Pósfalva
Pósfalva (Pušovce) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Eperjesi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1352 | ||
Polgármester | Ján Namešpetra | ||
Irányítószám | 082 14 | ||
Körzethívószám | 051 | ||
Forgalmi rendszám | PO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 517 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 123 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 371 m | ||
Terület | 4,42 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 05′ 10″, k. h. 21° 24′ 30″49.086111°N 21.408333°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 10″, k. h. 21° 24′ 30″49.086111°N 21.408333°E | |||
Pósfalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pósfalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Pósfalva (szlovákul: Pušovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 17 km-re északkeletre, a Szekcső-patak és a Tapoly között fekszik.
Története
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PÓSFALVA. Posovce. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, határjának kisebb része hegyes, melly közép termékenységű, réttye kétszer kaszáltatik, legelője, fája elég van, piatzozása sints meszsze, első osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pósfalu, Pussowcze, tót falu, Sáros vmegyében, ut. p. Eperjeshez kelet-északra 2 1/4 mfd., 160 kath., 42 evang., 10 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Rétje, legelője, erdeje elég. F. u. a Sztankay nemzetség.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]A településnek 1910-ben 213, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 562 lakosából 550 szlovák volt.
2011-ben 544 lakosából 537 szlovák.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.