Nemzeti alaptanterv
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
A Nemzeti alaptanterv (NAT) a magyarországi oktatás egyik alapvető, tartalmi-szabályozó dokumentuma. A NAT-ot a Magyar Közlönyben hirdetik ki, a jelenleg hatályos szöveget az 5/2020. (I. 31.) Kormányrendelet tartalmazza[1].
Fő funkciója
[szerkesztés]A Nemzeti alaptanterv fő funkciója a közoktatás tartalmának elvi, szemléleti megalapozása. Az iskolák önállóságát szem előtt tartva meghatározza a közoktatás általános céljait, a közvetítendő műveltség fő területeit, a közoktatás tartalmi szakaszolását és az egyes tartalmi szakaszokban megvalósítandó fejlesztési feladatokat. A NAT tehát meghatároz kulcskompetenciákat, kiemelt fejlesztési feladatokat és műveltségi területeket.
Története
[szerkesztés]A jelenleg hatályos 2020-as NAT előtt további 4 Nemzeti Alaptanterv látta el a szabályozási feladatokat (1995,[2] 2003,[3] 2007[4], 2012[5]). 2018. augusztus 31-én az Emberi Erőforrások Minisztériuma nyilvánosságra hozta az új NAT tervezetét, melyet 2018. szeptember 30-ig lehetett véleményezni.[6] A felmerült kritikák miatt – egyes tanárok túl liberálisnak tartották a Nemzeti Alaptantervet és hiányolták belőle a nemzeti jelleget – ismét visszaküldték átdolgozásra.[7] A NAT 2020 körüli átdolgozása ugyanakkor azért váltott ki jelentős tiltakozásokat, mert az a kritikák szerint tovább növelve lexikális tudás felhalmozását feleslegesen sok pluszterhet ró a pedagógusokra és a diákokra.[8][9][10] A kormányzat megvédte a NAT-ot, szerintük a megújított NAT „hazafias, gyermekközpontú és 21. századi, amely többéves fejlesztési folyamat, sokrétű szakmai és társadalmi egyeztetés eredményeként került bevezetésre 2020/2021. tanévtől felmenő rendszerben”.[11]
A NAT műveltségterületei
[szerkesztés]A Nemzeti alaptanterv nem tantárgyakban, hanem műveltségterületekben gondolkodik. A legutóbbi NAT által használt tíz műveltségterület a következőek:
- Magyar nyelv és irodalom
- Idegen nyelvek
- Matematika
- Ember és társadalom
- Ember és természet
- Földünk – környezetünk
- Művészetek
- Informatika
- Életvitel és gyakorlat
- Testnevelés és sport
A NAT kulcskompetenciái
[szerkesztés]A Nemzeti alaptantervben megjelenő 9 kulcskompetenciát 2000-ben az Európai Unió lisszaboni csúcskonferenciáján dolgozták ki:
- anyanyelvi kommunikáció
- idegennyelvi kommunikáció
- matematikai kompetencia
- természettudományos kompetencia
- digitális kompetencia
- szociális és állampolgári kompetencia
- kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
- esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
- a hatékony, önálló tanulás
Nat vagy NAT
[szerkesztés]A Nemzeti alaptantervre leggyakrabban „NAT”-ként hivatkoznak, azonban olykor „Nat” formában is látható. Az Akadémiai helyesírás 12. kiadása a csupa nagybetűs NAT formát közli, ami betűszó/mozaikszó voltával magyarázható.
Kritikája
[szerkesztés]A NAT kritikája oktatási szakemberek részéről leginkább abban nyilvánult meg, hogy az idejétmúlt módon a lexikális tudás felhalmozására helyezi a hangsúlyt, miközben az egyre gyorsabb tempóban változó világban egyre újabb készségek elsajátítására lenne szükség. A NAT 2020 körüli „újratervezése” is tiltakozásokat váltott ki, mert a kritikák szerint az eredeti problémákat és hiányosságokat nem orvosolja, ellenben további pluszterheket ró a pedagógusokra és a diákokra.[8][9][10][12][13] A túlterheltség később sem csökkent,[14] ezért az a szándék is megfogalmazódott pedagógusok részéről, hogy saját maguk alkotnának NAT-ot.[15]
Források
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról. (Hozzáférés: 2023. október 28.)
- ↑ 31/1994. (III. 12.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv Tantervi alapelveinek kiadásáról
- ↑ 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
- ↑ 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról
- ↑ 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. (Hozzáférés: 2023. október 28.)
- ↑ Új tantárgyat, 0. osztályt és kevesebb kémiát javasol az új NAT
- ↑ Nem elég nemzeti az új alaptanterv tervezete, átdolgozzák. Index.hu. 2018. okt. 20.
- ↑ a b Az új NAT ellehetetleníti az irodalomtanítást – állítja a Magyar Tanárok Egyesületének elnöke 24.hu, 2020. február 1.
- ↑ a b Boldogtalan hazafiakat nevelnek majd az iskolák, ha életbe lép az új NAT 444.hu, 2020. február 4.
- ↑ a b MI A BAJ A NAT-TAL? A TILTAKOZÁSOK TARTALMI ÖSSZEFOGLALÁSA 1. ckpinfo.hu, 2020. március 11.
- ↑ A minisztérium szerint az új Nat úgy jó, ahogy van, és pluszban még "hazafias, gyermekközpontú és 21. századi" is Eduline, 2022. szeptember 22.
- ↑ Gyerekellenes, pedagógusellenes, nemzetellenes: mi a baj a NAT-tal? Mérce, 2020. március 12.
- ↑ Ami most történik az oktatásban, megmutatja, mekkora zsákutca a NAT2020 Mérce, 2020. március 25.
- ↑ Ezen nem segített a NAT, továbbra is túlterheltek a tanárok és a diákok is Eduline, 2021. október 12.
- ↑ Elegük van a Natból, közösen írnának új tantervet magyartanárok Eduline, 2021. szeptember 14.
További információk
[szerkesztés]
|
Ez az oktatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |