Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Nóti Károly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nóti Károly
Született1892. február 1.[1]
Tasnád
Elhunyt1954. május 28. (62 évesen)[1]
Budapest VI. kerülete[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaRosenberger Irén
(h. 1919–1920)
Schiller Margit
(h. 1925–1954)
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (1C-6-21)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nóti Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nóti Károly (Tasnád, 1891. február 1.[3] – Budapest, Terézváros, 1954. május 29.)[4] magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, kabarészerző.

Életpályája

[szerkesztés]

Nóti Géza és Lőwinger Róza fia. Gimnáziumi tanulmányait Zilahon végezte el. Kolozsvárott jogot végzett.

Vasúti tisztviselő, a kolozsvári Keleti Újság munkatársa volt 1918-tól. 1919-ben az Apollóban debütált, mint kabarészerző. 1923-tól Budapesten élt és dolgozott. 1923–1930 között a Terézkörúti Színpad írója volt. 1925–26-ban szerkesztette a Pesti est. Mozgókép otthon, revüt (Pesti Est Moziműsor Vállalat). Az 1920-as évek második felében a pesti kabaré meghatározó egyénisége lett. 1930–1933 között Berlinben élt. 1940–1941 között a Pódium Irodalmi Kabarénál dolgozott. 1947–1949 között a Pódium Kabaré dramaturgja volt.

Eredeti komikus ötletek, eleven párbeszédek, jó színpadtechnika jellemezte.műveit.

Magánélete

[szerkesztés]

Kétszer kötött házasságot. Első felesége 1919–1920-ban Rosenberger Irén volt, akivel Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.[5] 1925. június 23-án ismét megnősült. Budapesten feleségül vette Schiller Jenő (Jónás) és Steiner Katalin lányát, Margitot.[6]

Művei

[szerkesztés]

Forgatókönyvíróként

[szerkesztés]
  • Félrelépések (1930)
  • A legszebb férfi az államban (1931)
  • A helyőrség réme (1931)
  • Sztárjkol a gólya (1931)
  • Hyppolit, a lakáj (1931)
  • Az özvegy menyasszony (1931)
  • Falusi lakodalom (Az ellopott szerda) (1933)
  • Minden a nőért! (1933)
  • Frakkban és klakkban (1935)
  • Köszönöm, hogy elgázolt (1935)
  • Az új rokon (1935)
  • Kismama (1935)
  • Három sárkány (1936)
  • Dunaparti randevú (1936)
  • Viki (1937)
  • Szerelemből nősültem (1937)
  • Hetenként egyszer láthatom (1937)
  • Fizessen, nagysád! (1937)
  • Az én lányom nem olyan (1937)
  • A harapós férj (1937)
  • Hol alszunk vasárnap? (1937)
  • Maga lesz a férjem (1937)
  • Magdát kicsapják (1938)
  • Beszállásolás (1938)
  • Erzsébet királyné (1940)
  • Csákó és kalap (1940)
  • Sok hűhó Emmyért (1940)
  • Behajtani tilos! (1941)
  • András (1941)
  • A beszélő köntös (1941)
  • Leányvásár (1941)
  • Ez történt Budapesten [7] (1943)
  • Ördöglovas (1943)
  • Fehér vonat (1943)
  • Afrikai vőlegény (1944)
  • Hazugság nélkül (1945)
  • Budapesti tragédia (1945)
  • Civil a pályán (1951)
  • A szívek csárdása (1951)
  • A képzett beteg (1952)
  • Péntek 13 (1953)
  • Fel a fejjel (1954)
  • Nyitott ablak (1988)
  • Hyppolit (1999-remake)

