Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Magyardombegyház

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyardombegyház
Magyardombegyház címere
Magyardombegyház címere		 Magyardombegyház zászlaja
Magyardombegyház zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásMezőkovácsházai
Jogállásközség
PolgármesterDohorné Szilasi Anikó (Fidesz)[1]
Irányítószám5838
Körzethívószám68
Népesség
Teljes népesség164 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 23′, k. h. 21° 04′46.383333°N 21.066667°EKoordináták: é. sz. 46° 23′, k. h. 21° 04′46.383333°N 21.066667°E
Magyardombegyház (Békés vármegye)
Magyardombegyház
Magyardombegyház
Pozíció Békés vármegye térképén
Magyardombegyház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyardombegyház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Magyardombegyház község Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában. 765 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű települése.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye délkeleti részén fekszik, szomszédai: északkelet felől Dombiratos, délkelet felől Kisdombegyház, délnyugat felől Battonya, északnyugat felől pedig Kunágota.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közigazgatási területén áthalad, északnyugat-délkeleti irányban a Csanádapáca és Dombegyház, illetve az országhatár között húzódó (onnan Kisvarjaspuszta-Arad felé folytatódó 4439-es út, a környező települések nagy része irányából ezen érhető el; központján viszont csak a Battonyára vezető 4442-es út halad végig.

Története

[szerkesztés]

A Maros folyó sok-sok évezredek alatt lerakodott hordalékából alakult ki ez a sík vidék. Igen jó termőadottságai miatt már nagyon rég óta kisebb–nagyobb megszakításokkal lakott terület volt; leleteket találtak a bronzkorból és a későbbi időszakokból is. A legrégebbi emberkéz alkotta emlék a Cikó-halom, amely a településtől 2,5 km-re nyugati irányban található. 1814-ben a Nyéky földbirtokos család Makóról telepített református hitvallású zselléreket dohánykertészeknek a területre. Először Nyéky-Dombegyházának, majd 1863-tól Reformátusdombegyháznak nevezték. Mostani nevét, a Magyardombegyházat az alapító magyar telepesekről kapta. Népessége 1855-ben 751, 1910-ben 493 fő volt.[4]

A zsidóság története Magyardombegyházon

[szerkesztés]
 Az alábbi szakasz a szócikk egészéhez viszonyítva aránytalanul hosszú.

Az újjáalapított településre az 1800-as évek második felében zsidók érkeztek. Az első magyardombegyházi zsidóra vonatkozó említés 1857-ből való. A millennium idején telepedett le a községben Schwartz Pál, valamint Lőwy Ferenc és családja. Lőwy Ferenc földet vett, kocsmát és szatócsboltot nyitott a faluban. Az 1920-as évektől kezdve már csak Lőwyék éltek Magyardombegyházon, vegyeskereskedésük és házaik a templom mellett álltak. Lőwy Ferenc első felesége fiatalon meghalt, ezt követően újranősült. Lőwy Ferenc 1925-ben hunyt el, a kunágotai zsidó temetőbe temették. Özvegye, akit Fáni néninek szólított mindenki a faluban, tovább vezette a boltot. Lőwy Ferenc első házasságából négy gyermek született: János, Margit, József és Boriska. Boriska fiatalon elhunyt. A második házasságból született még egy fiú, Béla. A gyerekek közül a három fiú, József, János és Béla élt a faluban. József és János megnősült. 1944-ben a Lőwy családot és a többi magyardombegyházit Dombegyházra, az iskola épületébe gyűjtötték össze. Itt szalmán aludtak az egyik iskolateremben, és egy csendőr őrizte őket. Rövidesen Magyarbánhegyesre szállították a családokat, ahonnan a csabai, majd a debreceni gyűjtőtáborba kerültek. Innen a magyardombegyháziakat részben Strasshofba, részben Auschwitzba deportálták. Lőwy János munkaszolgálatban halt meg. Lőwy Józsefné kisfiával, Lászlóval és édesanyjával Auschwitzban halt meg. Lőwy Jánosné és kisfia 1945 tavaszán tért haza az ausztriai, bécsi deportálásból, anyósa, özv. Lőwy Ferencné csak nyáron érkezett vissza, őt Bergen-Belsenbe vitték. Lőwy József feleségül vette sógornőjét, megszületett lányuk, Margit. Ők az 1960-as években Izraelbe vándoroltak ki. Béla Kecskeméten dolgozott, édesanyja oda követte. Lőwy Margit Izraelben él, 2004-ben ellátogatott Magyardombegyházra.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Gyüre András (független)[5]
  • 1994–1998: Rácz Mihályné (független)[6]
  • 1998–2002: Rácz Mihályné (független)[7]
  • 2002–2006: Rácz Mihályné (független)[8]
  • 2006–2010: Dús Ildikó (független)[9]
  • 2010–2014: Dús Ildikó (független)[10]
  • 2014–2019: Dús Ildikó (független)[11]
  • 2019–2024: Dinyés Ildikó (független)[12]
  • 2024– : Dohorné Szilasi Anikó (Fidesz)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
193
220
237
168
161
160
164
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 4,8% románnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,3%, református 34,9%, evangélikus 3,7%, felekezeten kívüli 21,2% (11,6% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 81,4%-a vallotta magát magyarnak, 5% románnak, 1,9% cigánynak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,5% volt református, 20,5% római katolikus, 3,7% református, 0,6% ortodox, 1,2% egyéb keresztény, 22,4% felekezeten kívüli (29,8% nem válaszolt).[15]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Magyardombegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ [1]
  4. ↑ Tóth Ferenc: A csanádi régió in Makó néprajza. Szerk. Tóth Ferenc dr.. Makó: Önkormányzat. 2008. ISBN 978 963 03 3388 7  
  5. ↑ Magyardombegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Magyardombegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  7. ↑ Magyardombegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  8. ↑ Magyardombegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  9. ↑ Magyardombegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  10. ↑ Magyardombegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  11. ↑ Magyardombegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 24.)
  12. ↑ Magyardombegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Magyardombegyház Helységnévtár
  15. ↑ Magyardombegyház Helységnévtár

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református templom

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyardombegyház&oldid=27403995”