Szásza

	Szásza (Sása)
	Evangélikus templom
	; Szásza zászlaja
	; Szásza zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Nagyrőcei
Rang	község
Első írásos említés	1266
Polgármester	Marta Bystránová
Irányítószám	982 64
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	RA
	Népesség
Teljes népesség	186 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	39 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	284 m
Terület	4,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 33′ 51″, k. h. 20° 06′ 34″48.564167°N 20.109444°EKoordináták: é. sz. 48° 33′ 51″, k. h. 20° 06′ 34″48.564167°N 20.109444°E
	Szásza weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szásza témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szásza (szlovákul: Sása) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.

Fekvése

Nagyrőcétől 20 km-re délre található.

Története

A települést a 13. században szász telepesek alapították. 1266-ban említik először „Zazteluk” alakban. Lakói erdei munkákkal, állattartással, később mész- és szénégetéssel, fuvarozással, bányászattal foglalkoztak.

Vályi András szerint: „SZÁSZA. Tót falu Gömör Várm. földes Urai Dráskóczy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Ratkóhoz fél mértföldnyire; határja hegyes, réttyei jók, legelője elég, fája, malma van.”^[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában: „Szásza, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyében, Ratkóhoz délre 1/2 órányira, 389 evang. lak. Szántóföldei hegyesek és szárazok; rétei jók. – F. u. többen. Ut. p. Tornalja.”^[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: „Szásza, a ratkói völgyben fekvő tót kisközség, 41 házzal és 209 ág. ev. vallású lakossal. Birtokosai a Soldos, Hanvay, Latinák és Sárközy családok voltak. Lakosai az orsó- és guzsaly-készítést, a sikáló- és kosárfonást háziiparszerűleg űzik. 1876-ban a község legnagyobb része leégett. Ág. h. ev. temploma 1854-ben épült. A község postája Újvásár, távírója és vasúti állomása Tornallya.”^[4]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Ratkói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 197, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 128 lakosából 117 szlovák volt.

2011-ben 178 lakosából 131 szlovák.

Nevezetességei

Evangélikus temploma 1787-ben épült klasszicista stílusban. Az 1854-es tűzvész után megújították.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]