Remeteszőlős
| Remeteszőlős | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Budakeszi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szathmáry Gergely Zoltán (független)[1] | ||
| Jegyző | Dr. Lauko Sándor | ||
| Irányítószám | 2090 | ||
| Körzethívószám | 26 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1059 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 287,89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2,89 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 33′ 36″, k. h. 18° 55′ 08″47.560089°N 18.918950°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 36″, k. h. 18° 55′ 08″47.560089°N 18.918950°E | |||
 Remeteszőlős
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Remeteszőlős weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Remeteszőlős témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Remeteszőlős község a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járásban. Magyarország legkisebb területű települése.[3]
Földrajz
[szerkesztés]Budapest határában helyezkedik el, a főváros felől nézve valamivel Adyliget után. A Budai-hegység 400-500 méter magas mészkő- és dolomithegyei között fekszik az Ördög-árok völgyében, 342 méter magasan. Fölé magasodik a 424 méter magas Remete-hegy, amelynek barlangjai a település külterületén találhatók,[4] és amelyről kapta nevét a település. Szomszédai közigazgatásilag Nagykovácsi, Solymár, illetve Budapest II. kerülete, a Google Térképen azonban helytelenül van enklávéként feltüntetve.[5]
Remeteszőlős területén található a Remete-hegy és a 373 méter magas Hosszúerdő-hegy által közrefogott Remete-szurdok, mely a környék kedvelt kirándulóhelye. A szurdokvölgyet mindkét irányból dachsteini mészkőből álló hegyvonulatok kísérik, melyekben rengeteg barlang és más karsztos formáció fedezhető fel. Az itteni barlangokban – melyek olyan, nemegyszer beszédes neveket viselnek, mint Remete-barlang, kőfülke (Remete-hegyi-kőfülke), Hamispénzverő-barlang (Remete-hegyi 11. sz. barlang), Eltömődött-barlang (Remete-hegyi 10. sz. barlang), Felszakadt-barlang (Remete-hegyi 14. sz. barlang), Hétlyuk-zsomboly (Hét-lyuk), Nyolcadik-lyuk (Remete-hegyi 8. sz. barlang), – bőséges őskori leletet tártak fel a kutatók, egyebek közt pattintott kőeszközöket, több mint két tucatnyi őskori állatfaj maradványait és őskori (Neander-völgyi) emberektől származó csontokat és kincsleleteket.[6]
Ugyancsak remeteszőlősi közigazgatási területen, vagy a község határán terül el a Budai-hegység ezen részének néhány turisztikailag érdekes, látogatott részlete, mint például a Kovácsi-erdőföldek nevű irtásterület, a hegység egyik legnagyobb kiterjedésű fátlan, fennsík jellegű részlete, vagy a Kálvária-domb, melynek tömbjében a Budai-hegység egyetlen, ma ismert bazaltos barlangja, a Budaligeti-bazaltos-barlang is nyílik.
Történelem
[szerkesztés]Remeteszőlős környéke már a jégkorszaktól kezdve lakott volt, ezt bizonyítják azok a bronzkori leletek, melyek a Remete-barlangban kerültek elő.[4]
A község lakosságának többsége 1999. november 7-én, a véleményt nyilvánító lakók 87,5%-ának igen szavazatával[7] döntött népszavazáson arról, hogy le kíván válni Nagykovácsiról.[8] A népszavazás eredményének ismeretében a köztársasági elnök a 2000. július 20-án kelt 97/2000. (VII.20.) határozatában mondta ki Remeteszőlős község megszületését. A település végül a 2002. október 22-i önkormányzati választások napjától vált közigazgatásilag is teljes mértékben önállóvá és függetlenné.[9] Remeteszőlős végleges közigazgatási határait – Nagykovácsi önkormányzata és az új község önkormányzatának megállapodása alapján – 2008. március 4-én állapította meg a Pest Megyei Bíróság.[9]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 2002–2005: Giró István (független)[10]
- 2005–2006: Muhari Kálmán (független)[11]
- 2006–2010: Szathmáry Gergely Zoltán (független)[12]
- 2010–2014: Szathmáry Gergely Zoltán (független)[13]
- 2014–2019: Szathmáry Gergely Zoltán (független)[14]
- 2019–2024: Szathmáry Gergely (független)[15]
- 2024– : Szathmáry Gergely Zoltán (független)[1]
A településen 2005. június 4-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[11] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[16] A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el, visszavonult a közélettől.
