Pak Kunhje
| Pak Kunhje (박근혜, ) | |
 | |
| Dél-Korea 11. elnöke | |
| Hivatali idő 2013. február 25. – 2016. december 9. | |
| Előd | I Mjongbak () |
| Utód | Hvang Gjoan () (ideiglenesen) |
| Született | 1952. február 2. (72 éves) Tegu (),  Dél-Korea |
| Párt | Szabad Korea Párt () |
| Szülei | Pak Csong Hi, Juk Jongszu |
| Élettárs | nincs |
| Foglalkozás | politikus, villamosmérnöki diploma[1] |
| Iskolái |
|
| Vallás | sámánizmus[2] (eredetileg katolicizmus) |
| Díjak |
|
 | |
| Pak Kunhje (박근혜, ) aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pak Kunhje (박근혜, ) témájú médiaállományokat. | |
Pak Kunhje (hangul: 박근혜, handzsa: 朴槿惠, RR: Park Geun-hye; Tegu (), 1952. február 2. –) dél-koreai politikus, 2013 és 2016 között az ország első női államfője.
Élete
[szerkesztés]Kilencéves volt, amikor édesapja, Pak Csong Hi () – aki 1963-1979 között volt Dél-Korea elnöke – katonai puccsal magához ragadta a hatalmat. Anyja 1974-es meggyilkolása után first lady volt az apja mellett,[3] akit – a „három Kimet” (Kim Jongszam (), Kim Dedzsung (), Kim Dzsongphil ()) leszámítva – az ország legbefolyásosabb politikusának tartottak.[4] Apja halála után eltűnt a közéletből, de 1998-ban visszatért.[3] 2004 és 2006, valamint 2011 és 2012 között a konzervatív Nagy Nemzetpárt (2012-től Szenuri () Párt néven) elnöke.[4] 2012-ben megnyerte az elnökválasztást, így 2013 februárjától Dél-Korea első női elnöke volt.[5]
2016-ban gyűrűző korrupciós botránya során megvádolási eljárással az ország nemzetgyűlése, a Kukhö felfüggesztette.[6] Az alkotmánybíróság végleges döntéséig, amelyet helyi idő szerint 2017. március 10-én délelőtt 11 órakor hirdettek ki,[7] ideiglenesen Hvang Gjoan () miniszterelnök töltötte be a posztot.[8] Március 31-én, több órás kihallgatás után letartóztatták.[9]
2018. április 6-án a bíróság 24 év börtönre ítélte a volt elnöknőt és 18 milliárd von büntetés megfizetését is kiszabta. Pak () nem jelent meg az ítélethirdetésen, melyet a televízió élőben közvetített.[10] 2021-ben Mun Dzsein elnök kegyelemben részesítette Pakot, így Pak december 31-én elhagyhatta a börtönt.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Park Geun Hye (angol nyelven). Universität Hildesheim Institut für Sozialwissenschaften. (Hozzáférés: 2012. december 19.)[halott link]
- ↑ „Shamanistic cult linked to president”, Korea Joongang Daily. [2016. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. november 7.)
- ↑ a b Közéletpálya. Politikusdinasztiák, örökölhető kapcsolatok,véres elitcserék. In.: HVG. 2016/18. szám, 26. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ a b Sin Sujeong. „역시 박근혜! 지지율 29% 1위…5월보다 다소 하락”, Herald Business, 2009. július 14. (Hozzáférés: 2012. május 13.) (koreai nyelvű)
- ↑ Park Geun-hye claims South Korea presidential victory (angol nyelven). CNN, 2012. december 19. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
- ↑ „국회, 朴대통령 탄핵…찬성 234표·반대 56표(3보)”, Yonhap News, 2016. december 9. (Hozzáférés: 2016. december 9.)
- ↑ „헌재, 박근혜 대통령 파면…재판관 전원일치, 헌정 첫 사례(4보)”, Yonhap News, 2017. március 10.. [2017. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 10.)
- ↑ Megszavazták a dél-koreai elnök leváltását. Index, 2016. december 9. (Hozzáférés: 2016. december 9.)
- ↑ Letartóztatták a dél-koreai elnököt. Origó, 2017. március 30. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
- ↑ Ex-President Park Geun-hye gets 24 years in prison. Korea Herald. (Hozzáférés: 2018. április 6.)
- ↑ S.Korea's disgraced ex-president Park freed after nearly 5 years in prison (angol nyelven). Reuters, 2021. december 31. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
További információk
[szerkesztés]
| Elődje: I Mjongbak () |
Dél-Korea elnöke 2013–2016  |
Utódja: Hvang Gjoan () |
| Ideiglenes kormány (1919–1948) |
|  |
|---|---|---|---|
| Koreai Köztársaság (1948–) |
| ||
Dőlt betűvel az ideiglenes államfők vannak jelölve | |||
|
Ez a politikusról vagy diplomatáról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez a dél-koreai vagy történelmi koreai személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |