Nantes
| Nantes (Naoned) | |||
 | |||
| A Château Ducal erődítmény | |||
| |||
| Mottó: Favet Neptunus eunti | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Franciaország | ||
| Régió | Loire mente | ||
| Megye | Loire-Atlantique | ||
| Polgármester | Johanna Rolland (2014–2020) | ||
| INSEE-kód | 44109 | ||
| Irányítószám | 44000 44100 44200 44300 | ||
| Körzethívószám | 02 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 323 204 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 4415 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság |
| ||
| Terület | 65,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 13′ 02″, ny. h. 1° 33′ 14″47.217222°N 1.553889°WKoordináták: é. sz. 47° 13′ 02″, ny. h. 1° 33′ 14″47.217222°N 1.553889°W | |||
| Nantes (Naoned) weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nantes (Naoned) témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nantes (IPA: ⓘ) (bretonul: Naoned, gallul: Naunnt) nagyváros Franciaország nyugati részén, 50 km-re az Atlanti-óceántól. Loire mente régiónak és Loire-Atlantique nevű megyéjének is székhelye (prefektúra). Korábban Bretagne tartomány székhelye volt.
Földrajzilag sokan a Loire völgyéhez sorolják a folyó tölcsértorkolatánál elhelyezkedő kikötővárost, amely oktatási és ipari központ. 2004-ben a Time magazin Európa legélhetőbb városának választotta. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.
Éghajlata
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 9,0 | 9,9 | 13,0 | 15,5 | 19,2 | 22,7 | 24,8 | 25,0 | 22,1 | 17,5 | 12,4 | 9,3 | 16,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 3,1 | 2,9 | 4,8 | 6,4 | 9,9 | 12,6 | 14,4 | 14,2 | 11,9 | 9,4 | 5,7 | 3,4 | 8,3 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 86 | 69 | 61 | 61 | 66 | 43 | 46 | 44 | 63 | 93 | 90 | 97 | 820 |
| Forrás: Meteo France [2][3][4] | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 18,2 | 21,4 | 23,8 | 28,3 | 32,7 | 36,8 | 40,3 | 39,2 | 34,3 | 30,2 | 21,1 | 18,4 | 40,3 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −13,0 | −15,6 | −9,6 | −2,8 | −1,5 | 3,8 | 5,8 | 5,6 | 2,8 | −3,3 | −6,8 | −10,8 | −15,6 |
| Forrás: Meteo France [2][3], Infoclimat.fr (humidity, snowy days 1961–1990) [5] | |||||||||||||
Története
[szerkesztés]A környék már a kőkorszakban is lakott volt, de az első állandó települést a gallok hozták létre, őket követték a rómaiak, majd a bretonok, akiket egy időre kiszorítottak a normannok, és csak a 10. században tudták visszaszerezni. 939-ben telepedett itt meg az első breton herceg, de igazi fénykorát akkor nyerte el, amikor II. Ferenc bretagne-i herceg, Bretagne-i Anna apja itt építtette fel a hercegi kastélyt. Ezt követően Nantes hosszú éveken át Bretagne hercegeinek székvárosa volt, történelmi központja ma is a hercegi vár. Akkor a Loire még a vár alatt folyt, két főága kisebb-nagyobb szigeteket ölelt körül. Mára csupán egy sziget maradt meg, az Île Beaulieu. Mikor azután Bretagne-i Anna francia királyné lett, Nantes-ba gyakran látogattak el a francia trón birtokosai. A legnevezetesebb IV. Henrik király látogatása volt, aki itt tette közzé 1598-ban a vallásháborúkat lezáró és a szabad vallásgyakorlás jogát biztosító híres nantes-i ediktumot.
A város rövidesen Franciaország legnagyobb kikötője lett az Atlanti-óceán partján, hatalmas forgalmat bonyolított le a tengerentúli területekkel. A város kereskedői nagy vagyonokat gyűjtöttek, nem mindig erkölcsös úton: sokan közülük fekete rabszolgákat adtak el az akkor még ritka és drága nádcukorért. A forradalom előtt Nantes már az ország egyik legmódosabb városa volt, emiatt vezetői a királypártiakhoz álltak. A Konvent megbízottja, a hírhedt Jean-Baptiste Carrier a börtönbe zsúfolt rabokat, a forradalom ellenfeleit bárkákra rakta, amelyeket azután elsüllyesztettek.
Nantes ugyan a rabszolga-kereskedelem betiltása után is jelentős kikötő maradt, de gazdasági súlyát csak a 19. század közepétől megindult gyors iparosodással nyerte vissza. A második világháború harcai súlyos károkat okoztak a városban. A háborút követően, a sérült városrészeket korhűen helyreállították.
