Orszk
Orszk | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Polgármester | Vasily Nikolaevich Kozupitsa | ||
Irányítószám | 462400 | ||
Körzethívószám | 3537 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 189 195 fő (2021) | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | UTC+5 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 51° 13′ 44″, k. h. 58° 28′ 05″51.229000°N 58.468100°EKoordináták: é. sz. 51° 13′ 44″, k. h. 58° 28′ 05″51.229000°N 58.468100°E | |||
Orszk weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Orszk témájú médiaállományokat. |
Orszk (orosz: Орск, kazah: Жаманқала) város Oroszországban, az Orenburgi területen. A terület második legnagyobb városa. Népessége 239 800 fő (2010), 250 963 fő (2002), 270 711 fő (1989).
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Orenburgtól 286 km-re délkeletre, a Déli-Urál dél-keleti előhegyeiben, az Or (az Urál mellékfolyója) torkolatánál helyezkedik el. A sztyeppe övben, az orosz–kazah határ közelében, Ázsia és Európa határán található, ezért azt szokták mondani, hogy a két kontinens között fekszik. Fontos vasúti csomópont. A várostól alig néhány kilométerre terül el Novotroick, a nagy kohászati kombinátjáról híres iparváros.
Történelme
[szerkesztés]A települést 1735-ben alapították. Az Ivan Kirilov által vezetett expedíció épített erődítményt a Jaik folyónál (az Urál folyó régi neve), mely az orenburgi védvonal része volt. Eredetileg Orenburgnak nevezték, jelentése: 'város az Or folyón'. Neve 1739-ben lett Orszk. 1865-ben kapott város rangot. Az 1870-es évektől erőteljesen növekedni kezdett város. A lakosság szarvasmarha, gabona és más mezőgazdasági termékek előállításával és kereskedelmével, kézműiparral foglalkozott. A kézműipar egyik híres terméke volt az orenburgi pehelykendő. 1913-ra Orszk orosz lakossága meghaladta a 21 000 főt, 1917-re tizenegy templom és minaret volt a településen, tizenhat különböző típusú és szintű oktatási létesítménye működött. 1930-ban érte el a várost a vasút, miután a környéken jelentős vas-, nikkel- és más színesfémérc lelőhelyet tártak fel. Az 1930-as éveket az erőltetett iparosítás, nagy iparvállalatok építése jellemezte.
Gazdasága
[szerkesztés]Orszk a szovjet korszakban nagy nehézipari központtá vált. Az ipar vezető ágazatai: a fém- és fémfeldolgozó ipar, a gépipar, az élelmiszeripar, a petrolkémia. A legfontosabb vállalatok a Juzsuralnyikel, az Orszknyeftyeorgszintyez (olajfinomítás, vegyipar) és a Juzsuralmaszavod (kohászati és bányászai berendezések gyártása); a városban készültek Orszk márkanevű lakossági hűtőgépek is.
A városnak saját repülőtere van. Vasúti személy- és teherpályaudvara határátkelőhelyként is funkcionál.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Orszk város hivatalos oldala Archiválva 2015. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Orszk történelme
- Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)