Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Meredély

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Meredély (Príkra)
Szent Mihály görögkatolikus fatemplom
Szent Mihály görögkatolikus fatemplom
Meredély zászlaja
Meredély zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1618
PolgármesterJán Brenišin
Irányítószám090 05
Körzethívószám00421 (0) 54
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség12 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség1 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság434 m
Terület9,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 21′ 42″, k. h. 21° 44′ 22″49.361667°N 21.739444°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 42″, k. h. 21° 44′ 22″49.361667°N 21.739444°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Meredély témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Meredély (1899-ig Prikra, szlovákul: Príkra) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsővízköztől 19 km-re északkeletre, a Ladomér-patak alatt, a lengyel határ mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]
A község látképe

A falut 1573 és 1598 között a vlach jog alapján alapították ruszin pásztornépek betelepítésével. Makovica várának uradalmához tartozott. Első említése 1618-ban „Prikra” néven történik. 1787-ben 11 házában 78 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PRIKRA. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik a’ Makoviczai Uradalomban, határjában legelőn, és fán kivűl nints más java, földgye sovány, harmadik osztálybéli.[2]

1828-ban 19 háza volt 143 lakossal. A 19. században a Dobriánszky család birtoka. Lakói főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Prikra, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradal. Duplin fil. 4 romai, 140 gör. kath., 7 zsidó lak. Ut. p. Komarnyik.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

1922-ben az erdei munkások sztrájkjának egyik színhelye volt. 1944-ben a harcok során súlyos károkat szenvedett.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 107, túlnyomórészt ruszin lakosa volt (104 fő: 97,2%).

2001-ben mindössze 7 szlovák lakosa volt.

2011-ben mindössze 8 szlovák lakta.

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]