Kupát az MTK nyerte.
1911-ben avatták fel az FTC 26 ezer férőhelyes új stadionját, egy év múlva a 20 ezres MTK-létesítményt nyitották meg.
1912-ben Stockholmban először szerepeltek játékosaink a nyári olimpiai játékokon. A magyar csapat a díszes vigaszdíjat nyerte el. Ez évben a fővárosi együttesek száma 71, a vidékieké 109 volt.
1917-ben megalakult a Magyar Futballbírák Testülete.
1919-ben véget ért a hadibajnokság, majd lassan rendeződtek a nemzetközi kapcsolatok is.
A Magyar Tréner Kollégiumot 1925-ben kezdték szervezni. A labdarúgás legerősebb nemzeti sportunkká fejlődött.
1926-ban megalakult a PLASZ, a profi labdarúgás irányító szerve.
1927-ben a magyar Fischer Mór lett a FIFA alelnöke.
1929-ben a Ferencváros 3:2-re, otthonában győzte le a kétszeres olimpiai bajnok Uruguay válogatottját.
1930-ban Budapest adott otthont a FIFA kongresszusának.
1935-ben az MLSZ megszüntette a profi-, és létrehozta a Nemzeti Bajnokságot. Első helyen végzett labdarúgócsapatunk a Főiskolai Világbajnokságon.
1937-ben és 1939-ben a Közép-európai Kupában is sikerült győznünk.
Franciaországban az 1938-as labdarúgó-világbajnokság döntőjében válogatottunk ezüstérmes lett, Olaszország-Magyarország 4:2.
1944 háborús légkörében a sport minden nemzetközi kapcsolata megszűnt.
Az 1946-47-es évben az MLSZ felújította a Nemzeti Bajnokságot.
1951 és 1953 között a Budapesti Honvéd 47 meccsen nem talált legyőzőre. Ez a leghosszabb bajnoki veretlenségi sorozat az NB1 történetében.
Az 1952-es helsinki olimpián a magyar válogatott aranyérmes lett. Legjobbjaink megnyerték az 1948 és 1953 között lebonyolított Európa Kupát.
1953-ban Belgiumban első helyen végzett ifjúsági csapatunk az UEFA-tornán. Augusztus 20-án százezer néző jelenlétében adták át a Népstadiont.
1953. november 25-én Londonban a magyar válogatott 6:3 arányban legyőzte tanítómesterét, a kontinentális csapattól 90 éve otthon veretlen Angliát. A világ legjobb csapata, a magyar labdarúgó-válogatott az 1954-es svájci világbajnokságon ismét "csak" ezüstérmes lett. Németország-Magyarország 3:2. Az UEFA Sebes Gusztávot alelnökévé választotta.
1955-ben és 1956-ban Magyarország csoportgyőztes lett (döntőt nem rendeztek) az UEFA nemzetközi ifjúsági tornáján.
1955-ben a Népstadionban játszották a 100. magyar-osztrák mérkőzést. Válogatottunk a világranglistán 91%-kal ismét az első helyet foglalta el.
Az 1958-as svédországi világbajnokságon labdarúgó-válogatottunk a negyeddöntőig jutott.
1960-ban Ausztriában ifjúsági válogatottunk nyerte az UEFA-tornát. A római olimpián felnőtt együttesünk a harmadik helyen végzett. A France Football Aranylabda szavazásán Puskás Ferenc második lett.
1962-ben Uruguay ellen Bozsik József 100. válogatottságát ünnepelte. A chilei labdarúgó-világbajnokságon a magyar csapat az 5. helyen végzett.
1964-ben a Kupagyőztesek Európa-Kupájában a döntőben maradt alul az MTK a Sporting ellen (3:3 és 0:1 arányban).
1964-ben Tokióban aranyérmet nyert a magyar olimpiai válogatott. A spanyolországi Európa-bajnokságon a magyar válogatott bronzérmes lett. Az európai ranglistán is a harmadik helyen végzett a magyar csapat. Az UEFA-Kupa elődjét, a Vásárvárosok Kupáját 1965-ben 1:0-s győzelemmel a Ferencváros nyerte a Juventus előtt.
1965-ben az európai nemzetek rangsorában Magyarország a második lett.
Az 1966-os angliai világbajnokságon a magyar válogatott a negyeddöntőben búcsúzott a legjobbaktól.
1967-ben Albert Flóriáné lett az európai Aranylabda, Bobby Charlton és James Johnstone előtt.
