Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                
Ugrás a tartalomhoz

Piorun

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Piorun
Piorun hordozható légvédelmi rakéta
Piorun hordozható légvédelmi rakéta

Funkcióhordozható kis hatótávolságú légvédelmi rakéta (MANPADS)
GyártóMesko
Szolgálatba állítás2019

Irányításpasszív infravörös önirányítás
Robbanótöltet1,82 kg
Gyújtóközelségi
Méret- és tömegadatok
Hossz1,596 m
Törzsátmérő0,072 m
Szerkezeti tömeg16,5 kg
Repülési jellemzők
Hatótávolság400-6000 m
Legnagyobb repülési magasság4000 m
A Wikimédia Commons tartalmaz Piorun témájú médiaállományokat.

A Piorun (magyarul: mennydörgés) lengyel kis hatómagasságú, passzív infravörös önirányítású hordozható légvėdelmirakéta-rendszer. Az eszköz alacsonyan repülő légi célok, repülőgépek, helikopterek és pilóta nélküli repülőgépek ellen alkalmazható. A Piorun a szovjet Igla légvédelmi rakétán alapuló lengyel Grom rakétarendszer jelentősen továbbfejlesztett, modernizált változata. Grom-M jelzéssel is ismert. A rakétarendszert a Mesko cég fejlesztette ki a 2010-es évek első felében, majd 2019-ben rendszeresítették Lengyelországban. A rakéta első harci alkalmazására a 2022-es ukrajnai háború során került sor, ahol az Ukrán Fegyveres Erők sikeresen vetették be az orosz repülőgépek ellen. Járműre telepített önjáró változatai is ismertek.

Története

[szerkesztés]

A rakétarendszer fejlesztése 2010-ben kezdődött a Skarżysko-Kamienna városban működő Mesko vállalatnál. A fejlesztés alapja a Grom légvédelmirakéta-rendszer volt, a fő célkitűzés az infravörös önirányító berendezés érzékenységének növelése volt, ami lehetővé tette a hatótávolság és a célbefogási távolság növelését. Emellett javították az indítóberendezést, a rakéta zavarással szembeni védettségét és alkalmassá tették az éjszakai használatra. A Grom rakétán alkalmazott csapódó gyújtót az új rakétán kiegészítették közelségi gyújtóval.

A járműre telepített változat: az SPZR Poprad

A lengyel védelmi minisztérium 2016-ban írt alá szerződést a gyártóval 420 darab indítóberendezés és 1300 darab rakéta beszerzéséről 3,5 milliárd złoty értékben, a berendezések szállítást és átadását 2017–2020 között tervezték. A tesztek során azonban műszaki problémák jelentkeztek rakéták hajtóművénél, ezért a szerződés teljesítése csúszott. A hajtóművel kapcsolatos problémák megoldása és a sikeres teszteket követően, 2019-ben elkezdődött a Piorun rendszer szállítása a Lengyel Fegyveres Erőknek és ebben az évben megtörtént a rendszer szolgálatba állítása.

2022. szeptember végéig ezer darab rakétát gyártott a Mesko.[1]


Alkalmazók

[szerkesztés]
  •  Lengyelország – A Lengyel Fegyveres Erőknél 2019-ben rendszeresítették. 2021 végéig kb. 730 darab rakétát és 260 indítóberendezést adott át a gyártó a lengyel hadseregnek. Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdetén, 2022 februárjában Lengyelország a Lengyel Fegyveres erőknél addig üzembe állított összes rakétát és indítóberendezést átadta Ukrajnának.összes [2]
  •  Ukrajna – Lengyelország 2022 elején szállított ismeretlen mennyiségű Piorón légvédelmi rakétát Ukrajnának katonai segélyként. erről még az Ukrajna elleni orosz inváziót megelőzően, 2022. február elején született döntés Lengyelországban.[3] Március 6-án jelent meg az első videófelvétel a rakéta alkalmazásáról, akkor egy orosz Mi–24P harci helikoptert semmisítettek meg Piorón rakétával a Kijevtől 40 km-re fekvő Kozarovicsi falunál.[4]
  •  Észtország – 2022 szeptemberében írták alá 103 millió euró értékű szerződést, amelynek keretében a gyártó 300 rakétát és száz indítóberendelést szállít az Észt Fegyveres Erőknek. A rakéták szállítása 2023-ban kezdődik.[5] Az észt hadsereg 2024 elején kapta meg az első példányokat.[6]
  •  Norvégia – 2022. november 29-én vásárolt a norvég kormány ismeretlen mennyiségű rakétát 350 millió norvég korona (kb. 30 millió euró) értékben.[7][8] Az első rakétákat 2023 decemberében szállították Norvégiának.[9] A rakétarendszert a norvég-orosz határ mentén telepítették, főként a norvég légteret rendszeresen megsértő orosz drónok elhárítása céljából.[10]
  •  USA - Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma 2022-ben rendelt ismeretlen mennyiségű rakétát.[11]
  •  Grúzia – Grúzia 2024 januárjában írt alá szerződést a rendszer vásárlásáról a gyártó Mesko céggel. (Grúzia 2008-ban már vásárolt a Piorun elődjének számító Grom rakétarendszerből.)[12]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Tysięczny Piorun wyprodukowany (lengyel nyelven). defence24.pl. (Hozzáférés: 2022. szeptember 26.)
  2. Польща уже передала Україні понад 260 танків Т-72 (ukrán nyelven). Мілітарний. (Hozzáférés: 2024. január 6.)
  3. Польща передає Україні новітні ПЗРК "Перун" (ukrán nyelven). Мілітарний. (Hozzáférés: 2022. október 13.)
  4. Kiński, Andrzej: Kolejne potwierdzenie skuteczności zestawów Piorun na Ukrainie? (pl-PL nyelven). Wydawnictwo militarne ZBIAM, 2022. március 11. (Hozzáférés: 2022. október 13.)
  5. Adamowski, Jaroslaw: Estonia joins Poland in buying Piorun anti-aircraft missiles (angol nyelven). Defense News, 2022. szeptember 8. (Hozzáférés: 2022. szeptember 8.)
  6. Estonian Defence Forces receive Piorun air defence systems (angol nyelven), 2024. január 5. (Hozzáférés: 2024. január 6.)
  7. https://mil-in-ua.translate.goog/uk/news/norvegiya-kupuye-polski-pzrk-piorun/?_x_tr_sl=uk&_x_tr_tl=en&_x_tr_hl=hu&_x_tr_pto=wapp. (Hozzáférés: 2022. november 29.)
  8. Norwegia zamówiła Pioruny (angol nyelven). www.altair.com.pl. (Hozzáférés: 2022. november 30.)
  9. First batch of Piorun MANPADS delivered to Norway by Polish defence industry (angol nyelven), 2023. december 12. (Hozzáférés: 2024. január 6.)
  10. Norway deploys Piorun air defence systems along the Russian border (amerikai angol nyelven), 2024. február 25. (Hozzáférés: 2024. február 29.)
  11. Pioruny do USA i na Ukrainę. Eksportowy sukces Mesko (lengyel nyelven). defence24.pl. (Hozzáférés: 2022. szeptember 17.)
  12. Georgia signs contract for Piorun man-portable air defence systems - Defence Industry Europe (amerikai angol nyelven), 2024. január 14. (Hozzáférés: 2024. február 29.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]