Musztáng
| Musztáng | |
 | |
| Vágtázó musztángok | |
| Származási hely |  USA |
| Vérmérséklet | Melegvérű |
| Szín | Minden színben előfordul |
| Testfelépítés | Erős |
| Jellemzők | Heves temperamentumú, erős alkatú ló. Nagyon kitartó, biztos léptű, kiváló vágtázó. Lábai hihetetlenül ellenállóak. Nehéz természetű, gyakran rosszindulatú |
| Marmagasság | 140-150 cm körüli |
| Eredete | XVI-XVII század |
| Élettere | Mérsékelt égöv |
| Hasznosítása | Régen táplálékként katonai célokra használták, ma már védett fajta |
| American Indian Horse Weboldal | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Musztáng témájú médiaállományokat. | |
A musztáng egy kistestű, erős testfelépítésű lófajta, amelyet az Észak-Amerikába behozott spanyol lovak elvadult utódjának tekinthetünk. Az óriási területeken önállóan szaporodó egyedekről nem lehet konkrét fajtaleírást adni. Vannak állományok, amelyekre erősebben hatottak az angol telivér, a quarter lovak, de kevés vérvonal alakult ki a változékonyság következtében.
Nevének eredete
[szerkesztés]A középkori Spanyolországban a legnagyobb nyájak birtokosai Mesta (Honrado Concejo de la Mesta de Pastores) név alatt egyesületbe tömörültek. Az 1273-ban létrejött intézmény, a több milliós vándorló merinó juhállomány (Merinos transhumantes) legelőváltós (télen a déli, nyáron az északi tartományokban legeltek) tartására a spanyol királyoktól a legeltetés helyére és utak kijelölésére 1858-ig privilégiumot élvezett. Így a Mesta tagjainak juhai a vándorélet következményeként hatalmas területeket bejártak.
A Mesta szervezet spanyol elnevezése a latin "animalia mixta" (kevert állatok) kifejezésből ered.
A musztáng név a spanyol mesteño szóból ered, melynek jelentése vad, elkóborolt, gazdátlan, csavargó. A la mesta kifejezés magyarul annyit tesz, mint mindenkihez és senkihez sem tartozik. Más források szerint az angol mustang szó a mexikói-spanyol mestengo szóból ered, mely a spanyol mesteño szóból származtatható, melynek jelentése a Mesta kiterjedt intézményében tartott és elkóborolt jószág.
A „Musztáng” név, a lófajta szívóssága, kecsessége és függetlensége miatt a nagy teljesítményű gépek és sportkabalák körében világszerte népszerű lett.
Története
[szerkesztés]
Az Amerikában őshonos lovak kihalása után több tízezer évig nem volt ló a földrészen. Először a spanyol Cortez 1519-es mexikói partraszállásakor találkozhattak az őslakosok lovakkal. 1541-ben a spanyol Coronado-expedíció is lovakkal érkezett és sokáig úgy gondolták, hogy a musztángok az ő elcsatangolt lovainak leszármazottai. Valószínűleg a legelső musztángok az 1500-as években Mexikóba hozott spanyol lovaktól származtak, amelyeket a telepesek tartottak. Csere és lólopások útján kerültek indián kézre. Ezen lovak közül némelyek elszabadultak és elvadultak és így gyorsan elterjedtté váltak Északnyugat-Amerikában.
Az 1800-as évek közepétől a fehér telepesek elkóborolt vagy nagy számban kinn tartott lovai frissítették a génállományt. Sok farmer télen kiterelte az állatokat, majd azután ismét befogta őket vagy más musztángokat, amikor a tavasz beköszöntével ismét szükség volt rájuk. Néhány farmer úgy növelte a helyi ménest, hogy lelőtte a domináns csődört és importált csődörrel helyettesítette azt. Ezek a változtatások különösen a száraz területeken voltak hasznosak, ahol a ménesek a száraz évszakban elkülönültek és beltenyészet alakulhatott ki.