1968-ban a Ferencváros ismét döntőt játszott a Vásárvárosok Kupájáért, de a trófeát 1:0 arányban a Leeds United nyerte el. A magyar olimpiai válogatott Mexikóvárosban megvédte ötkarikás elsőségét. A FIFA világválogatott keretébe négy magyar játékost hívtak meg. Az európai labdarúgó bajnokságok legjobb góllövői részére kiírt Ezüstcipő Dunai II Antal vitrinjébe került, 36 góljáért.
1969-ben a Vásárvárosok Kupája döntőjében az Újpesti Dózsa kettős vereséget szenvedett (0:3 és 2:3) a Newcastle United csapatától. Dunai Antal 31 góljával az európai Bronzcipőt nyerte el.
1972-ben a müncheni olimpián a magyar válogatott ezüstérmet nyert.
1974-ben aranyérmes lett csapatunk az Utánpótlás Európa-bajnokságon.
1975-ben a Kupagyőztesek Európa-Kupájában a Ferencváros 3-0-s vereséget szenvedett a Dinamo Kijev csapatától.
1976-ban ifjúsági válogatottunk az UEFA-torna, junior válogatottunk az utánpótlás Eb döntőjében ezüstérmes lett.
1977-ben Várady Béla vehette át az európai góllövők Ezüstcipőjét.
1978-ban válogatottunk az argentínai labdarúgó-világbajnokság csoportküzdelmei után pont nélkül maradt és kiesett.
1979-ben az európai góllövők díjkiosztó ünnepségén Fekete László vehette át az Ezüstcipőt, majd 1980-ban Fazekas László, illetve 1981-ben Nyilasi Tibor. Palotai Károly kiválóan vezette a Real Madrid-Liverpool BEK-döntőt.
1982-ben a spanyolországi világbajnokság csoportküzdelmeiben nyújtott egy győzelem és egy döntetlen a továbbjutáshoz kevésnek bizonyult.
1984-ben Moszkvában a magyar válogatott tizenegyesekkel nyerte az Ifjúsági Európa-bajnokságot a Szovjetunió előtt.
1985-ben az UEFA-Kupa döntőjében a Videoton a hazai 3-0-s veresége után a Real Madrid otthonában 1-0-ra nyert és ezüstérmes lett. Első hivatalos válogatott mérkőzésén 1-0-ra nyert a magyar női labdarúgó-válogatott az NSZK legjobbjai ellen. Ez évben a magyar válogatott a második lett az európai ranglistán.
1986-ban a mexikói világbajnokságon a magyar válogatott nem jutott tovább a csoportmérkőzések után. Első hivatalos mérkőzésén 8-3-ra nyer a magyar teremlabdarúgó-válogatott.
Az 1987-88-as idényben Détári Lajos volt a legjobb külföldön szereplő játékos, aki az Európa-válogatottban is helyet kapott.
Az IFFHS nemzetközi szervezet az 1994-es vb-döntő bíráját, a magyar Puhl Sándort választotta a világ legjobb játékvezetőjének. Minden idők legjobb góllövője a 85-szörös válogatott Puskás Ferenc lett, aki 1943 és 1966 között a magyar és a spanyol bajnokságban 529-szer volt eredményes.
1995-96-ban a Ferencváros részt vett a Bajnokok Ligája csoportmérkőzésein. Magyarország olimpiai válogatottja szerepelt az 1996-os atlantai játékok tizenhatos döntőjében.
Puhl Sándor 1995-ben, 1996-ban és 1997-ben is megőrizte vezető helyét a játékvezetők rangsorában.
2001. január 19-én megalakulásának 100. évfordulóját ünnepelte a Magyar Labdarúgó-szövetség. Az első évszázad 747 válogatott mérkőzésén 368 győzelem, 166 döntetlen és 213 vereség született (72 ország együttese ellen), melyen 838 játékos lépett pályára.
Az első bajnokság
[szerkesztés]Az MLSZ 1901. január 19-én megtartott alakuló közgyűlésén megválasztott tanács február 4-én már be is osztotta a bajnokságra jelentkező egyesületeket – eddigi hazai barátságos és nemzetközi eredményeik alapján – két osztályba.
