Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Pásztormadár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pásztormadár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Seregélyfélék (Sturnidae)
Alcsalád: Seregélyformák (Sturninae)
Nemzetség: Sturninae
Nem: Pastor
Faj: P. roseus
Tudományos név
Pastor roseus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák

Sturnus roseus

Elterjedés
A pásztormadár elterjedési területe (Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2016) 2007, IUCN 2020.1)   költőhely (nyáron)   telelőhely
A pásztormadár elterjedési területe (Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2016) 2007, IUCN 2020.1)
  költőhely (nyáron)
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pásztormadár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztormadár témájú médiaállományokat és Pásztormadár témájú kategóriát.

Pásztormadár (hátul) és két pagodaseregély (elöl)

A pásztormadár (Pastor roseus), régebbi nevén (Sturnus roseus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Kelet-Európa és Ázsia mérsékelt övi száraz sztyeppjéin, félsivatagos területein él. Télen délre vonulva eljut Indiába és Észak-Afrikába is. Nagy sáskapusztító lévén, követi a rovarokat, így új területekre is elvetődik.

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 21–22 centiméter, szárnyfesztávolsága 37–40 centiméter, tömege 67–88 gramm. Fejtollazata, mely a tarkón lelógó, hosszú bóbitát alkot, a nyak mellső része a mellig, a hátsó oldalán a dolmánya kezdetéig fekete, telt ibolyás ércfénnyel, szárnya, farka, alsó és felső farkfedői, lábszára fekete, acélzöldes fénnyel, egyéb részei halvány rózsaszínűek. Csőre rózsaszínű, szeme barna, rendkívül erőteljes lába vörösesbarna. A nemek különböznek.

Kitömött példány

Életmódja

[szerkesztés]

Rovarokat, néha pókokat és gyümölcsöt eszik.

Szaporodása

[szerkesztés]
Sturnus roseus

Sziklás helyeken telepesen költ. Fészkét fűcsomókból, szalmából és levelekből építi, szőrrel és tollal béleli ki. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyen 11-14 napig költ.

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Inváziós faj, egyes években meg sem jelenik a Kárpát-medencében, más években hatalmas rajokban érkezik. Az invázió tetőpontján tömegesen fészkelhet is, nagy telepekben. Költőhelyei az Alföldön, főként a Hortobágyon és környékén alakulhatnak ki. Többnyire nádtetős istállókon, hodályokon vannak. Régebben általában sáskajárást követve jutottak el hozzánk. Általában május környékén érkezik.

Invázió

Védettsége

[szerkesztés]

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]