Péliföldszentkereszt
Péliföldszentkereszt | |
Közigazgatás | |
Település | Bajót |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 42′ 31″, k. h. 18° 35′ 09″47.708708°N 18.585901°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 31″, k. h. 18° 35′ 09″47.708708°N 18.585901°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Péliföldszentkereszt témájú médiaállományokat. |
Péliföldszentkereszt Bajót településrésze Komárom-Esztergom vármegye északkeleti részén, a Gerecse keleti nyúlványain, a Bajna, Nyergesújfalu és Bajót közötti területen, az 1119-es és 1125-ös utakat összekötő 1124-es út mentén. Régi búcsújáró hely, 13. századi temploma műemlék. Egy kálvária is található itt.
Történelem
[szerkesztés]Péliföldszentkereszt és környéke ősidők óta lakott hely, melyet a közelében található Berény-vár nevű, ismeretlen eredetű földvár, valamint az Öreg-kő sziklafalában lévő Jankovich-barlangban megtalált ősembermaradványok, a solutréi és a magdaléni kultúra számos ritka emlékei is bizonyítanak.
A települést az oklevelek 1243–1244-ben említik először, Peel (Pél) néven (Dl.4704), majd 1262-ben Pel alakban. 1358-ban a Nagymartoniak Bajót és Pél felének birtoklását igazolandó IV. Béla király 1243–1244 körüli oklevelét mutatták fel. 1265 előtt Buken comes (ispán) volt itt birtokos, azonban miután örökös nélkül halt meg, a király a birtokot Hontpázmány nemzetségbeli Ármai Pál veszprémi püspöknek és Benedek comesnek adta, de azt Buken özvegye visszakövetelte. 1307-ben Péli Halyfa fiai itteni földrészüket eladták a Bajótiaknak, és határát leírták. 1325-ben Szentemágócs nemzetségbeli Olaszi Fewlde fia János öröklött péli birtokát szintén a Bajótiaknak adta el.
Nagy valószínűséggel a török időkben lakatlanná vált, innen eredhet nevének Péliföld alakja: „prelidum Péliföld”. A Szent-Kereszt névrész temploma nevére utal.
Barkóczy Ferenc hercegprímás kolostort építtetett a nazarénusoknak, akik 1763 és 1770 között működtek itt. Utánuk a pálos rend letelepítését kísérelték meg először 1866 és 1867, majd 1903 és 1906 között. 1913 novemberétől a kegyhelyet Don Bosco Szalézi Társasága vette át.
1950-ben a szalézi rendet feloszlatták, az épületeket államosították. Vájárképző iskola és internátus működött itt 1950–1981 között, majd az emeletes zarándokház fogház lett, gondozottjai a szénbányában dolgoztak. A manzárdos teológiaépület a helyi TSZ vadászháza lett.
1988 és 1994 között a Nyolc Boldogság katolikus közösség lakta a kolostorépületet. 1992-től kezdve fokozatosan visszaköltözött a kolostorba a szalézi rend, jelenleg is ők üzemeltetik a helyet.
Turizmus
[szerkesztés]- Péliföldszentkereszten halad át az Országos Kéktúra és a Kinizsi Százas teljesítménytúra útvonala.
- Don Bosco-ház
- Via Lucis (Örömút)[1][2]
Galéria
[szerkesztés]-
A Gerecse Péliföldszentkereszt határában
-
Don Bosco-ház
-
Péliföldszentkereszt, kolostor és templom
-
A templom szentélye
-
Díszes karzat-mellvéd és az orgona
-
A szalézi szerzetesek temetője
-
A keresztút utolsó "állomása"
-
Szabadtéri oltár a forrásnál
-
Keresztúti stáció
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Dl.1099, 4704, Györffy György: Esztergom vármegye
További információk
[szerkesztés]- Péliföldszentkereszt – Szaléziak.hu
- Péliföldszentkereszt – A Szent Kereszt tiszteletének búcsújáró helye – Búcsújárás.hu