- I. osztály:
- BTC (Budapesti Torna Club)
- MFC (Műegyetemi Football Club, a későbbi MAFC)
- MUE (Magyar Úszó Egyesület)
- FTC (Ferencvárosi Torna Club)
- BSC (Budapesti Sport Club)
- II. osztály:
Korábbi elnökségek
[szerkesztés]I. Jász Géza (1901–1902)
- Főtitkár: Horváth Ferenc (1901–1903)
Az I. MLSZ-elnökség összetétele |
---|
Elnökségi tagok: Elnök: Jász Géza, Alelnök: Gillemot Ferenc-, dr. Füzeséry Árpád, Titkár: Speidl Zoltán, Pénztáros: Gabona Károly, Ellenőr: Boross Ignácz, Kapitány: Gillemot Ferenc.[3][4] |
II. Rákosi Viktor (1902)
- Főtitkár: Horváth Ferenc
III. Banovits Kajetán (1903–1906)
- Főtitkár: Gillemot Ferenc (1904)
- Főtitkár: Németh Andor (1904–1906)
IV. Kárpáti Béla (1907–1909)
- Főtitkár: Maleczki Román (1906–1908)
V. Szacelláry György (1909–1916)
- Főtitkár: Steiner Hugó (1909)
- Főtitkár: Oprée Rezső (1910)
- Főtitkár: Steiner Hugó (1911–1912)
- Főtitkár: Csányi József dr. (1913)
VI. Pallavicini György őrgróf (1916)
- Főtitkár: Tibor Lajos (1914–1918)
VII. Füzesséry Zoltán dr. (1917–1919)
- Főtitkár: Tibor Lajos
VIII. Oprée Rezső (1919–1922)
- Főtitkár:Neuwelt Emil (1919–1920)
- Főtitkár: Tibor Lajos (1921–1922)
IX. Friedrich István (1922–1923)
- Főtitkár: Kenyeres Árpád (1923–1939)
X. Shvoy Kálmán dr. (1924)
- Főtitkár: Kenyeres Árpád
XI. Dr. Csányi József és Tibor Lajos (1925)
- Főtitkár: Kenyeres Árpád
XII. Dréhr Imre (1925–1930)
- Főtitkár: Kenyeres Árpád
- Fischer Mór (1927–1936)
XIII. Kray István báró (1930–1932)
- Főtitkár: Kenyeres Árpád
XIV. Usetty Béla dr. (1932–1939)
- Főtitkár: Kenyeres Árpád
XV. Gidófalvy Pál dr. (1939–1944)
- Főtitkár: Gálffy Endre (1940–1943)
- Főtitkár: Ipolyvölgyi Ferenc (1944)
A XV. MLSZ-elnökség összetétele |
---|
Elnökségi tagok: Elnök: Dr. Gidófalvy Pál, Társelnök: vitéz Ginzery Dénes, Alelnök: Dr. László András, Szűcs Elemér, Dr. Czopf Ferenc, Ügyész: Dr. Bessenyei László, Titkár: Bernáth Ferenc, Dr. Tamási István, Gervay József, Görgény Lajos, Pénztáros: Gyarmathy Miklós, Ellenőr: Dr. Ősz Sándor, Kapitány: Tóth István, Fábián József, Edző: Molnár Ignác.[5] |
XVI. Becskó József (1945–1947)
- Főtitkár: Kenyeres Árpád (1945–1947)
XVII. Ries István dr. (1947–1950)
- Főtitkár: Füredi József (1948–1949)
XVIII. Barcs Sándor (1950–1963)
- Főtitkár: Krajcsovics István (1950–1951)
- Főtitkár: Honti György (1957–1968)
XIX. Hegyi Gyula (1964–1970)
- Főtitkár: Honti György
- Főtitkár: Börzsei János (1968–1972)
XX. Terpitkó András dr. (1970–1973)
- Főtitkár: Börzsei János
- Főtitkár: Petri Sándor (1972–1973)
XXI. Kutas István (1974–1978)
- Főtitkár: Krizsán József (1973–1982)
A XXI. MLSZ-elnökség összetétele |
---|
Elnökségi tagok: dr. Andó Ferenc, Ádám József, dr. Árky Nándor, Barcs Sándor, Baróti Lajos, Berzi Sándor, Bozsik József, dr. Csanádi Ferenc, dr. Garai Vilmos, Góliás Róbert, Hoffer József, Iklódy Gábor, Illovszky Rudolf, Koltai István, Pusztai László, Sebes Gusztáv, Sós Károly, Szepesi György, dr. Szilágyi József, dr. Terpitkó András, Tibor Tamás, Tóth József, Varga Miklós, Zsolt István.[3][4] |
XXII. Szepesi György (1979–1986)
- Főtitkár: Krizsán József, Páncsics Miklós dr. (1982–1987)
- Elnökhelyettes: Zalka András – (a Testnevelési Főiskola rektora), Nyitrai Lajos (honvéd vezérőrnagy )
A XXII. MLSZ-elnökség összetétele |
---|
