Osum
| Osum | |
 | |
| Az Osum-szurdok Çorovodától délre | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Albánia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 161 km |
| Forrásszint | 1050 m |
| Vízhozam | 32,5 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 2150 km² |
| Forrás | Vithkuq közelében |
 é. sz. 40° 28′ 28″, k. h. 20° 26′ 38″40.474400°N 20.444000°E | |
| Torkolat | Seman |
| é. sz. 40° 48′ 47″, k. h. 19° 51′ 31″40.813100°N 19.858500°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Osum témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Osum Albánia hatodik leghosszabb folyója. Délkelet-Albániában ered, s 161 kilométeren keresztül előbb kelet–nyugati, majd északnyugati irányba folyik, végül a Devoll folyóval egyesülve alkotja az Adriai-tengerbe ömlő Seman folyót. A partján fekvő jelentősebb települések, a forrásponttól mért távolság jelölésével: Çorovoda (92 km), Poliçan (115 km), Berat (138 km), Ura Vajgurore (152 km).
Az ókorban görögül Apszosz (Αψός), latinul Apsus, illetve Assamus néven volt ismert. Forrásvidéke a délkelet-albániai rögvidéken, az Albán-Epirusz északi oldalán található, amelynek törmeléklejtőjébe az Osum forráspatakjai mély árkokat vágtak. Felső szakaszán folyása kelet–nyugati irányú, ezzel a Közép-albán-hegység vagy Çermenika déli peremét jelöli ki. A skrapari régiót elérve medre – a vele párhuzamosan futó Vjosáéhoz és Devolléhoz hasonlóan – északnyugati irányba fordul, majd a Tomorr- és az Ostravica-hegység közötti mély völgyben folyik tovább. Ezen a vidéken található a mintegy 15 kilométer hosszú Osum-szurdok (albán kanion i Osumit), amely az ország egyik leglátványosabb természeti formációja, túrázók és vadvízi evezősök kedvelt kirándulóhelye. Berat városa előtt az Osum völgye kiszélesedik, folyása lelassul, majd mintegy 20 kilométeres meanderezést követően a Devollal egyesülve a Seman viszi tovább a vizét.
Források
[szerkesztés]- Somogyi Sándor: Albánia természeti földrajza. Földrajzi Közlemények, III. évf. 2. sz. (1955) 167–188. o.
- Horváth Gergely: Albánia természeti képe. In Albánok. Szerk. Kitanics Máté és Pap Norbert. Pécs: Pécsi Tudományegyetem. 2010. 37., 39. o. = Balkán Füzetek, 9.
- Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. 344. o. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
