Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Nyomár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyomár
Nyomár címere
Nyomár címere
Nyomár zászlaja
Nyomár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállásközség
PolgármesterTakács László (független)[1]
Irányítószám3795
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség267 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Map
é. sz. 48° 16′ 34″, k. h. 20° 49′ 01″48.276031°N 20.816881°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 34″, k. h. 20° 49′ 01″48.276031°N 20.816881°E
Nyomár (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Nyomár
Nyomár
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Nyomár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyomár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nyomár község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Edelénytől 13 kilométerre, Miskolctól 23 kilométerre északra fekszik a Cserehát délnyugati részén. Közúton csak Zilizről, a 2617-es út felől közelíthető meg, a 26 137-es úton, amely innen még Hangácsig vezet tovább. Főutcája az előbbiből leágazó 26 138-as mellékút, amely csak bő fél kilométernyi hosszban húzódik a község lakott területén, hozzávetőlegesen nyugat-keleti irányban.

Története

[szerkesztés]

Nyomár nevét 1267-ben említették először az oklevelek Nomaralakban írva, egy Ziliz határjárásával kapcsolatos oklevélben. 1284-ben Máté nyomári öröklött földjének Ziliz felőli részét átadta vejének Synik fia Benche-nek és határát megjáratták. 1330-ban Nyomári Bethlen fiaié volt. Bethlen megbízottként is szerepelt 1332-ben egy oklevélben. 1332-ben Mihály arkangyalról elnevezett egyháza is említve volt, papja ekkor 7 garas pápai tizedet fizetett.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1990: Ifj. Tóth János (független)
  • 1990–1994: Bártfay Attila (független)
  • 1994–1998: Bártfay Attila (független)[3]
  • 1998–2002: Bártfay Attila (független)[4]
  • 2002–2006: Bártfay Attila (független)[5]
  • 2006–2010: Bártfay Attila (független))[6]
  • 2010–2014: Bártfay Attila (független)[7]
  • 2014–2019: Bártfay Attila (független)[8]
  • 2019–2024: Takács László (független)[9]
  • 2024– : Takács László (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
317
314
308
268
280
274
267
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,5%-a magyarnak mondta magát (1,5% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,2%, református 44,2%, görögkatolikus 7,4%, felekezeten kívüli 1,8% (9,2% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 95,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% bolgárnak, 0,4% ukránnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,1% volt római katolikus, 37,9% református, 7,9% görög katolikus, 0,7% ortodox, 5% felekezeten kívüli (20% nem válaszolt).[12]

Híres nyomáriak

[szerkesztés]
  • Itt született Szathmáry Király Ádám (1692. július 9.Boldva, 1752. december 18.). II. Rákóczi Ferenc fejedelem apródja és íródeákja volt, a szabadságharc bukása után elkísérte a fejedelmet Lengyelországba és Franciaországba. Naplója, melyet e két országban töltött idő alatt vezetett, érdekes adalék a fejedelem bujdosásáról. Szülei kegyelmet eszközöltek ki számára az uralkodónál, III. Károly királynál, így 1717-ben hazatérhetett Franciaországból. Munkája: Szathmári Király Ádám Napló-Könyve 1711–1717. esztendőkben II. Rákóczi fejedelem bujdosásiról. Pest, 1866.

Környező települések

[szerkesztés]

Hangács (2 km), Ziliz (6 km), a legközelebbi város: Edelény (13 km).

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Nyomár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Nyomár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  4. Nyomár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  5. Nyomár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Nyomár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Nyomár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  8. Nyomár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  9. Nyomár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  10. A nemzetiségi népesség száma 2001
  11. Nyomár Helységnévtár
  12. Nyomár Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]