Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Parvicursor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Parvicursor
Evolúciós időszak: késő kréta
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Család: Alvarezsauridae
Nem: Parvicursor
Karhu & A.S. Rautian, 1996
Fajok
  • P. remotus Karhu & Rautian, 1996 (típus)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Parvicursor témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Parvicursor témájú kategóriát.

A Parvicursor (jelentése 'kis futó') az apró alvarezsaurida dinoszauruszok egyik neme, amely a gyors futás érdekében hosszú lábakkal rendelkezett. Az állat hossza körülbelül 39 centiméter volt az orrától a farka végéig, a tömege pedig nagyjából 162 gramm lehetett, így az egyik legkisebb nem madarak közé tartozó dinoszaurusz volt, amely felnőtt példány alapján ismert.[1]

Ősbiológia

[szerkesztés]

Az Alvarezsauridae család más tagjaihoz hasonlóan a Parvicursor mellső lábai rövidek és erősek voltak, a kezein pedig mindössze egy-egy karom nőtt, melyeket valószínűleg a kemény termeszvárak szétbontására vagy ásásra használt. Valószínűtlen, hogy a karom védekezésre szolgált, mivel rövid volt és nem alkalmazkodott a rugalmas mozgáshoz, emellett pedig az állat nevében szereplő cursor szó, ami 'futót' jelent, olyan életmódra utal, ami másfajta védekezést valószínűsít.

Osztályozás

[szerkesztés]

A Parvicursor a mongóliai Khulsan késő kréta kori, campaniai korszakbeli üledékeiből került elő. A típusfaj, a P. remotus csak egyetlen hiányos példány, amely nagyrészt a csípőből és a hátsó lábakból áll. A közeli rokonságába tartozik a Shuvuuia és a Mononykus, melyek szintén az Alvarezsauridae család tagjai.

A Parvicursornak egy lehetséges, második, még névtelen faja is ismertté vált. Sigeru Szuzuki és szerzőtársai 2002-ben két apró alvarezsaurida példányról készítettek leírást. A szerzők a két fosszíliát az ugyanebben a formációban élt Shuvuuia fiatal példányaiként azonosították.[2] Nick Longrich és Phil Currie azonban egy 2008-as tanulmányban kijelentették, hogy a csontváz több jellemzője, mint például az összeforrt csukló és csípőcsontok arra utalnak, hogy a leletek valójában egy apró alvarezsaurida faj felnőtt példányait képviselik. A filogenetikus elemzés alapján a Parvicursorral közös csoportban helyezkednek el, a szerzők pedig a további vizsgálatokig Parvicursor sp. néven hivatkoznak rájuk.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Which was the smallest dinosaur?. Royal Tyrrell Museum. [2011. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 19.)
  2. Suzuki, S., Chiappe, L.M., Dyke, G.J., Watabe, M., Barsbold, R., Tsogtbaatar, K. (2002). „A new specimen of Shuvuuia deserti Chiappe, et al. 1998 from the Mongolian Late Cretaceous with a discussion of the relationships of alvarezsaurids to other theropod dinosaurs”. Contributions in Science, Natural History Museum of Los Angeles County 494, 1–18. o. 
  3. Longrich, Nicholas R., and Currie, Philip J. (2008). „Albertonykus borealis, a new alvarezsaur (Dinosauria: Theropoda) from the Early Maastrichtian of Alberta, Canada: Implications for the systematics and ecology of the Alvarezsauridae”. Cretaceous Research online preprint. DOI:10.1016/j.cretres.2008.07.005. (Hozzáférés: 2010. április 19.) [halott link]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Parvicursor című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Karhu, A.A., Rautian, R.S. (1996). „A new family of Maniraptora (Dinosauria: Saurischia) from the Late Cretaceous of Mongolia”. Paleontological Journal 30 (5), 583–592. o, Kiadó: Russian Academy of Sciences. 

További információk

[szerkesztés]