Elnökségi tagok: Barcs Sándor (az MTI nyugalmazott vezérigazgatója), Berzi Sándor (a SZOT sportosztályának nyugalmazott vezetője), Pérfalvi Imre (a Videoton gazdasági vezetője), Góliás Róbert (a BLSZ nyugalmazott főtitkára Grosics Gyula – a Volán SC elnöke), Körösi György (nyugalmazott belügyminiszter-helyettes), dr. Trepitkó András (a Pénzügyőrség nyugalmazott országos parancsnoka), Baksa László (a KISZ KB honvédelmi és sportosztályának vezetője), Szilágyi György (a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője), Tóth Sándor (a Legfelsőbb Ügyészség csoportvezetője), Szlávik András (az Athenaeum Nyomda vezérigazgatója), Demján Sándor (a Skála-Coop Vezérigazgatója), dr. Juhár Zoltán (a belkereskedelmi miniszter), Csáki Sándor (az OTSH elnöki tanácsadója. |
XXIII. Somogyi Jenő (1986–1988)
- Főtitkár: Páncsics Miklós
- Főtitkár: Török Péter (1987–1989)
A XXIII. MLSZ-elnökség összetétele |
---|
Elnökségi tagok: Baranyai Géza (a Vasas SC szakszervezeti titkára)-, Demján Sándor (a Magyar Hitelbank vezérigazgatója)-, Ferencz Gyula (az SBTC ügyvezető elnöke)-, Fülep Kornél (a Hajdú-Bihar megyei LSZ elnöke)-, Garaba Imre (a Bp. Honvéd játékosa)-, Győri László (NB. I-es játékvezető)-, Hargitai Károly (az FTC ügyvezető elnöke)-, Kutasi László (a Metripond SE játékosa)-, Losonczi Flórián (a Csepel SC szakosztályelnöke)-, Pesti György (a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei LSZ elnöke)-, Sárvári István (a Fejér megyei LSZ elnöke)-, Dr. Sütő Dezső (a PM Bevételi Főigazgatóság főigazgatója)-, Szániel János (a Rába Vasa ETO ügyvezető elnöke)-, Szilvási Miklós (a Somogy megyei LSZ elnöke)-, Szlávik András (az Athenaeum Nyomda vezérigazgatója)-, Szula István (a Békés megyei LSZ elnöke)-, Dr. Tisza László (az OTP vezérigazgatója)-, Dr. Tóth Sándor (a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője)-, Vadászi Tibor (vezérőrnagy)-, Dr. Varga Miklós (az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese)-, Verebes József (az MTK-VM vezetőedzője).[3][6] |
XXIV. Tisza László dr., Vadászi Tibor, Varga Miklós dr. (1988–1989) XXV. Laczkó Mihály dr. (1989–1994)
- Főtitkár: Berzi Sándor (1990–1996)
XXVI. Benkő László (1994–1996)
- Főtitkár: Berzi Sándor (1990–1996)
XXVII. Laczkó Mihály dr. (1996–1998)
- Főtitkár: Czékus Lajos (1996–1998)
XXIX. Kovács Attila (1998–1999)
- Főtitkár: Berzi Sándor (1998–2006)
XXX. Bozóky Imre dr. (1999–2006)
- Főtitkár: Berzi Sándor
A XXIII. MLSZ-elnökség összetétele |
---|
Elnökségi tagok: Horváth Cs. Attila, Klement Tibor, Balázs András, Fülöp Ferenc, Hamar László, Illés János, Kutasi Róbert, Makray Balázs, Mezey György, Nemes Ferenc, Ofella Zoltán, Puhl Sándor, Orell Zsolt, A felügyelőbizottság elnöke Sebes József lett. A tagok: Gőbl Gábor, Héger József, Mohács László, Pauker Kálmán, Tepszics Ignác |
XXXI. Kisteleki István (2006–2010)
A XXIII. MLSZ-elnökség összetétele |
---|