Demográfia
[szerkesztés]
|
|
|
|
Látnivalók
[szerkesztés]
- Château Ducal – II. Ferenc bretagne-i herceg által építtetett vár. A helyén már a 13. században is erődítmény állt, maradványait feltárták, és a belső udvaron állították ki. A nagyjából ötszög alakú, dombra épült várba mindössze egy feljáró vezet, a nyugati oldalon. A széles várárok felett valaha felvonóhíd volt. A várfal minden sarkában kerek tornyok állnak, kivéve az északnyugatit, amely a 19. században felrobbant. A kapubejáratot két torony őrzi, a déli a Tour de le Boulangerie a hercegi palota része, később börtön volt, éppúgy, mint a délebbre fekvő Tour des Jacobins (Jakobinusok tornya). A hatalmas belső udvaron áll a Grand Gouvernement, a hercegi palota, amely később Nantes kormányzójának székhelye volt. Ugyancsak itt található egy régi kút, tetején a kovácsoltvas díszítés Bretagne hercegi koronáját mintázza.
- Cathédrale Saint-Pierre-et-Saint-Paul – a katedrálist ugyancsak II. Ferenc herceg rendeletére kezdték el építeni 1434-ben. 1971-ben egy tűzvész károsította, de újjáépítették. Bretagne legnagyobb temploma nem a félszigeten szokásos barna terméskőből, hanem fehér tufából épült. A két nagy, 63 méteres bejárati torony dísztelen, annál szebben és gazdagabban díszítették viszont a bejárati kapukat szobrokkal, faragásokkal. Az öthajós katedrális belmagassága 37,5 méter, magasabb mint a Notre-Dame-é Párizsban. Itt látható II. Ferenc és felesége síremléke, amely Bretagne-i Anna rendelésére készült 1502 és 1507 között, ezek eredetileg egy másik templomban voltak elhelyezve, de a forradalom idején a város főépítésze darabokra szedte és elrejtette, 1817-ben állították fel újra, ekkor már a katedrálisban. A fekete márványból készült síremléket az erények, a bűnök, az erő és a jámborság jelképes szobrai veszik körül.
- Musée des Beaux-Arts – képzőművészeti múzeum, ahol többek között Rubens művei és Monet vízililiom-sorozatának egyike is látható.
- Chapelle de I’Immaculée – a Szeplőtelen fogantatás gótikus kápolnája, II. Ferenc rendeletére épült.
- Jardin des Plantes – a város főpályaudvara előtti, csaknem két évszázados park, ahol a város szülöttének, Jules Verne szobra áll.
- Plateau Sainte-Croix – a 17. századi templomtorony a város harangtornya, tetején angyalok fújják a harsonát.
- Maillé-Brézé – egy hadihajó, 1957-től három évtizeden keresztül szolgált a francia flottában, ma múzeum.
- Musée Jules-Verne – Jules Verne emlékmúzeuma.
- XVI. Lajos emlékoszlopa.
- Planetárium
- Beaujoire – Louis Fonteneau Stadion – az FC Nantes Atlantique labdarúgócsapat otthona
- Île de Versailles – Japán kert az Erdre szigetén
Oktatás
[szerkesztés]- Audencia Business School
- École pour l'informatique et les nouvelles technologies
- ISEG Marketing & Communication School
- ISEFAC Bachelor
Testvérvárosok
[szerkesztés]
Nantes testvérvárosai:
Cardiff – 1964 óta
Saarbrücken – 1965 óta
Tbiliszi – 1979 óta
Seattle – 1980 óta- Jacksonville – 1985 óta
Kolozsvár – 1990 óta[6]
Rufisque – 1992 óta
Agadir – 1993 óta
Niigata – 1999 óta
Cochabamba – 1999 óta
Dschang – 2002 óta
Recife – 2003 óta
Durban – 2004 óta
Qingdao – 2005 óta
Suncheon – 2007 óta
.svg){kind=small}
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Populations légales 2021
- ↑ a b Données climatiques de la station de Nantes (french nyelven). Meteo France. [2014. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ a b Climat Pays de la Loire (french nyelven). Meteo France. [2019. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Infoclimat.fr (humidity, snowy days 1961–1990) Normes et records 1961–1990: Nantes-Atlantique (44) – altitude 26 méter (85 láb) (french nyelven). Infoclimat. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Normes et records 1961–1990: Nantes-Atlantique (44) – altitude 26 méter (85 láb) (french nyelven). Infoclimat. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Orașe înfrățite cu municipiul Cluj-Napoca. primariaclujnapoca.ro (Hozzáférés: 2020. május 1.)
