Oreo
| Oreo | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oreo témájú médiaállományokat. |
Az Oreo (angol kiejtése: ˈɔːrioʊ) egy krémmel töltött szendvicskeksz márkaneve, amelyet a Mondelez International gyárt. Az Egyesült Államokban a Nabisco márkanév alatt forgalmazzák. A huszonegyedik században a világ legnépszerűbb kekszévé vált.[1][2][3]
Több, mint száz országban kapható.[4]
A név eredete
[szerkesztés]A név eredetére többféle elmélet létezik. Egyes elméletek szerint a francia or (arany) szóból származik az Oreo név, míg mások szerint a görög ωραίος ("szép, mutatós") szóból.[5] Mások szerint azért kapta ezt a nevet, mert rövid és könnyű kiejteni.[6] Stella Parks szerint az Oreo az Oreodaphne nevű növénynemzetségről kapta a nevét.[7][8]
Rövid története
[szerkesztés]Az Oreót "Oreo Biscuit" néven mutatta be a National Biscuit Company (ma Nabisco) 1912-ben.[9][10] Az Oreo márkanevet 1912. március 14-én jegyezték be.[11] A keksz a Sunshine Biscuits által gyártott Hydrox nevű keksz másolataként indult.[12] Az első Oreót 1912. március 6-án adták el egy hobokeni kereskedőnek.[13]
Napjainkban
[szerkesztés]Az Oreo manapság az egész világon kapható. A Time magazin 2012. márciusi száma szerint több, mint 450 milliárd Oreót gyártanak világszerte.[13]
2015-ben a Mondelez bejelentette, hogy bezárja néhány amerikai gyárát, és Mexikóba helyezi át a gyártást. Emiatt többen is bojkottálták az Oreót.[14] 2016-ban az AFL-CIO bátorította a bojkottot, és útmutatót adott ki, amely beazonosította, hogy mely Mondelez termékek készülnek Mexikóban.[15]
2016 júliusában a chicagói gyártás leállt.[16]
Mint kifejezés
[szerkesztés]Az "Oreo" kifejezést időnként sértő szóként is használják olyan fekete emberekre, akik úgy próbálnak viselkedni, mint a fehérek.[17][18][19][20]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Best-selling cookie brands worldwide (angol nyelven). Statista . (Hozzáférés: 2021. július 26.)
- ↑ Toops, Diane: Top 10 Food Brands of 2005. www.foodprocessing.com, 2005. július 1. [2022. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 6.) „In the enviable position of being the No. 1 selling cookie in America since its introduction in 1912, the Oreo, made by Nabisco, East Hanover, N.J., a brand of Kraft Foods, was a true innovation – two chocolate disks with a crème filling in between.”
- ↑ Oreo Global Fact Sheet. [2013. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 19.)
- ↑ 2017 Fact Sheet. Mondelez International. [2019. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 4.)
- ↑ Feldman, David. Why do clocks run clockwise? and other Imponderables. New York City: Harper & Row Publishers, 173–174. o. (1988). ISBN 978-0-06-091515-5
- ↑ History of the Oreo Cookie. About. [2016. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 13.)
- ↑ Parks, Stella: How Oreos Got Their Name: The Rise of an American Icon. Serious Eats, 2019. február 5. (Hozzáférés: 2019. március 6.)
- ↑ Parks, Stella. BraveTart. New York: W. W. Norton & Co., 209–210. o. (2017). ISBN 978-0-393-23986-7
- ↑ Oreo. Kraft Foods, 2011. január 3. [2012. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 2.)
- ↑ history notes - cookies, crackers & biscuits. The Food Timeline , 2012. június 24. [2012. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 6.)
- ↑ OREO – Trademark Details. (Hozzáférés: 2012. július 10.)
- ↑ Paul Lukas. „Oreos to Hydrox: Resistance Is Futile”, Fortune, 1999. március 15. (Hozzáférés: 2009. november 29.)
- ↑ a b Grossman, Samantha: 100 Years of Oreos: 9 Things You Didn't Know About the Iconic Cookie. Time, 2012. március 6.
- ↑ Joseph N. DiStefano. „Oreo sees support, but also backlash and boycott, for gay pride rainbow cookie”, Philly.com, 2015. augusztus 12. (Hozzáférés: 2015. július 9.)
- ↑ Staff. „AFL-CIO endorsement of BCTGM's boycott of "Made in Mexico" Mondelez International snack foods”, Afl-CIO, 2016. május 4. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
- ↑ Chicago's Mondelez Plant Dunks Its Last Oreo. IndustryWeek, 2016. július 11. (Hozzáférés: 2018. március 27.)
- ↑ Wilmore, Gayraud S.. African American Religious Studies: An Interdisciplinary Anthology. Duke University Press, 441. o. (1989). ISBN 978-0-8223-0926-0
- ↑ Creating Community on College Campuses: Beyond the Cultural Politics of Enjoyment. SUNY Press, 35. o. (1992). ISBN 978-0-7914-1005-9
- ↑ „Overthinking It: Using Food As A Racial Metaphor”, NPR.org, 2014. szeptember 14. (Hozzáférés: 2020. június 30.) (angol nyelvű)
- ↑ „They called her an 'Oreo' for straightening her hair. Now, this black student is fighting racism in Mason.”, The Enquirer, 2018. február 15. (Hozzáférés: 2020. június 30.)