Elnökség megválasztásának bonyolultsága: Eredetileg több, mint harmincan megkapták a kellő számú ajánlást, de a közgyűlés előtt vagy alatt visszalépett a jelöltségtől többek között Kutasi Róbert, a REAC klubigazgatója, Puhl Sándor eddigi alelnök, Kovács Attila egykori MLSZ-elnök, Genzwein Ferenc, a korábbi elnökjelölt, Illés László, a Kaposvár elnöke, Hamar László Veszprém megyei és Orell Zsolt Bács-Kiskun megyei elnök, Sallói István, a DVTK ügyvezetője és Dr. Szieben László, a korábbi ligaelnök is. Első körben Dr. Helmeczy László szabolcsi elnök, dr. Kovács Péter, az Újpest tulajdonosa, az olimpiai ezüstérmes Dunai Antal, Jámbor János, a Vasas tulajdonosa, Molnár Csaba, a Felcsút elnöke, Nagy Ferenc, a ZTE tulajdonosa, Nemes Ferenc Fejér megyei elnök, Pál László Heves megyei elnök, Scherr Sándor, a Diósd tulajdonosa, és Szima Gábor, a Debrecen első embere került be a tizennégy tagú testületbe. Dr. Baksa László, a Góliát-McDonalds FC elnöke, dr. Rákóczy István Baranya megyei elnök, és Szöllősi György, az MLSZ korábbi sajtófőnöke is visszalépett a jelöltségtől. Második körben bekerült az elnökségbe az egyszer már visszalépő(!) Rákóczy István, illetve Fekete Miklós, utánuk pedig Ferencz Gábor is bizalmat kapott a közgyűléstől. Ekkor már csak egyetlen hely volt kiadó, amelyre viszont hárman is pályáztak. Ragadics Ferenc, Mezey György és Horváth Cs. Attila között zajlott a képzeletbeli versenyfutás, amely végül utóbbi sikerével zárult. Megválasztott elnök és elnökség:[7][szerkesztés]Elnökség: dr. Helmeczy László, dr. Kovács Péter, Dunai Antal, Jámbor János, Molnár Csaba, Nagy Ferenc, Nemes Ferenc, Pál László, Scheer Sándor, Szima Gábor, dr. Rákóczy István, Fekete Miklós, Ferencz Gábor, Horváth Cs. Attila |
XXXII. Csányi Sándor (2010–)
- Főtitkár: dr. Vági Márton
A XXXII. MLSZ-elnökség összetétele |
---|
Elnökségi tagok: Garancsi István, Nyilasi Tibor, Bánki Erik, Dankó Béla, Anthony Radev, Berzi Sándor , Balogh Gabriella, dr. Török Gábor[9] |
Galéria
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A szervezet hivatalos neve Magyar Labdarúgó Szövetség. Ez az alak azonban nem felel meg a Wikipédia helyesírási irányelveinek: a „labdarúgó” ugyanis itt főnév, személyre utal, akiknek a szövetségéről van szó, nem pedig a szövetség rúgja a labdát, ezért nem az AkH.11 112. alkalmazandó itt, hanem az AkH.11 128. c) és az AkH.11 138., lásd még: OH. 983. o.
- ↑ Megalakult a Magyar Labdarugók Szövetsége, huszadikszazad.hu
- ↑ a b c Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z)hornyak
nevű lábjegyzeteknek - ↑ a b 75 éves a Magyar Labdarúgó Szövetség (1901-1976) - Budapest, 1976. Testnevelési és Sportmúzeum
- ↑ Pluhár István: Magyarországi sportegyesületek története - 1953 (?) Budapest, Közérdekű Könyvkiadó Vállalat
- ↑ (1986) „újságcikk”. Labdarúgás 1986. XXXII. évfolyam 8. szám.
- ↑ a b Kisteleki István lett az MLSZ elnöke - NSO (magyar nyelven). NSO.hu, 2006. február 27. (Hozzáférés: 2020. október 27.)
- ↑ Megosztom, 2005 03 01 14:19: Bozóky Imre maradt az elnök (magyar nyelven). KISALFÖLD. [2020. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 27.)
- ↑ Küldöttközgyűlési határozatok
Források
[szerkesztés]- Hoppe László: Labdarúgó-bajnokságaink 1901–1969 (Egyetemi Nyomda, Budapest 1970)
- Labdarúgás – 1993. XXXIX. évfolyam 5. szám
- 75 éves a Magyar Labdarúgó Szövetség (1901–1976) (Testnevelési és Sportmúzeum, Budapest, 1976)
- A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnökei – Nemzeti Sport Online, 2005. február 28.
További információk
[szerkesztés]- Az MLSZ honlapja
- Nemzeti Sport Online
- 100 éves a Magyar Labdarúgó Szövetség, 1901–2000; főszerk. Thaly Zoltán, szerk. Berzi Sándor et al.; MLSZ–Szókincs, Budapest, 2000