Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj
| Nyikolaj Trubeckoj | |
 | |
| Trubeckoj 1920-ban | |
| Született | Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj 1890. április 16. Moszkva |
| Elhunyt | 1938. június 25. Bécs (48 évesen) |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | orosz |
| Szülei | Praskovya Obolenskaya Sergei Nikolaevich Trubetskoy |
| Foglalkozása | nyelvész |
| Iskolái | Moszkvai Egyetem, Történelem és Filológia Kar |
| Halál oka | szívinfarktus |
| Sírhelye | Wiener Zentralfriedhof |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Trubeckoj témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj herceg (oroszul: Николай Сергеевич Трубецкой), Moszkva, 1890. április 16. – Bécs, 1938. június 25.) orosz nyelvész és történész, a prágai iskola és az alaki fonológia alapjainak lefektetője, a strukturális nyelvészet megalkotója, az eurázsianizmus egyik kidolgozója.
Származása
[szerkesztés]A családi hagyomány szerint litván Gediminas fejedelmi (nagyhercegi) család leszármazottja (a családnév litván nyelven Trubeckojus, lengyelül: Trubecki vagy Trubieckoj, ruszinul Trubetsky, ukránul: Трубецький vagy Трубецькoй, fehéroroszul Трубяцкі).
Élete
[szerkesztés]A moszkvai egyetemen végzett 1913-ban, és az 1917-es forradalomig előadótanárként ott is tanított. Ezt követően a rosztovi egyetem, majd 1920–22-ben a szófiai egyetem, végül a bécsi egyetem szláv filológiai tanszékének professzora haláláig. Tisztázatlan körülmények között egy Gestapo kihallgatás után halt meg, halotti anyakönyve szerint szívrohamban, miután 1938-ban a nemzetiszocializmus ideológiai alapjait támadó munkát jelentetett meg.
Eurázsianizmus
[szerkesztés]Trubeckoj az eurázsianizmus szellemi áramlatának és politikai mozgalmának egyik alapítója volt. Markáns megfogalmazása szerint „Egyetlen igazi ellentét létezik: A romanogermánok és a világ többi népei, Európa és az emberiség között.”[1] hivatkozza: [2]
Munkássága
[szerkesztés]Trubeckojt emellett nyelvelméletei tették híressé. A nyelvtudományokban, különösen a fonológia területén kutatott. Témája a fonológiai rendszerek kialakulása és fejlődése egyes nyelvekben, majd ezek általános összefüggései. Első cikkét 1905-ben publikálta még egyetemi tanulmányai előtt. Szakdolgozatának témája a fő indoeurópai nyelvek fejlődése volt. Bécsben a korai írott nyelvek fejlődését, valamint a nyelv vizsgálatának új módszereit tanulmányozta, amelyben alapvető újdonság volt a funkcionális logika alkalmazása. A nyelvek oszthatatlan egységeit kereste, amelyek a nyelvfejlődés során lassan, vagy egyáltalán nem változnak, és változatlanul kerülnek át az areális nyelvkiegyenlítődés során más nyelvekbe. Az összehasonlító nyelvészet általános képével ellentétben azt állította, hogy a nyelvek nem protonyelvek szétválásával, hanem ősi nyelvek közeledésével alakultak ki.[3]
Az ezt tárgyaló munkáját posztumusz adták ki 1939-ben, ezért a körülötte kibontakozó vitákhoz már nem szólhatott hozzá, hogy megvédje és kiteljesítse elméleteit. Ennek ellenére e munkától számítják a fonológia önálló tudománykénti kiválását a fonetika tudományából.
Munkássága a mai nyelvészetben már mellőzött korpusz. Ennek oka az, hogy elméleteinek egyik következménye a merevvé rögzült nyelvcsaládelméletek kritikája. A nyelvek oszthatatlan és lassan változó elemei ugyanis szerinte alapvetően szemben állnak a nyelvcsaládelméletek Jacob Grimm-féle hangtörvényeivel.
Magyarul
[szerkesztés]- Dzsingisz kán hagyatéka; ford. Bazsó Márton et al., utószó Pálfalvi Lajos; Attraktor, Máriabesnyő, 2011
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Trubeckoj: »Jevropa i cselovecsesztvo« (1920). In: Naszlegyije Csingisz-Kana (Dzsingisz kán hagyatéka). Agraf, Moszkva 1999, 90. o.
- ↑ Widerkehr 127. o.
- ↑ Renfrew, Colin (1989). „Az indoeurópai nyelvek eredete”. Scientific American (magyar kiadás) (12), 74–82. o.
Források
[szerkesztés]- Stephen R. Anderson: Phonology in the Twentieth Century. Theories of Rules and Theories of Representations. Chicago: The University of Chicago Press. pp 83–116. 1985
- Trubetzkoy, N. (1939). Grundzüge der Phonologie. Travaux du cercle linguistique de Prague 7.
- Новикова, Л. И./ Сиземская, И. Н. (Hrsg.): Россия между Европой и Азией: Евразийзкий соблазн, Москва, 1993
- Poljakov, Fedor B.: Nikolaj Trubetzkoys eurasische Vision: Hintergründe und Wirkung, in: Nikolaj S. Trubetzkoy: Russland – Europa – Eurasien. Ausgewählte Schriften zur Kulturwissenschaft. Wien, 2005, S. 315-414.
- Trubeckoj szellemi életrajza
- ↑ Wiederkehr: Stefan Wiederkehr: „Kontinent Evrasija” – Klassischer Eurasismus und Geopolitik in der Lesart Alexander Dugins. In Markus Kaiser (szerk): Auf der Suche nach Eurasien: Politik, Religion und Alltagskultur zwischen Russland und Europa. (németül) Bielefeld: (kiadó nélkül). 2004.
További információk
[szerkesztés]- ↑ Trubeckoj: Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj: Európa és az emberiség. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 273–302. o. ISBN 963 327 385 4