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 755 | 763 | 915 | 1037 | 1229 | 1022 | 1059 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,8% görögnek, 1,9% németnek, 0,5% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,2%, református 7%, evangélikus 2,3%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 26,6% (28,4% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,7% görögnek, 0,2-0,2% cigánynak, románnak, szerbnek, ukránnak, szlováknak és horvátnak, 0,1-0,1% lengyelnek, bolgárnak és ruszinnak, 13% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,6% volt római katolikus, 8% református, 1,6% evangélikus, 0,6% izraelita, 0,5% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 21,3% felekezeten kívüli (37,1% nem válaszolt).[18]
Közlekedés
[szerkesztés]A település Budapest (Hűvösvölgy) felől a Nagykovácsi úton (a 11 104-es számú mellékúton) közelíthető meg; a Volánbusz járatai közül a 63-as busszal és a 963-as éjszakai busszal érhető el, mindkét járat öt megállóhellyel érinti a községet.[4] Az 1980-as években az akkor még Nagykovácsi üdülőövezetének számító területet gyors autóbuszjárat (T3-as busz) is érintette.
Híres emberek
[szerkesztés]- Navratil Ákos 1929-ben súlyos vadbalesetet szenvedett a község területén (akkor még Nagykovácsihoz tartozó útszakaszon), és a szerencsés megmeneküléséért hálából keresztet állíttatott a baleset helye közelében az országút mellé.
- A településen lakott élete utolsó éveiben Zenthe Ferenc.[19]
- A község lakója (és 2002-2006 között egyik önkormányzati képviselője) Vikidál Gyula.
Örkény István telefonfülkéje
[szerkesztés]2013 áprilisában, az Örkény István születésének százéves évfordulója kapcsán megrendezett egyéves programsorozat zárásaként a remeteszőlősi polgármesteri hivatal mellett felállítottak egy telefonfülkét az író emlékére. A fülke ajtaján Örkény életnagyságú portréja, egyik oldalán az életrajza, a másik oldalán pedig a Ballada a költészet hatalmáról című novellájának szövege látható. A fülkében található telefon kagylójának felemelésekor működésbe lép egy lejátszó egység, amely Örkény tizenöt egypercesének egyikét játssza le ismert színészek tolmácsolásában.[20]
Barlangjai
[szerkesztés]Hét-lyuk, Hosszúerdő-hegyi-rókalyuk, Hosszúerdő-hegyi-sziklaüreg, Nagysuty-barlang, Rácskai-barlang, Rácskai-kőfejtő 3. sz. barlangja, Rácskai-kőfejtő 4. sz. barlangja, Remete-barlang, Remete-hegyi 2. sz. barlang, Remete-hegyi 3. sz. barlang, Remete-hegyi 4. sz. barlang, Remete-hegyi 7. sz. barlang, Remete-hegyi 8. sz. barlang, Remete-hegyi 10. sz. barlang, Remete-hegyi 11. sz. barlang, Remete-hegyi 13. sz. barlang, Remete-hegyi 14. sz. barlang, Remete-hegyi 15. sz. barlang, Remete-hegyi-kőfülke, Remete-völgyi Felső-barlang, Tölcsér-zsomboly és Törpe-zsomboly.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Remeteszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
- ↑ a b c Községünk (magyar nyelven). Remeteszőlős. (Hozzáférés: 2011. október 28.)
- ↑ 66d29234bc9a0b84676d5990ca241bcb.png hosted at IMGTR (magyar nyelven). IMGTR. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
- ↑ [Toperczer Oszkár: Pesthidegkút – Helytörténeti barangolások a kezdetektől 1945-ig]
- ↑ –sand–: Új szomszédunk született. Sólyomszem, II. évf. 2. szám, 2003. február 10.
- ↑ Kisbér, Nagykovácsi szakad (magyar nyelven). HVG. (Hozzáférés: 2013. április 13.)[halott link]
- ↑ a b KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT.: REMETESZŐLŐS KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEI / TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (magyar nyelven) (pdf). Remeteszőlős.hu, 2009. október 27. (Hozzáférés: 2013. április 13.)[halott link]
- ↑ Remeteszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ a b Remeteszőlős települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. június 4. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
- ↑ Remeteszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Remeteszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Remeteszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Remeteszőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
- ↑ Remeteszőlős Helységnévtár
- ↑ Remeteszőlős Helységnévtár
- ↑ Borzák Tibor: Halhatatlanul (magyar nyelven). Szabad Föld, 2005. január 28. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 13.)
- ↑ Vincze Barbara: Életre kelt Örkény István telefonfülkéje. Origo.hu. (Hozzáférés: 2013. április 13.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap (magyar)
- Remeteszőlős az utazom.com honlapján (magyar)
- Kirándulás a remete szerzetesek nyomában- REMETESZŐLŐS Kisfilm a településről.
