Pierre-Narcisse Guérin
| Pierre-Narcisse Guérin | |
 | |
| Született | 1774. március 13.[1][2][3][4][5] Párizs[6] |
| Elhunyt | 1833. július 16. (59 évesen)[7][8][2][4][5] Róma[9] |
| Állampolgársága | francia[10] |
| Foglalkozása | festőművész |
| Tisztsége | igazgató (1823–1828, Római Francia Akadémia) |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Római Díj |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre-Narcisse Guérin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Báró Pierre-Narcisse Guérin (Párizs, 1774. május 13. – Róma, 1833. július 16.) francia festő.
Élete
[szerkesztés]Jean-Baptiste Regnault tanítványa, a legridegebb klasszicizmus híve volt, majdnem kizárólag klasszikus tárgyú képeket festett. Áldozat Aesculap szobra előtt (Gessner egy idillje nyomán, Párizs, Louvre) című festményével vált ismeretté. Majd ezt követték: Uticai Cato halála (1797); Marcus Sextus hazatérése (1799); Hippolit és Phaedra (1802); Napóleon megbocsát a kairói fölkelőknek, amelyben furcsa ellentétben áll a modern történeti tárgy a legszigorúbb klasszikus formákkal; Andromache és Pyrrhos (1810); Aeneas elbeszéli kalandjait Didónak (1813); Klymnaestra Agamemnon meggyilkolására készül (1817). 1822-ben a római francia akadémia igazgatója lett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://runeberg.org/salmonsen/2/10/0377.html
- ↑ a b Pierre-Narcisse Guérin (holland nyelven)
- ↑ Pierre Narcisse Guerin (francia nyelven). Ministry of Culture of France
- ↑ a b Pierre Narcisse Guérin (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑ a b KulturNav (angol, bokmål norvég, svéd, finn, dán és észt nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2020. július 6.)
Források
[szerkesztés]- A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
