Roberto Fabián Ayala (Paraná, 1973. április 14. –) argentin válogatott labdarúgó.
Generációjának egyik legjobb védőjének tartották,[1] akinek fő erénye vezetői képessége volt. Argentínát 115 válogatott találkozón képviselte - ebből 63 alkalommal volt csapatkapitány - és három világbajnokságon vett részt.[2]
Ayala szülőhazájában Argentínában, a Ferrocarril Oestenél kezdte pályafutását. Három szezont követően a River Plate-hez igazolt, ahol teljesítményével később felhívta magára az Európai klubcsapatok figyelmét.
Ayala 1995-ben a Napoli játékosa lett, ahol három szezont töltött, ezalatt pedig 85 bajnokin lépett pályára. 1998-ban az AC Milan szerződtette, de itt két idény alatt mindössze 24 bajnokin szerepelt.
2000 nyarán aláírt a spanyol Valenciához, amely 6,25 millió fontot fizetett érte és amelynek színeiben 275 tétmérkőzésen lépett pályára hét év alatt.[3] 2000. szeptember 24-én mutatkozott be új csapatában a Numancia elleni 3-0-s győzelem alkalmával.[4] Hamarosan alapember lett, honfitársával, Mauricio Pellegrino mellett a védelem tengelyében. Az általuk vezetett Valencia bejutott a 2001-es Bajnokok Ligája döntőbe, de ott büntetőkkel vereséget szenvedtek a német Bayern München ellen.[5] Ayalát választották a sorozat legjobb védőjének.[6] A következő szezonban a Valencia megnyerte a spanyol bajnokság 2001–2002-es kiírását. Sikerüket megismételték a 2003–2004-es szezon végén,[7] valamint megnyerték az UEFA-kupát, amelynek döntőjében az Olympique de Marseille csapatát győzték le 2 – 0-ra.[4]
Ayala ebben az időben az egyik legjobbnak számított a posztján, a valencia történetének egyik legjobb védőjeként tartják számon.[4]
2007. február 7-én bejelentette, hogy távozik a csapattól, majd 2007. július 14-én hároméves szerződést írt alá a Real Zaragoza csapatához. Előtte nagy vihart kavart, hogy a Valencia regionális riválisához, a Villarrealhoz írt alá, ám Ayala a közvélemény miatt szerződését felbontotta, a Zaragoza pedig hatmillió eurós kivásárlási árat fizetett érte, úgy hogy egy tétmérkőzésen sem lépett pályára a Villarrealban.[8] 2010 januárjában távozott a Zaragozától, majd 2010. február 2-án aláírt a Racing Clubhoz, ahol a szezon végén befejezte pályafutását.[9]
_(cropped).jpg)