1900-ra már körülbelül egy millió vad musztáng élt Észak-Amerikában. A musztángok jó erőforrásnak bizonyultak, mivel befoghatták és használhatták vagy eladhatták őket (különösen katonai célokra), illetve táplálkozási célokból vágták le a lovakat, később inkább állateledelnek. Kártevőknek tekintették őket, mivel elették a marhák elől a takarmányt. 1900-tól a musztáng populáció drasztikusan lecsökkent. Napjainkban, a vadon élő musztáng populáció nagysága 40.000 és 100.000 közé tehető, melynek körülbelül fele Nevadában él. Pár száz vad musztáng él még Albertában és Brit Columbiában.
Megmentőik
[szerkesztés]A musztángokat nem minden ember tekintette kártevőnek. Frank Hopkins lova Hidalgo is egy musztáng volt, aki 1890-ben megnyerte az Arab-sivatagon át vezető távlovaglóversenyt. Frank T. Hopkins, aki eredetileg cowboy volt a 19. század egyik legnagyobb lóversenyzőjének számított, róla és híres lováról, 2004-ben filmet is készítettek Viggo Mortensen főszereplésével.[1]
Monty Roberts napjaink egyik talán legismertebb lószakértője, aki, miután látta, hogy apja és a többi cowboy hogyan töri be a vadlovakat, kitalált egy új módszert, az úgynevezett csatlakozást, amellyel megkíméli az állatot az ütésektől, kínzástól és megfélemlítéstől. Ez a módszer a ménesek hierarchiáján alapszik, melyben az ember átveszi a matriarcha szerepét, így a ló közüle valóként tekint rá. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a ló semmire sem kényszeríthető. Ez által a módszer által pedig megfejthetőbbé válik a ló szándéka, saját akaratából dönt úgy, hogy segíti-e az embert vagy sem. Több könyvet írt, melyekben a vadlovak megszelídítésével, a házilovak elindításával foglalkozik, és más, megfélemlített vagy rossz nevelésben részesült lovaknak segít újra bízni az emberben. Az ő személye ihlette a Suttogó című filmet, valamint egy dokumentum film is készült egy musztáng, Shy Boy csatlakozásáról.
Napjainkban
[szerkesztés]
Ma, az Amerikai Egyesült Államok tulajdonában levő állami földeken élő musztángok védelem alatt állnak. Lelőni és megmérgezni őket törvénybe ütköző cselekedetnek számít, és súlyos büntetést von maga után. Azonban, a távoli területeken a farmerek még mindig rendületlenül folytatják ezeket a tevékenységeket.
Jellemzői
[szerkesztés]Az egyes egyedek külleme között nagy eltérések lehetnek a különböző genetikai hatások miatt. Általában a teste erős, zömök, ellenálló, dús sörénye és farokszőrzete van.
Hasznosítása
[szerkesztés]Fő hasznosítása hátaslóként történik. A Területgazdálkodási Hivatal ellenőrzi a musztángpopulációt egy befogó program segítségével, felügyelik a húsmarhákkal folytatott versengést az élelemért. A legtöbb befogott lovat adoptálásra ajánlják fel. Azonban 2005 januárjában a Kongresszus módosította ezt a programot, miszerint a "10 éven felüli" vagy "a legalább háromszor sikertelenül adoptált" befogott lovak eladhatók mészárszékre. Az innen származó lóhúst Európába és Japánba szállítják, ahol magas áron adható el és csemegének számít.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 'Hidalgo című film 2004. [2009. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 25.)
Források
[szerkesztés]- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Mihók Sándor-Pataki Balázs: Lófajták, Mezőgazda Kiadó, 2003. ISBN 9789632862774
- Ewers, John C.: The Horse in the Blackfoot Culture
Irodalom
[szerkesztés]- Monty Roberts: Shy Boy
- Lovak: Búvár zsebkönyvek sorozat
- Lovak: Határozó kézikönyvek
További információk
[szerkesztés]