Íróként

[szerkesztés]
  • A tisztességes asszony (1919)
  • Angyalok (1920)
  • Párbaj előtt (1920)
  • Az oroszlánszelídítő (1923)
  • Egy ablak kiadó (1923)
  • Piros bugyelláris (1924)
  • A vadállat (1926)
  • A delejes ember (1926)
  • Közgazdaság (1926)
  • Lélekmentők (1926)
  • Kötő u. 6. - Kolozsvári kép (1926)
  • Bújócska (1926)
  • Piros bugyelláris (1926)
  • A vekker-óra (1926)
  • Bertalan mint vendég (1926)
  • Szakértelem (1927)
  • Sárga-zöld-piros (1927)
  • Inspekció (1927)
  • Kontra, gyerünk! (1927)
  • Házasságlevél (1927)
  • A nyúl (1927)
  • A motor (1927)
  • A hirtelen ember (1927)
  • A horgászás (1927)
  • Szecskavágó (1927)
  • A pulyka (1927)
  • Katicabogár (1927, 1931)
  • A portré (1927)
  • A cég arája (1928)
  • Majd a Jegenye (1928)
  • A gyáva fráter (1928)
  • A fekete kéz (1928)
  • A diéta (1928)
  • Évforduló (1928)
  • A bonviván (1928)
  • A nagybácsi (1928)
  • A jégtáblán (1928)
  • A pampák bikája (1928)
  • Az apja lánya (1929)
  • A lélekidomár (1929)
  • Éjjel a háztetőn (1929)
  • Körmenet (1929)
  • Az Emke sarkán (1929)
  • Hej, színművész, színművész... (1929)
  • Nyitott ablak (1929)
  • A freskó (1929)
  • Weekend (1929)
  • Az antennabetyár (1930)
  • A holdkóros (1930)
  • A jó ember nem rossz (1931)
  • Az aszfaltbetyár (1932)
  • Halló, itt a rádió (1933)
  • Hamis bukás (1933)
  • Siralomházban (1933)
  • Az óvatos ember (1934)
  • Dr. Boglya János (1935)
  • A néma férj (1936)
  • A gomba (1936)
  • Ó, szeress! (1936)
  • A holdkóros férj (1936)
  • Féltékenység (1936)
  • Új metódus (1936)
  • Rabindranáth Tagore (1936)
  • A bűvész (1936)
  • Szabinné elrablása (1937)
  • Imádom Dengelegi Boldizsárt (1937)
  • Cleopatra (1938)
  • Ruffmáriás (1938)
  • A bűnös (1939)
  • A jó partie (1939)
  • A helyzet a következő!... (1939)
  • Semlegesség (1939)
  • Gyűjtőfogház balladája (1940)
  • Szövetségesek (1940)
  • Monostori öreg templom (1940)
  • Anyja lányai (1940)
  • A csillár (1940)
  • Franklin Benjámin (1941)
  • Bridzseztetem a feleségem (1941)
  • Az első férfi (1940)
  • Piquet (1942)
  • Szarvasbika (1945)
  • Béke a Balatonnál (1945)
  • In flagranti (1945)
  • Olcsó panzió (1946)
  • Évforduló (1946)
  • Relativitás (1946)
  • Ödön (1946)
  • Hacsek és Sajó (1947)
  • Szerelem (1947)
  • Igazság (1948)
  • Óvatosság (1948)
  • Nevelési szisztéma (1948)
  • Farsang (1948)
  • A tigris (1948)
  • Vidám történet (1948)
  • Mit adnak az Operában? (1948)
  • Grafológia (1948)
  • Kontra gyerünk (1948)
  • Diplomata (1949)
  • Az ÜB és a férje (1949)
  • Csillagtúra (1949)
  • Egy kis szobrászat (1949)
  • Szürke gébics (1949)

Színházban

[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1946)-: 64.[8]

  • Hyppolit a lakáj (író, forgatókönyvíró)
  • Kabaré kávéház (író)
  • Szeressük egymást (író)
  • Vonósnégyes (író)

Fővárosi Operettszínház

[szerkesztés]

Önálló kötetei

[szerkesztés]
  • Nóti Károly tréfái; Tolnai, Bp., 1930 (Tolnai regénytára sorozat)
  • So ein Mädel vergisst man nicht – Yo-Yo kiasasszony. Zenés vígjáték (magyar szöveg Siklósy Iván); Elbert és Tsa., Bp., 1933 (Filmkönyvek sorozat)
  • Lepsénynél még megvolt (bohózatok); vál. és sajtó alá rend. Stella Adorján, bev. Fejér István; Táncsics, Bp., 1958
  • Lepsénynél még megvolt. Bohózatok; vál. és sajtó alá rend. Stella Adorján; Ant-Ko, Bp., 2002

Hang és kép

[szerkesztés]
Nóti Károly sírja

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
  2. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  3. ↑ Tasnádi izr. egyh. születési anyakönyv 1891/9. fsz., 42. oldal
  4. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 497/1954. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 19.)
  5. ↑ Nóti Károly és Rosenberger Irén házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1073/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
  6. ↑ Nóti Károly és Schiller Margit házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 654/1925. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
  7. ↑ A stáblistán a Dobos György nevet tüntették fel, mivel Nóti Károly ekkor a kirekesztő törvények miatt éppen tilalmi listán volt. Lásd: Juhász István: Két arc a vetítőgép fénysugarában: A festő mozgóképei. Forrás, XLIX. évf. 7–8. sz. (2017. augusztus) 111., 118. o. arch ISSN 0133–05 Hozzáférés: 2023. december 20.
  8. ↑ 2011. február 3.-i lekérdezés

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nóti_Károly&oldid=27497365”